A Külgazdaság 2010/5-6.
ANTALÓCZY KATALIN: Válság és
válságkezelés Németországban
BALATONI ANDRÁS – TŐRÖS ÁGNES:
Gazdaságfejlesztési modellek empirikus klasszifikációja és a
posztszocialista növekedés szűk keresztmetszete
UDVARI BEÁTA: Nemzetközi
kereskedelem és gazdasági fejlődés: a Loméi Egyezmények
tanulságai
BEKE JENŐ: A számvitel
globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a
nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében
ÚJ KÖNYVEK:
A szomszéd kertje – Petr Pavlínek: A Successful Transformation?
– Restructuring of the Czech Automobile Industry (Szalavetz
Andrea)
Burgerné Gimes Anna: Az Európai Unióba
újonnan belépett és jelölt országok gazdasága (Csaba László)
JOGI MELLÉKLET: SZILÁGYI PÁL:
Fúziós szimulációk a közösségi versenypolitikában
ÚJ KÖNYVEK: Simon Lester –
Bryan Mercurio – Arwel Davies – Kara Leitner: World Trade Law –
Text, Materials and Commentary (Horváthy Balázs)
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június
(3–32. o.)
ANTALÓCZY KATALIN
Válság és válságkezelés Németországban
Németország az Egyesült Államokat és Japánt követően a világ
harmadik, s így Európa legnagyobb gazdasága. 2008-ban a világ
GDP-jének 4,2 százalékát adta, a fejlett országokéból 7,6, az
Európai Unió 27 tagországának bruttó kibocsátásából pedig 19,7
százalékkal részesedett. Németország a világ legnagyobb
exportőre, 2008-ban 1465 milliárd dolláros árukivitele a
világexport 9,1 százalékát tette ki, áru- és
szolgáltatásexportja a fejlett világ áru- és
szolgáltatáskivitelének 13,3 százalékát, a világexport 8,7
százalékát adta. Németországnak nemcsak gazdasági és politikai
ereje meghatározó, de gazdasági modelljével is jelentős
befolyást gyakorolt és gyakorol az európai integráció elveinek
kialakítására és gyakorlati működésére. A német modell, a
szociális piacgazdaság elvei alapul szolgáltak a Római
Szerződéshez (lásd például a versenypolitikai elveket),
meghatározták a maastrichti kritériumokat (szigorú
államháztartási és árstabilitási előírások), valamint az Európai
Központi Bank működését. Az amerikai jelzálogpiacról indult és
2008 szeptemberében világméretűvé vált válság németországi
jellemzői, a válságkezelés módja, a válságból való kilábalás
várható ideje és Németország krízis utáni helyzete ugyancsak
több csatornán keresztül befolyásolja az Európai Uniót. Ezek a
gazdasági teljesítmények alakulása, az intézményi, szabályozási
rendszer jelenlegi működése, a jövőbeli változások (például a
stabilitási és növekedési egyezmény esetleges felülvizsgálata,
vagy az eurózóna krízisországainak megsegítési módszerei és
feltételei). A cikk Európa legerősebb gazdaságának válság előtti
jellemzőit, a krízis németországi megjelenését, a válságkezelés
módszereit, intézményeit, végül ennek eredményeit, hatásait
mutatja be. Arra a következtetésre jut, hogy a válságkezelés
rövid távon sikeresnek tekinthető. A krízisből megerősödve
kikerült Németország hosszabb távú gazdasági eredményessége – s
ezzel az európai fejleményekre gyakorolt hatása – azonban a
gazdasági és társadalmi mélyfolyamatokat érintő további
reformoktól, az elöregedő társadalom, a túlzott exportfüggőség,
a nem eléggé rugalmas belső piacok kihívásaira adott válaszoktól
függ.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E20, E60, G20.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június
(33–58. o.) BALATONI ANDRÁS –
TŐRÖS ÁGNES
Gazdaságfejlesztési modellek
empirikus klasszifikációja és a posztszocialista növekedés szűk
keresztmetszete
A szerzők célja,
hogy empirikus vizsgálat segítségével meghatározzák a jelenlegi
főbb gazdaságfejlesztési modelleket. Ehhez először definiálják a
fejlődés fogalmát, majd a gazdaságelmélet legfontosabb
növekedéselméleteinek következtetéseit veszik számba. Erre azért
van szükség, hogy azonosítani tudják a növekedés kritikus
tényezőit, amelyek a többváltozós statisztikai elemzés alapját
jelentik. Ezek után megvizsgálják az irodalomban ismert
gazdasági modelleket, majd bemutatják saját csoportosításukat.
Eredményként hat klasztert kaptak, amelyekbe a vizsgálatba
bevont 57 ország közül 46-ot tudtak besorolni. A maradék 13
állam olyan mértékben különbözik a klaszterektől, illetve
egymástól, hogy csak külön-külön célszerű róluk beszélni,
működésüket, növekedésüket taglalni. Ez azonban e cikknek nem
célja. A szerzők az elemzés során különös figyelmet fordítanak a
posztszocialista országok klaszterére, meghatározzák, hogy
melyik fejlett országcsoporthoz áll a legközelebb, illetve hol
vannak jelentősebb elmaradások, szűk keresztmetszetek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O57, P51.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június
(59–80. o.)
UDVARI BEÁTA
Nemzetközi kereskedelem és
gazdasági fejlődés: a Loméi Egyezmények tanulságai
A nemzetközi
kereskedelem gazdasági fejlődésben betöltött szerepét
napjainkban egyre több nemzetközi szervezet hangsúlyozza, az
Európai Unió pedig már több évtizede alkalmazza a kereskedelmi
preferenciákat fejlesztési céljainak elérése érdekében. A Loméi
Egyezményekkel hosszú távon (1975 és 2000 között) biztosított
kereskedelmi és gazdasági preferenciákat az aláíró afrikai,
karibi, csendes-óceáni (ACP-) országoknak, amelyek megfelelő
alapot jelentettek az aláírók gazdasági fejlődéséhez. A cikkben
a szerző többváltozós statisztikai módszerekkel azt vizsgálta,
hogy az aláíró ACP-országok gazdaságában történt-e érdemi
változás, jobban tudtak- e teljesíteni, mint azok, amelyek
kevesebb kedvezményben részesültek. Az empirikus elemzés
eredményei alapján a legtöbb ACP-ország nem tudta kihasználni a
lehetőségeket, ez arra enged következtetni, hogy önmagában a
nemzetközi kereskedelemben való részvételt nem kellene
fejlesztési eszköznek tekinteni.
Journal of Economic Literature (JEL): F13, O11.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június
(81–101. o.)
BEKE JENŐ
A számvitel
globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a
nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében
A cikkben a szerző
összehasonlító vizsgálatokat végzett a nemzetközi gyakorlatban
már közel egy évtizede elterjedt és alkalmazott számviteli
módszerekre, standardokra vonatkozólag az Európai Unión belül és
azon kívüli – szinte valamennyi földrészt reprezentáló –
országokra. A hazai gyakorlat elemzését elsősorban a nemzetközi
szabályozásban is érintett és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett
tagvállalatoktól beszerzett elmúlt évi adatinformációk
alapulvételével végezte el. A szerző részletesen bemutatja a
számviteli harmonizációt befolyásoló közgazdasági, politikai és
kulturális tényezők hatásmechanizmusát is. A cikk fő
következtetése, hogy a számviteli globalizáció jelentős
mértékben elősegíti az egyes nemzetek és azon belül tevékenykedő
gazdálkodók elszámolási gyakorlatának egységesítését, ezáltal
pedig hozzájárul a gazdasági teljesítmények, eredmények
összehasonlíthatóságához. Ezt támasztják alá a szerzőnek a
cikkben többször idézett nemzetközi szakirodalmi kutatásai is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B41, M16, M48.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
JOGI MELLÉKLET: SZILÁGYI PÁL
Fúziós szimulációk a közösségi
versenypolitikában
A tanulmány célja,
hogy bemutassa és értékelje a fúziós szimulációk területén a
legújabb jogfejlődést. Az Európai Unióban a fúziós szimulációk
viszonylag rövid múltra tekinthetnek vissza, ugyanakkor
egyértelmű térnyerést fi gyelhetünk meg. A gyakorlatban azonban
világossá vált, hogy míg elméleti szinten a piaci erő mérésére
ideális feltételek mellett kiválóan alkalmas, addig a
gyakorlatban önmagában nem alkalmazható módszerről van szó.
Komplex versenyjogi elemzések során azonban fel kell készülni a
szimulációk alkalmazására és értelmezésére.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L41 – Monopolization;
K21 – Antitrust Law |
A Külgazdaság 2010. évi számainak összefoglalói
