A Külgazdaság 2010. évi számainak összefoglalói

A Külgazdaság 2010/9-10.

Oblath Gábor: Magyarország versenyképessége nemzetközi összehasonlításban – a makrogazdasági mutatók jelzései

Valentiny Pál: Piacnyitás a hálózatos szolgáltatásoknál

Laki Mihály: Vállalati magatartás és a gazdasági válság – Összehasonlító elemzés

Gábor Tamás: A tőkekorlátozások alakulása és a tőkeáramlások liberalizációja Kínában – Az eddigi és a várható változások a minősített külföldi és hazai befektetési programok fényében

Jogi melléklet: Nagy Csongor István: A csoportos igényérvényesítés összehasonlító jogi modelljei – I. rész

ÚJ KÖNYVEK: A magyar versenyjogi jogirodalom legújabb irányai (dr. Bodzási Balázs)

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. szeptember–október (3–53. o.)

Oblath Gábor

Magyarország versenyképessége nemzetközi összehasonlításban – a makrogazdasági mutatók jelzései

A nemzetközi versenyképesség többféleképpen megközelíthető, értelmezhető és mérhető fogalom, s a különböző megközelítések esetenként merőben eltérő gyakorlati megállapításokra vezethetnek. Írásunk, amely a versenyképességet az országok relatív külgazdasági teljesítményeként értelmezi, makrogazdasági adatok alapján és kelet-közép- európai összehasonlításban kíván a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességéről képet adni. A vizsgálat első részében a reálgazdasági és árszintfelzárkózás, a világkereskedelmi részarányok, valamint az importbehatolás mutatói alapján próbáljuk azonosítani hat új EU-tagország külgazdasági versenyképességének javuló, illetve romló időszakait. A továbbiakban az EU-ba irányuló kereskedelem, illetve az EU külkereskedelmén belüli pozíciók alapján is vizsgáljuk a visegrádi országok versenyképességének alakulását. A folyó, illetve változatlan áron mért részesedések áttekintése mellett a nemzetgazdasági összteljesítményhez is viszonyítjuk a külgazdasági teljesítményt. Végül a 2000-es évek hazai kiviteli és behozatali ár- (egységérték-) változásairól adtunk képet nemzetközi összehasonlításban, rámutatva, hogy a külkereskedelmi árak relatív alakulása önmagában nem tekinthető versenyképességi mutatószámnak. Journal of Economic Literature (JEL): F13, F14

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. szeptember–október (54–77. o.)

Valentiny Pál

Piacnyitás a hálózatos szolgáltatásoknál

hálózatos szolgáltatások piacnyitása több évtizede tart. Ez alatt az idő alatt láthatóvá vált, hogy mely lépések azok, amelyek inkább gátolják és melyek azok, amelyek inkább segítik ezt a folyamatot. Megerősödött az igény a piacnyitás értékelésére, a hátralevő út felmérésére. A piacnyitást többnyire a versenyhelyzetek változása mutatóinak felhasználásával mérik. Ilyen például a piacszerkezet változása, a piacra lépés nehézségi foka, a vertikálisan integrált vállalkozások versenyző részpiacainak leválaszthatósága, a költségek és árak alakulása. A tanulmány a piacnyitás mérhetőségét amerikai, ausztrál, brit és európai tapasztalatok ismertetése után a hazai szolgáltatások esetében is megvizsgálja. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K23, L16, L43, L51, L97.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. szeptember–október (78–92. o.)

Laki Mihály

Vállalati magatartás és a gazdasági válság – Összehasonlító elemzés

A cikk a vállalati vezetők által használt vállalatirányítási eszközök és a gazdaság helyzete közötti összefüggéssel foglalkozik. A 2008-ban kezdődő gazdasági visszaesés feltételei között – hasonlóan a kilencvenes évek elején zajló transzformációs visszaesés éveihez – egyre szűkült a válságmegoldó módszerek alkalmazásának lehetősége és terjedtek a csupán válság hatásainak elodázását szolgáló eszközök. A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a magyar vállalatok megtanulták a piacgazdaságbeli alkalmazkodás módszereit. A mostani válságban azonban már nincs módjuk az átmenet nem ismétlődő válságelhárító módszereinek tömeges alkalmazására.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L11.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. szeptember–október (93–114. o.)

Gábor Tamás

A tőkekorlátozások alakulása és a tőkeáramlások liberalizációja Kínában – Az eddigi és a várható változások a minősített külföldi és hazai befektetési programok fényében

A cikkben a szerző arra vállalkozik, hogy a kurrens devizahatósági és felügyeleti rendeletek összegyűjtésével és rendszerezésével bemutassa a kínai tőkeáramlások szabályozását. A tőkekorlátozások történelmi bemutatása során az 1949-es Kínai Népköztársaság kikiáltásától eljut egészen napjaink aktuális szabályozásáig. E folyamat bemutatásával a kínai pártvezetés szelektív liberalizációs politikáját és az óvatosságra való törekedést szemlélteti, amely az 1978-as nyitott kapuk politikájának kezdete óta oly sikeressé tette a kínai gazdaság rendszerváltását. A cikk az eddigi reformok mellett a jövőben várható lehetséges liberalizációs lépésekről, és annak fázisairól is számot ad. Végül az évezredfordulót követően elfogadott két úttörő intézményes befektetési program szabályzatainak részletes ismertetésével a Kínába be- és az onnan kiáramló tőke feltérképezésére tesz kísérletet.
Journal of Economic Literature (JEL): N25, P21, F30.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Jogi melléklet: VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: Nagy Csongor István

A csoportos igényérvényesítés összehasonlító jogi modelljei – I. rész

A tanulmány a csoportos igényérvényesítés kérdését összehasonlító jogi szempontból vizsgálja. Célja a csoportos perlés összehasonlító jogi modelljeinek felvázolása, és azok előnyeinek, érdemeinek és hátrányainak összevetése. Mivel a csoportos igényérvényesítés különböző nemzeti jogrendszerekben jelenik meg, a tanulmány meghatároz egy olyan fogalmi iránytűt, amely segíti az olvasó tájékozódását a csoportos perlés tengerén. Továbbá elhatárolásra kerül a csoportos igényérvényesítés három alapvető modellje: az amerikai csoportper (class action), az európai, optin megoldáson alapuló csoportos pertársaság modell, valamint a közérdekű per, amelyet szintén általában Európában alkalmaznak. A tanulmány jelen része foglalkozik az amerikai csoportper modellel, annak elméletével és gyakorlatával. Emellett vizsgálja az ausztrál és kanadai jog megoldásait; ezek az országok az amerikai csoportper modellt követik, noha azt más jogi tradícióval fűszerezve. A tanulmány ezen része amellett érvel, hogy az amerikai (opt-out) csoportperrel kapcsolatos kritika nem állja meg a helyét, amennyiben az opt-out rendszert kontinentális jogi környezetben alkalmazzák. Bizonyításra kerül, hogy az amerikai rendszer túlburjánzásait nem maga a csoportper okozza, hanem sokkal inkább az amerikai jognak olyan jogintézményei és szabályai, amelyek a csoportperek működését katalizálják (ügyvédi költség viselésével kapcsolatos szabály, büntető kártérítés stb.). Kifejtésre kerül, hogy az amerikai csoportper túlburjánzásai nem hajtanának ki, amennyiben ezt a jogintézményt egy kontinentális jogrendszer részeként alkalmaznánk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K211.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra