A Külgazdaság 2010/7-8.
BANAI PÉTER BENŐ: 2004. május 1.–2009. december 31. –
Több mint öt év az unió tagjaként: az első időszak pénzügyi
mérlege
SZALAVETZ ANDREA: Elméleti polémiák a kínai modernizáció
néhány kérdése kapcsán
MÉSZÁROS ÁDÁM: Újabb lépés a toyotizmus felé? – Autóipari
beszállítói rendszerek és a válság lehetséges hatásai
VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: VINCE PÉTER:
Piacnyitás után: versenyhelyzet és koncentráció az
energiaszolgáltatásban
FERTŐ IMRE – BAKUCS LAJOS ZOLTÁN: Árleszállítás
elméleteinek tesztje: a tej példája
JOGI MELLÉKLET: VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: TÓTH
TIHAMÉR: Versenykorlátozó megállapodások a GVH 2009-es
gyakorlatában
Külgazdaság, LIV. évf., 2010.
július–augusztus (3–39. o.)
BANAI PÉTER BENŐ
2004. május 1.–2009. december 31. – Több mint öt év az unió
tagjaként: az első időszak pénzügyi mérlege
Hat évvel Magyarország uniós csatlakozása után mérleget lehet
vonni a közösségi támogatások felhasználásának eredményeiről, a
korábbi feltételezések, elvárások teljesüléséről. A 2004 és 2009
közötti tényadatok alapján ezen időszakot az előzetesen
tervezettnél lassabb és erőteljes szezonalitás melletti uniós
forráskifizetés jellemezte. A lassabb abszorpció ugyanakkor nem,
vagy csak csekély mértékű támogatásvesztést jelentett; a többi
új tagállammal összevetve pedig Magyarország mind a
felhasználási rátát, mind az ún. nettó pozíciót tekintve
viszonylag jól teljesített. Önmagában a közösségi források
felhasználása viszont nem eredményezte, nem eredményezhette az
ország gazdasági felzárkózását az unió centrumához. Az elmúlt
évek empirikus adatai alapján a közösségi fejlesztési és
agrártámogatások alapvető céljainak teljesülése,
teljesíthetősége is nehezen igazolható, illetve nehezen mérhető.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H50, 057.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010.
július–augusztus (40–56. o.)
SZALAVETZ ANDREA
Elméleti polémiák a kínai modernizáció néhány kérdése kapcsán
A kínai modernizáció számos egyedi elemmel gazdagította a
felzárkózási és modernizációs sikertörténetek tanulságait elemző
nemzetközi szakirodalmat. Az elemzések bősége mindazonáltal nem
könnyíti meg a kínai modernizáció megítélését, mivel neves
szerzők rendre egymásnak ellentmondó eredményekre jutnak és
ellentétes következtetéseket vonnak le. A cikk bemutatja a kínai
modernizáció néhány vitatott elemét, illetve az ezekkel
kapcsolatos polémiát: az „asszimiláció versus akkumuláció”
vitát; a kínai növekedés fenntarthatóságának kérdését és a
duális gazdaság témáját. Választ keres arra, hogy mi rejlik a
szakirodalom egymásnak ellentmondó következtetései mögött. Az
elemzés végkövetkeztetése optimista: Kína sok területen, a
gazdaság számos alrendszerében (tudomány- és
technológiapolitika, infrastruktúra, regionális fejlesztés,
állami vállalatok reorganizációja stb.) jelentős lépéseket tett
a strukturális torzulások mérséklése és a növekedés intenzív
tényezőinek erősítése érdekében. Bár a kínai modernizáció
jellegéből fakadó elkerülhetetlen strukturális torzulások
továbbra is fennállnak és ezek továbbra is erőteljesek, Kínát a
közeljövőben várhatóan nem fenyegeti az extenzív,
beruházásvezérelt növekedés kifulladására visszavezethető „hard
landing” forgatókönyv. Journal of Economic Literature (JEL) kód:
O11, O16, P31.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010.
július–augusztus (57–75. o.)
MÉSZÁROS ÁDÁM
Újabb lépés a toyotizmus felé? – Autóipari beszállítói
rendszerek és a válság lehetséges hatásai
A cikkben a szerző az autóipari beszállítói hálózatok
átalakulását vizsgálja. A fordizmus kisebb, egyszerűbb
termékeket gyártó, egymással áralapon versenyző, az
autógyárakkal mélyebb kapcsolatokat kialakítani nem tudó
beszállítókra támaszkodik, szemben a komplex termékeket gyártó,
nagyobb, az autógyártókkal magasabb szintű együttműködéseket
kialakító beszállítókon alapuló toyotizmussal. A Magyarországon
működő külföldi vállalatok beszállítói rendszerei magukon
viselik a fordizmus és a toyotizmus jegyeit is – derül ki a
szerző a magyar Suzuki beszállítói hálózatát vizsgáló,
mélyinterjúkon alapuló kutatásából. Ennek okai részben a hazai
vállalati struktúra adottságaiban, részben a külföldi vállalatok
stratégiájában keresendők. Az autóipart különösen mélyen érintő
válság valószínűleg hosszabb távon gyakorol majd hatást a
beszállítói rendszerekre. Jelenleg, a válság közepén
rendelkezésre álló nemzetközi tapasztalatok és adatok alapján,
úgy látszik, a rendszer el fog mozdulni a toyotizmus irányába;
ennek hatásait hazánkban is érezni lehet az elkövetkező években.
A technológiai változások, a növekvő koncentráció, a vállalatok
közötti mélyebb együttműködések magasabb követelményei
lehetőségeket és veszélyeket is jelenthetnek a hazai beszállítók
számára.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010.
július–augusztus (76–102. o.)
VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: VINCE PÉTER
Piacnyitás után: versenyhelyzet és koncentráció az
energiaszolgáltatásban
Magyarországon a villamosenergia- és a földgázszektort érintő
teljes piacnyitásra 2009-ben került sor. A piacnyitásra a
villamosenergia-szolgáltatás egyes részterületein 2008-ban igen
eltérő versenyfeltételekkel került sor, így a koncentráltság a
termelésben fennmaradt a piacnyitás után is, az értékesítésben
azonban mérséklődött. A nagykereskedelmi értékesítésben a
koncentrációt – a legnagyobb súlyú szereplő (MVM Trade Zrt.)
piaci részesedését – nem a kialakuló verseny, hanem hatósági
döntések csökkentették. Az eleve kevésbé koncentrált,
többszereplős kiskereskedelmi piacon jelentős változást – a
közüzemi ellátás megszűnése miatt – a szabad piaci értékesítés
súlyának növekedése idézte elő. Az egyetemes szolgáltatásban és
a szabad piacon értékesítő vállalkozások piaci részesedése nem
rendeződött át számottevő mértékben, és verseny elsősorban a
nagyobb felhasználókért indult meg. A földgázszektorban a teljes
piacnyitás 2009 júliusában indult meg. Ennek következtében
megszűnt az az állapot, hogy az értékesítés két élesen eltérő
szabályozás szerint működő piacon zajlik, véget ért a
versenypiaci és a közüzemi értékesítés párhuzamossága. Az új
szabályozás hatályba lépése nyomán kialakuló piacszerkezeti
változásokról, ezeknek a versenyhelyzetre, az áralakulásra
gyakorolt hatásairól azonban korlátozottan állnak rendelkezésre
információk. A következőkben arról adható kép, hogy a
villamosenergia- és a földgázszektorokban a liberalizációra
milyen kiinduló helyzetben került sor: hogyan jellemezhető az
értékesítési szerkezet, a piaci koncentráció, illetve a
piacnyitás után milyen változások figyelhetők meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L5, L94, L95
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010.
július–augusztus (103–124. o.)
FERTŐ IMRE – BAKUCS LAJOS ZOLTÁN
Árleszállítás elméleteinek tesztje: a tej példája
A cikkben az árleszállítás elméleteinek néhány előrejelzését
teszteljük kiskereskedelmi lánc szintű adatok segítségével a
hazai tejpiac példáján. Az áreloszlások vizsgálata azt sugallja,
hogy mindegyik termék esetében elvethetjük az egymással versengő
elméletek előrejelzéseit. Eredményeink nem támogatják a
leértékelés elméletei többségének azt az előrejelzését, hogy az
árleszállítási akciókat a feldolgozók határozzák meg.
Számításaink inkább azt valószínűsítik, hogy nincs szignifikáns
különbség a dobozos és a tartós tejek áreloszlása között. A
leértékelések időbeliségére vonatkozóan becsléseink azt a
hipotézist támogatják, hogy az üzletek váltogatják a nemzeti
márkák árleszállítását. Összefoglalva, a magyar tejtermékek
esetében az árleszállítások létező modelljeinek előrejelzései
csak részben konzisztensek a leértékelések néhány aspektusával.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L13
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
JOGI MELLÉKLET: VERSENYPOLITIKA ÉS
VERSENYKÉPESSÉG: TÓTH TIHAMÉR
Versenykorlátozó megállapodások a GVH 2009-es gyakorlatában
A Gazdasági Versenyhivatal 2009 során jelentős mértékű bírságot
szabott ki, amelyek egyik oka a kartellek számának növekedéséből
fakad. A GVH az év során a klasszikus kartelleken túlmenően
komplex kérdéseket felvető jogsértésekkel is foglalkozott, mint
például a bankközi jutalékok megállapításának kérdése. A
vertikális megállapodások kapcsán szembetűnő a viszonteladási
árrögzítés, hiszen ez tipikusan a nyilvánvalóan jogsértő
magatartások körébe tartozik. A GVH érdeklődése továbbra is
intenzív volt a szakmai kamarák magatartása iránt.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21 |
A Külgazdaság 2010. évi számainak összefoglalói
