|
A KÜLGAZDASÁG 2009/5-6.
BANAI PÉTER BENŐ – CSONKA GIZELLA: Az uniós költségvetési
kapcsolatok elszámolásának szabályai: variációk egy témára
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: KARSAI JUDIT: A
kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában
Magyarországon
SZANYI MIKLÓS: Tudomány és innováció, avagy mit és hogyan
fejlesszen az állam a kis európai országokban?
TÜKÖR: BOTOS BALÁZS: Válságkezelés és protekcionizmus
JOGI MELLÉKLET: SÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a verseny¬ogok
hálóján kívül – I. Az OPEC működése
ÚJ KÖNYVEK: Mindenki joga? – Az európai közösségi és uniós jog
kommentárja (Bassola Bálint)
Május-júniusi számunk
első tanulmánya az uniós költségvetési kapcsolatok
elszámolásának szabályait vizsgálja. A Banai Péter Benő és
Csonka Gizella által jegyzett cikk részletekbe menően ismerteti
az uniós transzferek háromféle számbavételi módját és az eltérő
elszámolási követelmények alkalmazásának következményeit. A
szerzők felhívják a figyelmet néhány, az uniós elszámolások
körül fennálló bizonytalanságra, amelyek alapvetően abból
fakadnak, hogy ma még olykor az Eurostat is csak „tanulja” az
unió és a tagállamok közötti pénzmozgások számbavételének egyes
kérdéseit, és nem feltétlenül áll rendelkezésre jogszabályban
meghatározott, általánosan érvényes gyakorlat. Tudomány-,
technológia- és innovációpolitika rovatunk ez alkalommal két
tanulmánnyal jelentkezik: Karsai Judit cikke a kockázati tőke
magyarországi szerepét elemzi az innovációorientált
vállalkozások tőkéhez jutásában, Szanyi Miklós pedig az elmúlt
évtizedek tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
tapasztalatait összegzi, elsősorban a viszonylag kicsi,
külkereskedelmileg és a nemzetközi tőkeáramok szempontjából
nyitott országok számára. Botos Balázs Tükör rovatunkban ad
áttekintést a globális gazdasági válság körülményei között egyre
elterjedtebbé váló protekcionista beavatkozások gyakorlatáról és
(potenciális) következményeiről.
A szerkesztő Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6.
(5-41. o.)
Az uniós költségvetési kapcsolatok
elszámolásának szabályai: variációk egy témára
BANAI PÉTER BENŐ– CSONKA GIZELLA
Az
európai uniós költségvetési kapcsolatok – makrogazdasági
hatásukon kívül – pusztán számviteli, statisztikai elszámolásuk
miatt is alapvetően meghatározzák az állam-háztartás, illetve (a
közösségi módszertan alkalmazása esetén) a kormányzati szektor
mutatóit. A hazai jogszabályok alapján kalkulált államháztartási
hiány ugyanakkor – az uniós források eltérő elszámolási rendje
miatt is – jelentősen különbözhet az unió módszertana, az ESA’95
szerinti kormányzati szektor hiányától. Ráadásul az ESA’95 csak
meglehetősen általános rendelkezéseket határoz meg az uniós
források elszámolási szabályait illetően. Így előfordulhat, hogy
ugyanazon reálgazdasági eseményt az egyes tagállamok
statisztikai hatóságai különböző módon könyvelik el. Vagyis az
egyes kormányzati beszámolók torzíthatnak, összevethetőségük
korlátozott. A cikkben a szerzők bemutatják az uniós
költségvetési kapcsolatok elszámolásának hazai szabályait, az
új, ún. „plafontörvény” elszámolási előírásait, az ESA’95
rendelkezéseit, valamint az Eurostat iránymutatásait és azok
korlátait.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6.
(42-62. o.)
A kockázati tőke szerepe az innováció
finanszírozásában Magyarországon
KARSAI JUDIT
A cikk
az innovációorientált magyarországi vállalkozások kockázati
tőkével történő finanszírozásának problémáit elemzi, s az induló
és korai fázisban lévő, továbbá a fejlett technológiát képviselő
cégekbe történő intézményes kockázatitőke-befektetések alapján
következtet a kockázati tőke innovációt elősegítő hazai
szerepére. Meg-állapítása szerint lényegében hiányoznak a hazai
informális kockázatitőke-befektetők, azaz az üzleti angyalok, s
nem érvényesült az intézményes kockázati tőkések technológiai
és/vagy tudásintenzív vállalkozásokba történő befektetéseinek
túlsúlya sem. A befektetők európai összehasonlításban sokkal
kevésbé finanszíroztak korai fejlődési szakaszban lévő cégeket.
S bár valószínűsíthetően az intézményes kockázati tőke a
számítástechnika területén hozzájárult az innováció
finanszírozásához, az innováció finanszírozása Magyarországon
mégis háttérbe szorult. A főként uniós források felhasználásával
felállítandó JEREMIE-alapok épp az induló fázisú, innovatív
cégeknek nyújtandó kockázatitőke-befektetések fellendülését
vetítik előre. Ugyanakkor a gazdasági válság a források
növekedése ellenére nagy valószínűséggel negatív hatással lesz
az innováció finanszírozására is.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6.
(63-90. o.)
Tudomány és innováció, avagy mit és hogyan
fejlesszen az állam a kis európai országokban?
SZANYI MIKLÓS
A
jelenlegi világgazdasági válság hatására az állam gazdasági
szerepvállalása két és fél évtizednyi ellentétes gyakorlatot
követően ismét erőteljesebbé válik. A gazdaságpolitikai
felfogásban érlelődő váltás új megvilágításba helyezi a
fejlesztő állam szerepét, így azokat az eszközöket is,
amelyekkel a kormányok aktívan befolyásolták a gazdasági
szerkezet alakulását akkor is, amikor ez a szándék explicit
formában, mint iparpolitika vagy fejlesztési politika nem jelent
meg a hivatalos dokumentumokban. Az egyik ilyen eszközrendszer a
tudomány-, technológia- és innovációpolitika (TTI), amelynek
jelentős szerepe volt több Magyarországhoz hasonló fejlettségű
és méretű ország gazdasági felzárkóztatásában. Ugyanakkor voltak
olyan országok is, amelyek fejlődési sikereit nem a belső, hanem
a külső technológiai források, alapvetően a külföldi
működőtőke-befektetések alapozták meg. Ebben a cikkben néhány
sikeres és kevésbé sikeres ország példáján keresztül mutatjuk be
azt, hogy a modernizáció belső és külső forrásainak mozgósítását
milyen tényezők segítik vagy hátráltatják. Tapasztalatainkat a
válság hatására várhatóan ismét bővülő kormányzati
szerepvállalás kialakítása során hasznosítható ajánlásokkal
foglaljuk össze.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/5-6.
(91-105. o.)
Válságkezelés és protekcionizmus
BOTOS BALÁZS
A
jelenlegi pénzügyi, gazdasági válság kapcsán ismételten
reflektorfénybe került a protekcionizmus kérdése. A hazai
termelők védelme, előnyben részesítése másokkal szemben, ez az a
recept, amelyet elvileg szinte mindenki elvet, a gyakorlatban
azonban igen sokan alkalmazzák. A cikk első részében a szerző
áttekinti a különböző „izmusok” gazdaságtörténeti gyökereit és
rámutat: a protekcionizmus és patriotizmus közötti
megkülönböztetés elég nehezen védhető. A következőkben
bizonyítja, hogy nem véletlen a jelenlegi válság idején a
piacvédelmi törekvések megerősödése, hiszen a 80-as évek vagy a
2000 körüli válságok idején a maihoz igen hasonló módon
reagáltak a kormányok. Végül a szerző felhívja a figyelmet arra,
hogy az erősödő protekcionizmus nemcsak kereskedelempolitikai
zavarokhoz vezet, hanem felerősíti az Európai Unión belüli
feszültségeket is.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
JOGI MELLÉKLET: Globális kartellek a
versenyjogok hálóján kívül – I.
SÜKÖSD PÉTER
A
büntetőjog területén született törvénymódosítások kapcsán az
állandó érv, amely az egyes büntető és szabálysértési szankciók
súlyosbítása ellen szól, hogy azok szigorítása egyrészt nem
jelent az elkövetők számára feltétlenül visszatartó erőt,
másrészt pedig minden szankció csak akkor lehet hatékony, ha
azokat következetesen alkalmazzák. Ennek alapján megoldásként a
szankciók szigorítása helyett általában az eljárás
elkerülhetetlenségét, a következetes és elkerülhetetlen
jogalkalmazást hozzák fel példaként, ugyanis hiába lesz
súlyosabb a büntetés akkor, ha az adott tényállást a
jogalkalmazó szervek nem alkalmazzák. Ha a fenti dilemmát
nézzük, akkor megállapítható, hogy napjainkban az egyes országok
versenyhatóságai, sőt az Európai Közösségek Bizottsága is
hasonló problémával küzd.
A cikk letöltése |
