A külgazdaság
2009/1-2
KÖRKÉRDÉS:
a pénz- és tőkepiaci válság és a szabályozás összefüggéseiről –
Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Bod Péter Ákos, Csáki György,
Király Júlia, Kovács Álmos, Mérő Katalin, Mohai György, Sass
Magdolna, Száz János, Várhegyi Éva
KALOTAY KÁLMÁN: A
működő tőke és a 2008. évi világgazdasági válság
LIGETI SÁNDOR: A
pénzügyi felügyeletek függetlensége és beszámoltathatósága
PELLÉNYI GÁBOR -
SASS MAGDOLNA:
Magas olajárak – lehetséges kereskedelempolitikai válaszok
JOGI MELLÉKLET: DR. SZABÓ SAROLTA:
A kártérítés mértékének
kiszámítása a Bécsi Vételi Egyezmény szabályai alapján
ÚJ
KÖNYVEK: Lámfalussy
Sándor: Pénzügyi válságok a fejlődő országokban (Dr. Osman
Péter)
Január -
februári számunk
hagyományos év eleji Körkérdésével indul, amely
ezúttal a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság okait,
hatásait és az ebből levonható következtetéseket veszi számba,
különös tekintettel a pénzügyi szabályozás átalakulásának
kérdéseire. Válaszadóink különböző perspektívákból – köztük
pénzügyi és reálgazdasági folyamatok, gazdaságpolitikai
kérdések, működőtőke-áramlások, szabályozási dilemmák irányából
– vizsgálják az elmúlt egy-két év rendkívüli világgazdasági
fejleményeit és azok hazai vonatkozásait. E kérdéskör egyik
legfontosabb elemével, a globális működőtőke-áramlások
alakulásával, a visszaeséssel párhuzamosan végbemenő
szerkezetváltás jellemzésével és a változások magyarországi
implikációival foglalkozik Kalotay Kálmán cikke. A cikk
bizakodásra (is) okot adó konklúziója szerint Magyarország
bizonyos értelemben akár előnyére is fordíthatja a válságot,
amennyiben a regionális versenytársakhoz képest relatíve
leértékelődő forint és a külföldi működő tőke hasznossága körül
újjáépülő társadalmi konszenzus a gazdaságpolitikai kiigazítás
sikerét és a válság lecsengését követően akár a
működőtőke-beáramlás fellendüléséhez is elvezethet. Ugyancsak
szorosan kapcsolódik a pénzügyi világválság jelenségéhez
Ligeti Sándor tanulmánya a pénzügyi felügyeletek intézményi
kereteinek alakulásáról, valamint a felügyeletekkel szembeni
követelmények változásáról. Számunkat Pellényi Gábor és
Sass Magdolna cikke zárja a magas olajárak makrogazdasági
hatásairól, különös tekintettel az Európai Unió gazdaságában
lezajló alkalmazkodási folyamatra, valamint a lehetséges uniós
szintű gazdaságpolitikai válaszokra. A helyzet paradoxona, hogy
„[a] második világháború óta szinte minden recessziót az olaj
árának jelentős emelkedése előzött meg. Ugyanakkor mind az
ökonometriai számítások, mind a modellszimulációk arra
világítanak rá, hogy az olajárak emelkedésének hatása a
gazdasági növekedésre mérsékelt és átmeneti.” A gazdaság spontán
alkalmazkodása ezúttal viszonylag gyors és zökkenőmentes volt, a
megrázkódtatások enyhítésére rendelkezésre álló
gazdaságpolitikai eszközök azonban továbbra is meglehetősen
korlátozottak.
A szerkesztő
A KÜLGAZDASÁG
2009/3-4
KOJUNKTÚRAELEMZÉSEK
2009 TAVASZÁN:
Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató
Intézet elemzése és prognózisa (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése és előrejelzése 2009-re (Karsai
Gábor)
A KOPINT-TÁRKI Zrt. elemzése és prognózisa (Gém Erzsébet)
A Magyar Nemzeti Bank elemzése és prognózisa (Csermely Ágnes)
A Pénzügykutató Zrt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária
Zita)
A Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa (Haraszti
Katalin)
VINCZE JÁNOS: Az
érintett piac meghatározása a Holland Versenyhivatal
gyakorlatában
TUDOMÁNY-,
TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BORSI BALÁZS – UDVARDI ATTILA:
Innovációpolitika hogyan? Kis- és középvállalati tükör 2007-ben
VISZT ERZSÉBET:
Az innovatív szolgáltatások globalizálódása és versenyképessége
ÚJ KÖNYVEK: Back to the Future… – Milyen legyen
Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája? (Teszler B.
István)
JOGI MELLÉKLET: A
dömping mint a jogi szabályozás tárgya (Horváthy Balázs)
ÚJ KÖNYVEK: Richard Bookstaber: A Demon of Our Own Design –
Markets, Hedge Funds, and the Perils of Financial Innovations (Dr.
Osman Péter)
Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár (Dr.
Osman Péter)
Március-áprilisi számunk
lapunk szokásos tavaszi konjunktúrakörképével indul: hat
államigazgatási intézmény, illetve kutatóműhely elemzését
közöljük a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A
szokásosnál jelentősen nagyobb bizonytalanságot tartalmazó
előrejelzések 3,5 és 6 százalék közötti GDP-visszaesést
prognosztizálnak az idei évre, a kedvezőtlen külső környezetben
rendkívül szűk gazdaságpolitikai mozgásteret tartva
lehetségesnek. Az óriási reálgazdasági áldozatok pozitív
hozadéka az egyensúlyi mutatók számottevő javulása lehet, ami –
megfelelő gazdaságpolitika alkalmazása esetén – a korábbinál
ígéretesebb, makrogazdaságilag jobban megalapozott pályára
helyezheti a következő évek fejlődését. A tanulmányok sorát
Vincze János cikke nyitja, amely a holland gazda-sági
versenyhivatal által alkalmazott „érintett piac” fogalmat
elemzi. A tanulmány az élvonalbeli labdarúgókluboktól a
garnélarák-halászokig tekinti át a piaci szereplők piackorlátozó
magatartásának eseteit és a rá adott versenyhivatali válaszokat.
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovatunk ezúttal
három tanulmányt kínál az olvasónak. Borsi Balázs és Udvardi
Attila cikke a magyar kis- és középvállalati szektor elemzéséből
levonható innovációpolitikai következtetéseket összegzi. Viszt
Erzsébet az innovatív szolgáltatások globalizálódása révén a
magyar gazdaság előtt megnyíló lehetőségekkel foglalkozik.
Számunkat Teszler B. István recenziója zárja, amely egy, a
nemzetközi fejlesztéspolitika fejleményeit és Magyarország
számára kívánatosnak tartott irányait összefoglaló kötettel
foglalkozik.
A szerkesztő
A KÜLGAZDASÁG
2009/5-6
BANAI PÉTER BENŐ – CSONKA GIZELLA: Az uniós költségvetési
kapcsolatok elszámolásának szabályai: variációk egy témára
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: KARSAI JUDIT: A
kockázati tőke szerepe az innováció finanszírozásában
Magyarországon
SZANYI MIKLÓS: Tudomány és innováció, avagy mit és hogyan
fejlesszen az állam a kis európai országokban?
TÜKÖR: BOTOS BALÁZS: Válságkezelés és protekcionizmus
JOGI MELLÉKLET: SÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a verseny¬ogok
hálóján kívül – I. Az OPEC működése
ÚJ KÖNYVEK: Mindenki joga? – Az európai közösségi és uniós jog
kommentárja (Bassola Bálint)
Május-júniusi számunk
első tanulmánya az uniós költségvetési kapcsolatok
elszámolásának szabályait vizsgálja. A Banai Péter Benő és
Csonka Gizella által jegyzett cikk részletekbe menően ismerteti
az uniós transzferek háromféle számbavételi módját és az eltérő
elszámolási követelmények alkalmazásának következményeit. A
szerzők felhívják a figyelmet néhány, az uniós elszámolások
körül fennálló bizonytalanságra, amelyek alapvetően abból
fakadnak, hogy ma még olykor az Eurostat is csak „tanulja” az
unió és a tagállamok közötti pénzmozgások számbavételének egyes
kérdéseit, és nem feltétlenül áll rendelkezésre jogszabályban
meghatározott, általánosan érvényes gyakorlat. Tudomány-,
technológia- és innovációpolitika rovatunk ez alkalommal két
tanulmánnyal jelentkezik: Karsai Judit cikke a kockázati tőke
magyarországi szerepét elemzi az innovációorientált
vállalkozások tőkéhez jutásában, Szanyi Miklós pedig az elmúlt
évtizedek tudomány-, technológia- és innovációpolitikai
tapasztalatait összegzi, elsősorban a viszonylag kicsi,
külkereskedelmileg és a nemzetközi tőkeáramok szempontjából
nyitott országok számára. Botos Balázs Tükör rovatunkban ad
áttekintést a globális gazdasági válság körülményei között egyre
elterjedtebbé váló protekcionista beavatkozások gyakorlatáról és
(potenciális) következményeiről.
A szerkesztő
A Külgazdaság
2009/7-8
BENCZES ISTVÁN: Expanziós költségvetési politika és hatásai az
EU-ban
INOTAI G. ANDRÁS: A versenypolitika mint a pénzügyi és gazdasági
válság kezelésének egyik eszköze az Európai Unióban
RÉTI TAMÁS: A román gazdaság és a migráció
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BARTHA ATTILA –
MATHEIKA ZOLTÁN: A magyar kis- és középvállalatok innovációs
aktivitása és innovációpolitikai preferenciái egy felmérés
tükrében
CSONKA LÁSZLÓ: Hálózatok az autóiparban: tanulás a
kutatás-fejlesztés és innováció érdekében
ÚJ KÖNYVEK: Versenyben a világgal – Vállalataink
versenyképessége az új évezred küszöbén (Becsky Róbert)
A
növekedés világbajnoka (Dr. Botos Balázs)
JOGI MELLÉKLET: SÜKÖSD PÉTER: Globális kartellek a versenyjogok
hálóján kívül – II. Az OPEC működése
Július-augusztusi számunk
első két tanulmánya a válsággal összefüggő európai uniós
kérdésekkel foglalkozik. Az expanziós költségvetési politikát és
hatásait elemzi Benczes István cikke, és azt vizsgálja, hogy
sikeres lehet-e az EU-tagországokban kibontakozott
költség-vetési ösztönzés a jelenlegi válság kezelésében. Inotai
G. András az EU versenypolitikájáról mint a pénzügyi és
gazdasági válság kezelésének egyik eszközéről ír. Arra a
következtetésre jut, hogy a válságra való hivatkozással nem
indokolt a versenykorlátozások enyhébb elbírálása. Réti Tamás
tanulmánya a román gazdaság helyzetének alakulását, valamint
migrációs folyamatát elemzi, és bemutatja, hogy a korábbi gyors
növekedést visszaesésbe fordító válság az eddiginél óvatosabb és
következetesebb reformfolyamatot igényel. Két cikket közlünk a
Tudomány-, technológia- és innovációpolitika című rovatunkban,
amely az NKTH támogatásával jelenik meg. Bartha Attila és
Matheika Zoltán írása 250 vállalat részvételével készült
felmérés eredményeit mutatja be. Eszerint a magyarországi kis-
és középvállalati szektor kedvezőtlenül ítéli meg a hazai
innovációs keretfeltételeket, illetőleg az állami innovációs
politikai rendszert. A kutatás-fejlesztés és innováció
hálózatosodását elemzi Csonka László, mégpedig a hazai
autóiparban készített két esettanulmány alapján. Sorra veszi
azokat a tényezőket, amelyek miatt a hazai hálózatok
fejletlenebbek nyugat-európai társaiknál.
A szerkesztő
A Külgazdaság 2009/9-10
MUNKÁCSI ZSUZSA:
Exportstruktúra és -speciali¬záció a kelet-közép-európai
régióban
FRÉDÉRIC JENNY: Gazdasági és
pénzügyi válság, szabályozás és verseny
RÉTHI SÁNDOR: Stabilizáció a
bankszférában, tétovázás a reálgazdaságban – Válságkezelés
Oroszországban 2008. szeptember–2009. március – I. rész
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS
INNOVÁCIÓ¬POLITIKA: HAVAS ATTILA: Magyar paradoxon? – A
gyenge innovációs teljesítmény lehetséges okai
JOGI MELLÉKLET: CZIGLER DEZSŐ TAMÁS:
A szerződésekre alkalmazandó jogról szóló Róma I. rendelet a
praktikum tükrében
Szeptember-októberi számunk
első cikke az exportstruktúra és exportspecializáció
kérdéseit vizsgálja a kelet-közép-európai régióban. Munkácsi
Zsuzsa cikkében megállapítja, hogy a kelet-közép-európai
országok közül egyedül Magyarországról mondható el, hogy az
ezredfordulót követően az áruexport folyó áras és
volumennövekedési üteme közel azonos mértékű volt, vagyis az
áruexport-árindex stagnált. A szerző arra keresi a választ, hogy
ez mennyiben magyarázható egyensúlyi és mennyiben strukturális
okokkal. Az eredmények fényében arra a következtetésre jut, hogy
a magyar exportárak ezredforduló utáni stagnálása részben
természetes folyamat lehet, ugyanakkor részben szerkezeti okokra
is visszavezethető. Frédéric Jenny, a párizsi ESSEC Business
School professzora, az OECD Versenyügyi Bizottságának elnöke a
gazdasági és pénzügyi válság, a szabályozás és a verseny
összefüggéseit elemzi. Felmerül a kérdés, hogy a
versenyhatóságoknak mi a szerepük a válság idején, és hogy
milyen következménye lehet a válságnak a versenyjogra nézve.
Állást foglal amellett, hogy a versenyjog alkalmazása során –
alapelveinek tiszteletben tartása mellett – figyelembe kell
venni a válság időszakára jellemző gazdasági körülményeket. Nem
szabad, hogy a versenyjog a válság időszakában változzon, a
végrehajtás során azonban tekintettel kell lenni arra, hogy a
makro-gazdasági tényezők hogyan befolyásolják a verseny piaci
mechanizmusát. Réthi Sándor kétrészes cikkében az orosz
válságkezeléssel foglalkozik. Az első rész a válságot megelőző
időszak eseményeit, a 2008 őszén meghozott válságkezelő
lépéseket, valamint az orosz kormány, illetve az OF Központi
Bank likviditásnövelő intézkedéseit mutatja be. Az NKTH által
támogatott Tudomány-, technológia- és innovációpolitika című
rovatunkban Havas Attila írását közöljük. Miközben nagyszámú
tudomány-, technológia- és innovációpolitikai eszközt
alkalmaznak Magyarországon, a magyar nemzeti innovációs rendszer
teljesítménye nemzetközi összehasonlításban gyenge. A cikk erre
az ellentmondásos jelenségre keres magyarázatot hat lehetséges
ok elemzésével.
A szerkesztő
A Külgazdaság 2009/11-12
NAGY KATALIN: 20 éves a német újraegyesülés – felzárkózás
buktatókkal
RÉTHI SÁNDOR: Stabilizáció a bankszférában, tétovázás a
reálgazdaságban – Válságkezelés Oroszországban 2008.
szeptember–2009. március – II. rész
ÉLTETŐ ANDREA – SASS MAGDOLNA: A magyar–olasz gazdasági
kapcsolatok alakulása, különös tekintettel a relokációkra
ÚJ KÖNYVEK
JOGI MELLÉKLET: DR. VÍGH JÓZSEF FERENC: Az ipar és az
állami kutatási szervezetek közötti együttműködés
Németországban: a K+F együttműködésre vonatkozó szerződések
modelljei
ÚJ KÖNYVEK
November-decemberi
számunk
első cikke a német
újraegyesülés 20. évfordulója kapcsán azt a kérdést elemzi, hogy
hol tart a német–német integráció, mennyire beszélhetünk sikeres
felzárkózásról, melyek azok a buktatók, amelyek lassították vagy
netalán ma is fékezik a keletnémet transzformáció folyamatát.
Nagy Katalin cikkében megállapítja, hogy a keletnémet
tartományok gazdasági sérülékenysége, függőségük a nyugati
tartományok konjunkturális helyzetétől alapvetően megmaradt, s
úgy tűnik, hogy a következő évekre is ez lesz jellemző. Réthi
Sándor cikkének második részében a monetáris szférára
koncentrálva mutatja be az oroszországi válságkezelés fontosabb
elemeit. A szerző arra a következtetésre jut, hogy mind a
pénzintézetek megmentése, mind a jogszabályi környezet
módosítása terén hozott intézkedések elérték hatásukat, és
hozzájárultak a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartásához.
Ugyanakkor a teljes nemzetgazdaságot érintő intézkedések
gyakorlatilag hatástalanok maradtak, az orosz gazdaság –
hasonlóan a kelet-európai országok többségéhez – mély
recesszióba került. Éltető Andrea és Sass Magdolna cikkükben
a magyar–olasz gazdasági kapcsolatok alakulásával foglalkoznak,
különös tekintettel a relokációkra. A cikk azt vizsgálja, hogy a
relokáció folyamatában mennyire lehet jelentős a két ország
közötti termelésáthelyezés. A szerzők alapvetően kevés nyomát
találják a relokációnak, amit részben arra vezetnek vissza, hogy
az olasz vállalatok a versenyképesség erősítésének, a
termelésáthelyezésnek másfajta módját választják, mint
legfontosabb – angol, német vagy francia – versenytársaik,
illetve az olasz gazdaság dinamizmusát hordozó sok kis- és
közepes vállalat nemzetköziesedése – a kis projektnagyság miatt
– kevéssé jelenik meg az aggregált adatokban. Új könyvek
rovatunkban három recenziót közlünk. Ezek közül A jelen a jövő
múltja. Járatlan utak – járt úttalanságok című könyvet azért
emeljük ki, mert a tanulmánykötetben jelent meg Antal László
utolsó írásban megjelent elemzése, a szerzők az Ő emlékének
ajánlják a könyvet.
A szerkesztő |
A Külgazdaság 2009. évi számainak összefoglalói
Az oldal tetejére
Vissza az előző oldalra