|
A KÜLGAZDASÁG 2009/7-8.
BENCZES ISTVÁN: Expanziós költségvetési politika és hatásai az
EU-ban
INOTAI G. ANDRÁS: A versenypolitika mint a pénzügyi és gazdasági
válság kezelésének egyik eszköze az Európai Unióban
RÉTI TAMÁS: A román gazdaság és a migráció
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BARTHA ATTILA –
MATHEIKA ZOLTÁN: A magyar kis- és középvállalatok innovációs
aktivitása és innovációpolitikai preferenciái egy felmérés
tükrében
CSONKA LÁSZLÓ: Hálózatok az autóiparban: tanulás a
kutatás-fejlesztés és innováció érdekében
ÚJ KÖNYVEK: Versenyben a világgal – Vállalataink
versenyképessége az új évezred küszöbén (Becsky Róbert)
A
növekedés világbajnoka (Dr. Botos Balázs)
JOGI MELLÉKLET: SÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a versenyjogok
hálóján kívül – II. Az OPEC működése
Július-augusztusi számunk
első két tanulmánya a válsággal összefüggő európai uniós
kérdésekkel foglalkozik. Az expanziós költségvetési politikát és
hatásait elemzi Benczes István cikke, és azt vizsgálja, hogy
sikeres lehet-e az EU-tagországokban kibontakozott
költség-vetési ösztönzés a jelenlegi válság kezelésében. Inotai
G. András az EU versenypolitikájáról mint a pénzügyi és
gazdasági válság kezelésének egyik eszközéről ír. Arra a
következtetésre jut, hogy a válságra való hivatkozással nem
indokolt a versenykorlátozások enyhébb elbírálása. Réti Tamás
tanulmánya a román gazdaság helyzetének alakulását, valamint
migrációs folyamatát elemzi, és bemutatja, hogy a korábbi gyors
növekedést visszaesésbe fordító válság az eddiginél óvatosabb és
következetesebb reformfolyamatot igényel. Két cikket közlünk a
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika című rovatunkban,
amely az NKTH támogatásával jelenik meg. Bartha Attila és
Matheika Zoltán írása 250 vállalat részvételével készült
felmérés eredményeit mutatja be. Eszerint a magyarországi kis-
és középvállalati szektor kedvezőtlenül ítéli meg a hazai
innovációs keretfeltételeket, illetőleg az állami innovációs
politikai rendszert. A kutatás-fejlesztés és innováció
hálózatosodását elemzi Csonka László, mégpedig a hazai
autóiparban készített két esettanulmány alapján. Sorra veszi
azokat a tényezőket, amelyek miatt a hazai hálózatok
fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál.
A szerkesztő
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8.
(4-22. o.)
Expanziós költségvetési politika és hatásai az EU-ban
BENCZES ISTVÁN
A cikk az EU régi tagállamainak 1980 és 2005 közötti expanziós
költségvetési politikai gyakorlatának tanulságait tekinti át
abból a célból, hogy megvilágítsa: sikeres lehet-e a
költségvetési stimuláció a 2008–2009-ben kibontakozott válság
kezelésében is. A válasz nem egyértelmű. Az elmúlt 25 esztendő
vizsgálata ugyanis elsősorban azt erősítette meg, hogy azokban
az esetekben remélhető a gazdasági teljesítmény mesterséges úton
történő ösztönzése, amikor a kormányok az adóbevételek
csökkentésére tesznek kísérletet, illetve még inkább, amikor az
aktuális és a potenciális GDP különbözete, azaz a kibocsátási
rés negatív. Az EU tagállamainak többségét azonban úgy érte a
jelenlegi válság, hogy a ciklikus hatásoktól megtisztított
államháztartási egyenleg jellemzően hiányt mutatott, a
kibocsátási rés pedig pozitív előjelű volt. Már 2008 előtt olyan
strukturális problémák bontakoztak ki tehát az EU-ban, amelyek
mostanra jelentősen szűkítették a fiskális politika mozgásterét
és leértékelték a trend alapján becsült GDP-t. Ilyen helyzetben
a fiskális expanzió hatásossága kétséges.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam,
2009/7-8. (23-38. o.)
A versenypolitika mint a pénzügyi és gazdasági válság
kezelésének egyik eszköze az Európai Unióban
INOTAI G. ANDRÁS
A pénzügyi és gazdasági válság kezelésében, hatásainak
mérsékelésében és az azt várhatóan követő gazdasági fellendülés
elősegítésében a költségvetési politikán kívül komoly szerep
hárul a versenypolitikára. A versenypolitika eszköztárának
hatékony alkalmazása az Európai Unióban jelentős mértékben
hozzájárul a gazda-sági növekedés helyreállításához
nélkülözhetetlen termelékenységnövekedéshez és
keresletélénkítéshez, megfelelő kereteket biztosít az állam
arányos gazdasági szerepvállalásához és megvéd a
válságkezeléssel esetlegesen együtt járó versenytorzító
vállalati vagy állami intézkedésektől. Bár a versenypolitika
egyes eszközeinek és a versenyhatóságoknak a válsággal
összefüggésben esetenként sajátos kihívásokkal kell
szembenézniük, nem indokolja semmi, hogy a versenykorlátozások –
legyen azok forrása akár az állam, akár a vállalkozások – a
válságra hivatkozással enyhébb elbírálás alá essenek.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/7-8.
(39-67. o.)
A román gazdaság és a migráció
RÉTI TAMÁS
Magas növekedési ütem, folyamatos dezinfláció, a külföldi tőke
növekvő beáramlása jellemezte az európai uniós csatlakozás
előtti éveket. A tagság előtti fellendülés együtt járt az üzleti
szféra számára kedvezőbb környezet kialakításával. A tagság
javította az ország nemzetközi hitelképességét és csökkentette a
befektetési kockázatot. A nagyon gyors felzárkózási folyamat
azonban erőteljesen növelte a gazdaság sebezhetőségét, a
külföldi beruházók túlságosan optimistán becsülték meg a
modernizáció lehetséges sebességét. A román magánszektor és a
háztartások fejlődése túlságosan a külső finanszírozás
függvényévé vált. A hazai kereslet dinamikus bővülésében fontos
szerepet játszott a román vendégmunkások nagy tömegű kiáramlása
és pénzügyi átutalásaik. Az infláció újra emelkedett,
hasonlóképpen a költségvetési hiány is. A gazdasági világválság
2008 második felétől lefékezte a folyamatokat, és 2009-ben már
súlyos visszaesés alakult ki. Nyilvánvalóvá vált, hogy a
gazdasági elmaradottságot a radikális nyitás és liberalizálás
nem tudja rövid időn belül felszámolni, a nagy ugrás politikája
kemény földet éréshez vezetett. Az uniós tagság védelmet
biztosított a valutaválsággal szemben, de a fenntartható
konvergencia folyamata az eddiginél lényegesen óvatosabb és
következetesebb reformfolyamatot igényel.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam,
2009/7-8. (68-88. o.)
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika, avagy a magyar
kis- és középvállalatok innovációs aktivitása és
innovációpolitikai preferenciái egy felmérés tükrében
BARTHA ATTILA – MATHEIKA ZOLTÁN
A szerzők mintegy 250 vállalat részvételével készült felmérése
azt mutatja, hogy a magyarországi vállalati szektor – különösen
a kis- és középvállalatok – véleménye meglehetősen lesújtó a
hazai innovációs keretfeltételekről, illetőleg a létező állami
innovációs politikai rendszerről. Bár a vállalatok szükségesnek
tartják a célzott innovációpolitikát – ezen belül különösen a
K+F támogatásokat és a kis- és közép-vállalatok innovációs célú
támogatását –, igazságtalannak tartják a támogatások elosztását,
egyenlőtlennek a hozzáférési esélyeket. A korrupció és az
egyenlő versenyfeltételek hiánya hangsúlyosan megjelent az
általános keretfeltételekkel kapcsolatos panaszok között is. A
vállalatok akut problémának tartják továbbá a képzési rendszer
nem megfelelő színvonalát. Az innovációs rendszer szereplői
(vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) közötti szorosabb
együttműködést – mint a jobb innovációs teljesítmény szükséges
feltételét – ugyan a vállalatok egy része megemlítette, a jelek
szerint azonban pillanatnyilag nem ez áll az innovációval
kapcsolatos vállalati törekvések középpontjában.
A cikk
letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam,
2009/7-8. (89-109. o.)
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika, avagy hálózatok
az autóiparban: tanulás a kutatás-fejlesztés és innováció
érdekében
CSONKA LÁSZLÓ
A kutatás-fejlesztés és innováció hálózatosodása az elmúlt három
évtized markáns folyamata, amelynek hatásai a kedvezőtlenebb
környezet ellenére Magyarországon is megfigyelhetőek. Eddig
azonban kevés kísérlet született arra, hogy jobban megismerjük
ezeknek a hálózatoknak a szerkezetét, működését,
hatásmechanizmusait. A cikk két autóipari esettanulmányon
keresztül egy olyan ágazatban tesz kísérletet e jellemzők
feltárására, amelynek gazdasági szerepe jelentős, s régóta
jellemzője a hálózatosodás. A vizsgálat kiemelten foglalkozik a
kutatás-fejlesztési és innovációs hálózatoknak a partnerek és a
környezet tudásbázisára gyakorolt hatásával. A tapasztalatok
alapján elmondható, hogy a hazai hálózatok egyelőre
fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál, és hasznuk sem annyira
a radikális innovációkban jelentkezik, mint inkább a fokozatos
újításokban és a kereteik között elsajátítható új tudásban. Ez
hozzájárul olyan releváns képességek kialakulásához,
megerősödéséhez, amelyek a jövőben a kutatás-fejlesztési és
innovációs tevékenység intenzitásának növelését teszik lehetővé.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Jogi melléklet: Globális kartellek a
versenyjogok hálóján kívül – II. Az OPEC működése
SÜKÖSD PÉTER
A büntetőjog területén született törvénymódosítások kapcsán az
állandó érv, amely az egyes büntető és szabálysértési szankciók
súlyosbítása ellen szól, hogy azok szigorítása egyrészt nem
jelent az elkövetők számára feltétlenül visszatartó erőt,
másrészt pedig minden szankció csak akkor lehet hatékony, ha
azokat következetesen alkalmazzák. Ennek alapján megoldásként a
szankciók szigorítása helyett általában az eljárás
elkerülhetetlenségét, a következetes és elkerülhetetlen
jogalkalmazást hozzák fel példaként, ugyanis hiába lesz
súlyosabb a büntetés akkor, ha az adott tényállást a
jogalkalmazó szervek nem alkalmazzák. Ha a fenti dilemmát
nézzük, akkor megállapítható, hogy napjainkban az egyes országok
versenyhatóságai, sőt az Európai Közösségek Bizottsága (a
továbbiakban: Bizottság) is hasonló problémával küzd.
A cikk letöltése |
