|
A KÜLGAZDASÁG 2009/3-4
KOJUNKTÚRAELEMZÉSEK 2009 TAVASZÁN:
Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató
Intézet elemzése és prognózisa (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése és előrejelzése 2009-re (Karsai
Gábor)
A KOPINT-TÁRKI Zrt. elemzése és prognózisa (Gém Erzsébet)
A Magyar Nemzeti Bank elemzése és prognózisa (Csermely Ágnes)
A Pénzügykutató Zrt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária
Zita)
A Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa (Haraszti
Katalin)
VINCZE JÁNOS: Az érintett piac meghatározása a Holland
Versenyhivatal gyakorlatában
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BORSI BALÁZS –
UDVARDI ATTILA: Innovációpolitika hogyan? Kis- és
középvállalati tükör 2007-ben
VISZT ERZSÉBET: Az innovatív szolgáltatások
globalizálódása és versenyképessége
ÚJ KÖNYVEK: Back to the Future… – Milyen legyen
Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája? (Teszler B.
István)
JOGI MELLÉKLET: A dömping mint a jogi szabályozás tárgya
(Horváthy Balázs)
ÚJ KÖNYVEK: Richard Bookstaber: A Demon of Our Own Design –
Markets, Hedge Funds, and the Perils of Financial Innovations (Dr.
Osman Péter)
Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár (Dr.
Osman Péter)
Március-áprilisi számunk
lapunk szokásos tavaszi konjunktúrakörképével indul: hat
államigazgatási intézmény, illetve kutatóműhely elemzését
közöljük a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A
szokásosnál jelentősen nagyobb bizonytalanságot tartalmazó
előrejelzések 3,5 és 6 százalék közötti GDP-visszaesést
prognosztizálnak az idei évre, a kedvezőtlen külső környezetben
rendkívül szűk gazdaságpolitikai mozgásteret tartva
lehetségesnek. Az óriási reálgazdasági áldozatok pozitív
hozadéka az egyensúlyi mutatók számottevő javulása lehet, ami –
megfelelő gazdaságpolitika alkalmazása esetén – a korábbinál
ígéretesebb, makrogazdaságilag jobban megalapozott pályára
helyezheti a következő évek fejlődését. A tanulmányok sorát
Vincze János cikke nyitja, amely a holland gazda-sági
versenyhivatal által alkalmazott „érintett piac” fogalmat
elemzi. A tanulmány az élvonalbeli labdarúgókluboktól a
garnélarák-halászokig tekinti át a piaci szereplők piackorlátozó
magatartásának eseteit és a rá adott versenyhivatali válaszokat.
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovatunk ezúttal
három tanulmányt kínál az olvasónak. Borsi Balázs és Udvardi
Attila cikke a magyar kis- és középvállalati szektor elemzéséből
levonható innovációpolitikai következtetéseket összegzi. Viszt
Erzsébet az innovatív szolgáltatások globalizálódása révén a
magyar gazdaság előtt megnyíló lehetőségekkel foglalkozik.
Számunkat Teszler B. István recenziója zárja, amely egy, a
nemzetközi fejlesztéspolitika fejleményeit és Magyarország
számára kívánatosnak tartott irányait összefoglaló kötettel
foglalkozik.
A szerkesztő
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4.
(4-47. o.)
Konjunktúraelemzések 2009 tavaszán
BELYÓ PÁL, KARSAI GÁBOR, GÉM ERZSÉBET, CSERMELY ÁGNES, PETSCHING
MÁRIA ZITA, HARASZTI KATALIN
A
különböző gazdaságkutató intézetek, bankok, minisztériumok
minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági
helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a
legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen
röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített
vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz.
Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve
prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a
2008 őszétől elmélyülő pénzügyi válság és gazdasági visszaesés
következményeit tekintik át. Körképet adnak a válsághelyzet
megítéléseiről, bemutatják a várható fejlemények elemzésekben is
visszatükröződő bizonytalanságát.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4.
(48-67. o.)
Az
érintett piac meghatározása a Holland Versenyhivatal
gyakorlatában
VINCZE JÁNOS
A cikk
áttekinti és elemzi azt, hogy a Holland Versenyhivatal milyen
módszereket alkalmazott az ún. érintett piac meghatározásakor.
Az érintett piac meghatározása ma az összefonódási ügyeknél
követelmény, míg más típusú eseteknél is gyakran használatos. A
Holland Versenyhivatalban az érintett piac mélyreható kutatáson
alapuló meghatározásánál bármilyen információt felhasználnak,
többek között más versenyhatóságok piacdefinícióit is. Végső
célnak az SSNIP-teszt megvalósítását tekintik, illetve ha ez nem
alkalmazható, akkor annak valamilyen kvantifikálható
minőségromlási megfelelőjét. A kritikus veszteségek kiszámítását
is fontosnak tartják, de nem tekintik az SSNIP-teszt
helyettesítőjének. A múltbeli adatok felhasználásán túl nagy
hangsúlyt fektetnek az előretekintésre, kérdőívek segítségével
megpróbálják a piaci stratégiát (a feltételes döntések
sorozatát) feltérképezni, amelyben sokat segítenek a modern
kérdőíves technológiák.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4.
(68-100. o.)
Innovációpolitika hogyan? Kis- és középvállalati tükör 2007-ben
BORSI BALÁZS – UDVARDI ATTILA
Az APEH
társasági adóbevallási adatai alapján mintegy 360 kis- és
középvállalat körülbelül 10 milliárd forintot költött K+F-re
2006-ban. A cikk elsőként ennek a sok esetben sikeres és
exportorientált vállalatnak az ágazati, regionális, tulajdonosi
és méretmegoszlását, K+F intenzitását és versenyképességét
vizsgálja. E vállalati szegmenssel jelentős részben átfedve
2007-ben 57 innovatív vállalatot kerestek meg a szerzők, hogy
összegezzék a hazai innovációpolitikáról alkotott véleményüket.
Az innovatív vállalatok álláspontját érdemes megfontolni, mivel
az APEH-adatok elemzése szerint létszám- és exportnövekedési
potenciáljuk sokszor magasabb, mint az egyéb vállalatoké. A
felmérési eredmények alapján elsősorban az innováció egyes
keretfeltételeiről és a közvetlen kormányzati beavatkozás
célszerű irányairól ismertetik a szerzők a kutatás
megállapításait.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4.
(101-113. o.)
Az
innovatív szolgáltatások globalizálódása és versenyképessége
VISZT ERZSÉBET
Az
információs és kommunikációs technológiák fejlődése óriási
lehetőséget terem-tett egyes üzleti szolgáltatások
globalizálódásának. Ezt elsősorban az USA és egyes ázsiai
országok, főleg India használták ki eddig. Az internet
elterjedtsége, a rugalmas – a képezhető és nyelvet beszélő
(mindenekelőtt fiatal diplomás) – munkaerő kínálata globális
komparatív előnyt biztosít Magyarország számára ezen a piacon.
Ezen felül a kedvező földrajzi elhelyezkedés – például a
közelség Németországhoz – is hozzájárul ahhoz, hogy számos
multinacionális vállalat Magyarországra szervezze ki
tevékenységét. Ugyanakkor – habár vannak már sikertörténetek –
általában még kevéssé használják ki a magyarországi kis- és
középvállalatok a szolgáltatások exportjában az internet
alkalmazása révén rejlő lehetőségeket. A jelenlegi válság nyomán
nyilván fel fog erősödni a verseny, és az átrendeződés sürgetővé
teszi, hogy a magyar vállalkozások is új exportpiacokat
találjanak. Az ország komparatív előnyeiből fakadó lehetőségek
kiaknázását a gazdaságpolitikának mindenekelőtt további
liberalizációval és deregulációval kell segítenie.
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
JOGI MELLÉKLET: A dömping mint a jogi
szabályozás tárgya
HORVÁTHY BALÁZS
A
dömpinget mint vállalati magatartást különbözőképpen értelmezi a
közgazda-ság-tudomány és a jogtudomány. Általánosságban a
közgazdaságtan a dömpinget előnyös és ésszerű tevékenységnek
értékeli a gazdasági szereplők szemszögéből, míg a jogi
megközelítés e jelenségre mint tisztességtelen gyakorlatra
tekint és megteremti a dömpingellenes intézkedések
feltételrendszerét. A tanulmány nem reflektál a
közgazdaság-tudomány nézőpontjára, de annak általános
látásmódját és a jogtudománnyal fennálló kapcsolatát elemzi a
bevezető szakaszaiban. Az ezt követő rész megkísérli áttekinteni
a dömping szabályozásának megjelenését a nemzeti jogok szintjén,
valamint a multilaterális szabályozás keletkezését elemzi. Ezt
követően az olvasó betekintést nyerhet az Európai Unió
dömpingellenes sza-bályozásába. Végül a tanulmány arra a
következtetésre jut, hogy habár nagy va-lószínűséggel az
aktuális Doha-forduló a WTO dömpingszabályait csak a felszínt
érintően fogja módosítani, az átfogó reform a közeli jövőben nem
lesz elkerülhető. Ennek más tényezők mellett oka a globalizáció
folyamatából eredő problémák, valamint számos olyan fontos
globális kérdéskör, mint a környezet és nemzetközi kereskedelem
összefüggései. |
