A Külgazdaság 2010. évi számainak összefoglalói

A Külgazdaság 2010/3-4.

Konjunktúraelemzések 2010 tavaszán
(az ECOSTAT Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet, a GKI Gazdaságkutató Zrt., a KOPINT-TÁRKI Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügykutató Zrt., a Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa)

KEMENCZEI NÓRA: Hova húz az autóipar Magyarországon?

NAGY I. GYULA: A globális pénzügyi válság néhány szabályozó rendszerbeli összefüggése

VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: FENYŐ GYÖRGY – VÁRHEGYI ÉVA: A válság hatása a bankszektorra

ÚJ KÖNYVEK: Integrálódó Európa I. Szerződések – folyamatok – intézmények (Józsa Márta)

JOGI MELLÉKLET: DR. BODZÁSI BALÁZS: Az európai jelzálogpiacok integrálása és az ehhez kapcsolódó nemzetközi magánjogi kérdések

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. március–április (3–47. o.)

Konjunktúraelemzések 2010 tavaszán

az ECOSTAT Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet, a GKI Gazdaságkutató Zrt., a KOPINT-TÁRKI Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Pénzügykutató Zrt., a Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa

A különböző gazdaságkutató intézetek, bankok, minisztériumok minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a 2008 őszétől elmélyülő pénzügyi válság és gazdasági visszaesés következményeit, a kilábalás feltételeit tekintik át, bemutatják a várható fejlemények elemzésekben is visszatükröződő bizonytalanságát, eltérő megítéléseit.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. március–április (48–62. o.)

KEMENCZEI NÓRA

Hova húz az autóipar Magyarországon?

Az autógyártás – viszonylag rövid története alatt – olyan technológiai, szervezeti, illetve termelésszervezési forradalmat indított el, amely hatással volt más ágazatok fejlődésére (lásd például: fordizmus, toyotizmus). Magyarországon a rendszerváltást követően a haszongépjármű-, illetve buszgyártást felváltotta a személygépkocsigyártás. Az 1990-es évek derekára hazánkba betelepült három nagy összeszerelő üzem (Suzuki, Opel, Audi) máig az ágazat termelésének jelentős részét állítja elő. Az uniós csatlakozással egyidejűleg jelentős fejlesztési források nyíltak meg hazánk számára. A járműipar potenciális húzóágazatként hivatalosan is a gazdaságpolitika egyik prioritásává vált (Figyelő, 2005). A fejlesztési források elosztásánál igenis szükség van fókuszpontok meghatározására, de vajon miért éppen ezek az ágazatok váltak kiemelt célterületté? Mi teszi az autóipart gazdaságpolitikai prioritássá? A cikkben a szerző arra kíván fényt deríteni, hogy az autóipar hazánkban is húzóágazat- e, és mint ilyen érdemes-e a fejlesztéspolitika kitüntetett figyelmére. Magyarországon az autóipar tekintetében beszélhetünk-e tovagyűrűző gazdasági, illetve társadalmi hatásokról? Az autóipari értéklánc hazánkba települt része fejlődésével magával húzza-e, szükségessé teszi-e más ágazatok fejlődését? Beszélhetünk-e technológiai húzóhatásról? Az ágazat Magyarországon a nemzetgazdaság részévé vált-e, vagy enklávé jelleggel működik a gazdaság többi ágazatától elszigetelődve? Journal of Economic Literature (JEL): E23.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. március–április (63–80. o.)

NAGY I. GYULA

A globális pénzügyi válság néhány szabályozó rendszerbeli összefüggése

A globális méretűvé duzzadt pénzügyi válság nyilvánvalóvá tette a jelenlegi pénzügyi felügyelési és szabályozási rendszer gyengeségeit, korlátjait. Miközben a pénzügyi piacok globálissá váltak, a felügyelés és szabályozás nemzeti és regionális szintű maradt, és nem tudta kezelni az egyre komplexebb pénzügyi termékek és innovációk által képviselt kockázatokat. Nem volt képes betölteni legfőbb feladatát, nevezetesen megakadályozni a válság kitörését, illetve mérsékelni következményeit, ellenkezőleg, hozzájárult annak elmélyüléséhez. A krízis hatására megélénkült nemzetközi szabályozási törekvések legfőbb célja az, miként lehet a szabályozórendszer és felügyelés átalakításával, szigorításával elejét venni a jelenlegihez fogható súlyosságú válságok megismétlődésének anélkül, hogy ellehetetlenítenék a pénzügyi innovációkat. Journal of Economic Literature (JEL): G 01, G 21, G28.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

Külgazdaság, LIV. évf., 2010. március–április (81–108. o.)

VERSENYPOLITIKA ÉS VERSENYKÉPESSÉG: FENYŐ GYÖRGY – VÁRHEGYI ÉVA

A válság hatása a bankszektorra

A magyar bankszektort sajátos helyzetben érte a nemzetközi pénzügyi-gazdasági krízis, amelynek előnyös és hátrányos vonásai egyaránt voltak. A cikk a hazai bankszektorban a válság nyomán végbement változásokat elemzi, és a nemzetközi tapasztalatok tükrében megpróbálja felmérni és előre jelezni a középtávon várható hatásokat. Az elemzés a banki tevékenység terjedelmére, struktúrájára és jövedelmezőségére fókuszál, de figyelemmel van a szabályozási környezet módosulására is. Az előrejelzés a bankrendszer fejlődése, üzleti lehetősége mellett a banki alkalmazkodás módjára, az üzleti modellek módosulására is kitér, amihez a nyugati bankoknál megfi gyelhető változásokat is fi gyelembe veszi. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G28, G34, L11.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra

JOGI MELLÉKLET: DR. BODZÁSI BALÁZS

Az európai jelzálogpiacok integrálása és az ehhez kapcsolódó nemzetközi magánjogi kérdések

Az Európai Gazdasági Közösségén belül a szolgáltatások szabadsága az 1980-as évek végén érte el a bankszektort. Az 1989-ben született ún. II. bankjogi koordinációs irányelv tette először lehetővé, hogy az egyik tagállamban működő hitelintézet egy másik tagállamban honos személynek jelzálogjoggal biztosított hitelt nyújtson. A 1990-es évek végére a Közösségen belüli – ún. határon átnyúló – hitelintézeti tevékenységek dinamikus fejlődése miatt szükségessé vált egy új irányelv kidolgozása. Ezt a célt szolgálta a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló Parlament és Tanács 2006/48/EK irányelv is, amelynek a 23. cikke kimondja a kölcsönös elismerés elvét. A kölcsönös elismerés elve alapján a tagállamok gondoskodnak arról, hogy az irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységeket fióktelep létesítésével, vagy szolgáltatásnyújtás útján egy másik tagállam illetékes hatóságai által engedélyezett és felügyelt bármely hitelintézet folytathassa, feltéve hogy ezekre a tevékenységekre az engedély kiterjed. Az I. melléklet 2. pontja szól a hitelezésről. Amennyiben hitelügylet – főként egy jelzálogjoggal biztosított hitelügylet – több jogrendszert is érint, számos nemzetközi magánjogi (kollíziós jogi) kérdés merül fel. Jelzáloghitelek esetén a legfontosabb probléma az, hogy a jelzálogjogra, illetve a biztosított követelésre irányadó jog elválhat egymástól. Ezek a kérdések eddig tipikusan konzorciális hitelnyújtás során jelentkeztek, de amint növekszik a határon átnyúló hitelezésen belül a fogyasztói hitelszerződések aránya, azoknál is hasonló problémák fognak felmerülni. Az alábbiakban megvizsgáljuk azokat a kérdéseket, amelyek nemzetközi magánjogi (kollíziós jogi) szempontból a gyakorlat számára relevánsak. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K22

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra