|
A Külgazdaság 2009/11-12.
NAGY KATALIN:
20 éves a német újraegyesülés – felzárkózás buktatókkal
RÉTHI SÁNDOR:
Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban –
Válságkezelés Orosz¬országban 2008. szeptember–2009. március –
II. rész
ÉLTETŐ ANDREA –
SASS MAGDOLNA: A magyar–olasz gazdasági kapcsolatok
alakulása, különös tekintettel a relokációkra
ÚJ
KÖNYVEK
JOGI MELLÉKLET: DR.
VÍGH JÓZSEF FERENC: Az ipar és az állami kutatási
szervezetek közötti együttműködés Németországban: a K+F
együttműködésre vonatkozó szerződések modelljei
ÚJ
KÖNYVEK
November-decemberi számunk
első cikke a német újraegyesülés 20. évfordulója kapcsán azt a
kérdést elemzi, hogy hol tart a német–német integráció, mennyire
beszélhetünk sikeres felzárkózásról, melyek azok a buktatók,
amelyek lassították vagy netalán ma is fékezik a keletnémet
transzformáció folyamatát. Nagy Katalin cikkében megállapítja,
hogy a keletnémet tartományok gazdasági sérülékenysége,
függőségük a nyugati tartományok konjunkturális helyzetétől
alapvetően megmaradt, s úgy tűnik, hogy a következő évekre is ez
lesz jellemző. Réthi Sándor cikkének második részében a
monetáris szférára koncentrálva mutatja be az oroszországi
válságkezelés fontosabb elemeit. A szerző arra a következtetésre
jut, hogy mind a pénzintézetek megmentése, mind a jogszabályi
környezet módosítása terén hozott intézkedések elérték
hatásukat, és hozzájárultak a pénzügyi rendszer stabilitásának
fenntartásához. Ugyanakkor a teljes nemzetgazdaságot érintő
intézkedések gyakorlati-lag hatástalanok maradtak, az orosz
gazdaság – hasonlóan a kelet-európai országok többségéhez – mély
recesszióba került. Éltető Andrea és Sass Magdolna cikkükben a
magyar–olasz gazdasági kapcsolatok alakulásával foglalkoznak,
különös tekintettel a relokációkra. A cikk azt vizsgálja, hogy a
relokáció folyamatában mennyire lehet jelen-tős a két ország
közötti termelésáthelyezés. A szerzők alapvetően kevés nyomát
találják a relokációnak, amit részben arra vezetnek vissza, hogy
az olasz vállalatok a verseny-képesség erősítésének, a
termelésáthelyezésnek másfajta módját választják, mint
legfontosabb – angol, német vagy francia – versenytársaik,
illetve az olasz gazdaság dinamizmusát hordozó sok kis- és
közepes vállalat nemzetköziesedése – a kis projektnagyság miatt
– kevéssé jelenik meg az aggregált adatokban. Új könyvek
rovatunkban három recenziót közlünk. Ezek közül A jelen a jövő
múltja. Járatlan utak – járt úttalanságok című könyvet azért
emeljük ki, mert a tanulmánykötetben jelent meg Antal László
utolsó írásban megjelent elemzése, a szerzők az Ő emlékének
ajánlják a könyvet.
A
szerkesztő
Külgazdaság, LIII. évf., 2009.
november–december (4–20. o.)
20 éves a német újraegyesülés – felzárkózás buktatókkal
NAGY KATALIN
A Németország két részét elválasztó fal lebontásának 20.
évfordulója kapcsán felvetődik a kérdés: hol tart a német–német
integráció, mennyire beszélhetünk sikeres felzárkózásról, melyek
azok a buktatók, amelyek lassították vagy netalán ma is fékezik
a keletnémet transzformáció folyamatát. A statisztikai adatok
fényében megjelenő kép meglehetősen vegyes: egyik oldalról –
bizonyos területeken – egyértelmű konvergenciát tükröz, másrészt
arra utal, hogy a kezdeti gyors felzárkózás nagyon hamar
lelassult, s jelenleg úgy tűnik, hogy a keleti tartományok
relatív gazdasági potenciálja a 90-es évek második felének
szintjén stagnál. A bőségesen rendelkezés-re álló szövetségi
transzferek nem tudták gyorsítani a felzárkózást, a gazdaság
ab-szorpciós képességének korlátai nem tették lehetővé, hogy az
alkalmazkodás folyamatát fájdalommentessé tegyék. A strukturális
átalakulás egyik legfájóbb következménye, a magas
munkanélküliség továbbra is jellemző, s a konjunkturális trendek
függvényében csak időlegesen mérsékelhető. Az évek óta tartó
lassú növekedés nem elégséges ahhoz, hogy nagyszámú új
munkalehetőség jöjjön létre. A keletnémet tartományok gazdasági
sérülékenysége, függőségük a nyugati tartományok konjunkturális
helyzetétől alapvetően megmaradt, s úgy tűnik, hogy a következő
évekre is ez lesz jellemző.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIII. évf., 2009.
november–december (21–47. o.)
Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban
Válságkezelés Oroszországban 2008. szeptember–2009. március – II.
rész
RÉTHI SÁNDOR
A szerző tanulmányában a monetáris szférára koncentrálva
bemutatja az oroszországi válságkezelés fontosabb elemeit. Az
írás első része a válságot megelőző idő-szak eseményeivel, a
2008 őszén meghozott válságkezelő lépésekkel, valamint az orosz
kormány, illetve az OF Központi Bank likviditásnövelő
intézkedéseivel foglalkozott. A cikk második részében a szerző
külön kitér a bajba jutott bankok megmentése érdekében hozott
rendelkezésekre, a pénzügyi szférát érintő jogszabályi háttér
fontosabb változásaira, elemzi a központi intézkedések –
esetenként ellentmondásos, helyenként meglepő – hatásait, majd
főbb vonalaiban jellemzi azokat a lépéseket is, amelyeket az
orosz vezetés a teljes nemzetgazdaság helyzetének stabilizálása
érdekében tett. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy mind
a pénzintézetek meg-mentése, mind a jogszabályi környezet
módosítása terén hozott intézkedések elérték hatásukat, és – a
cikk I. részében taglalt alapvetően likviditásjavító és
tőkepótló lépésekhez hasonlóan – hozzájárultak a pénzügyi
rendszer stabilitásának fenntartásához. Az írás ugyanakkor arra
is kitér, hogy a teljes nemzetgazdaságot érintő intézkedések –
függetlenül azok kiterjedt voltától, illetve az intézkedésekre
fordított jelentős forrásoktól – gyakorlatilag hatástalanok
maradtak, az orosz gazdaság, hasonlóan a kelet-európai országok
többségéhez mély recesszióba került.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
Külgazdaság, LIII. évf., 2009.
november–december (48–73. o.)
A magyar–olasz gazdasági kapcsolatok alakulása, különös
tekintettel a relokációkra
ÉLTETŐ ANDREA – SASS MAGDOLNA
Az utóbbi évek jelentős fejleménye a relokáció felerősödése.
Magyarország eddig elsősorban a „fogadó” oldalon, Olaszország
pedig a „küldő” oldalon vett részt. Itália Magyarország egyik
legfontosabb gazdasági partnere: számottevő a külkereskedelmi
forgalomban betöltött szerepe, és nagy számban vannak jelen az
olasz befektetők is Magyarországon. A cikk azt vizsgálja, hogy a
relokáció folyamatában menynyire lehet jelentős a két ország
közötti termelésáthelyezés akár úgy, hogy olasz cégek hozzák át
Magyarországra kapacitásaikat, akár úgy, hogy más nemzetiségű
multinacionális vállalatok telepítik át addig Olaszországban
végzett termelésüket Magyarországra. A módszertani problémák
miatt csak áttételesen, a külkereskedelem és a közvetlen
külfölditőke-befektetések alakulásán keresztül, illetve a néhány
létező vállalati kérdőíves felmérés vagy adatbázis
tapasztalatainak összegzésével valószínűsíthetjük, hogy milyen
módon érinti a magyar–olasz bilaterális kapcsolatokat ez a
folyamat. Alapvetően kevés nyomát találjuk a relokációnak, amit
részben arra vezetünk vissza, hogy az olasz vállalatok a
versenyképesség erősítésének, a termelésáthelyezésnek másfajta
módját választják, mint legfontosabb versenytársaik, illetve az
olasz gazdaság dinamizmusát hordozó sok kis- és közepes vállalat
nemzetköziesedése – a kis projektnagyság miatt – kevéssé jelenik
meg az aggregált adatokban.
A cikk letöltése
Az oldal tetejére |
Vissza az előző oldalra
JOGI MELLÉKLET: Az ipar és az állami
kutatási szervezetek közötti együttműködés Németországban: a K+F
együttműködésre vonatkozó szerződések modelljei
DR. VÍGH JÓZSEF FERENC
A Berliner Vertrag új, átdolgozott 2007. évi kiadásában némi
egyszerűsítés történt. Ebben az összefüggésben különösképpen az
ipari partner eredményeire, valamint a kutatási együttműködés
során elnyert eredményekre vonatkozó új szabályozásra kell
figyelmet szentelni. A jogi biztonság felé tett további lépés: a
Rat für Innovation und Wachstum (Innovációs és Növekedési
Tanács) mintaszerződései. A szóban forgó, a Szövetségi
Kancelláriában elhelyezett tanács azzal bízott meg egy szakértői
bizottságot, hogy végezze el a kutatás területén a felsőoktatási
intézmények és ipari partnereik közötti minden lényeges
megállapodási változathoz a komplett mintaszerződések
megfogalmazását. Munkájuk eredménye négy mintaszerződést foglal
magába: egy mintaszerződést a kutatási együttműködési
megállapodáshoz, két változatot (egyet a szellemi tulajdonjogok
átruházásával, egyet a szellemi tulajdonjogok licenciájával)
kutatási projektek számára és vállalkozási szerződést.
A cikk letöltése |
