A Külgazdaság 2008. évi számainak összefoglalói

A külgazdaság 2008/1-2

KÖRKÉRDÉS: a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól – Válaszolnak: Bartha Attila, Belyó Pál, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csáki György, Csermely Ágnes, Erdős Tibor, Hamecz István, Inotai András, Kalotay Kálmán, Karsai Gábor, Kovács Árpád, László Csaba, Losoncz Miklós, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Pitti Zoltán, Sass Magdolna, Szabó Katalin

Simonovits András: A magyar nyugdíjrendszer reformja: 1996–2007

Szalavetz Andrea: Kína tudomány- és technológia­politikája

JOGI MELLÉKLET: Dr. Szabó Sarolta: Az áruk jövőbeni gyártására vagy előállítására vonatkozó és a vegyes szerződések, valamint a Bécsi Vételi Egyezmény

Dr. Tattay Levente: Változások az EU innováció­politikájában. A lisszaboni stratégia és annak átértékelése – I. rész

Január-februári számunk

a hagyományos év eleji Körkérdéssel indul. Ezúttal a magyar gazdaság látványos tavalyi növekedéslassulása kapcsán e helyzet hosszabb távon érvényesülő tényezőinek számbavételét kértük válaszadóinktól, illetve annak megítélését, hogy a működőtőke-import, a munkaerő-piaci helyzet és a szakképzettség, az adó- és járulékrendszer, a gazdaságösztönzési programok, az EU-források igénybevétele, valamint az intézményi és szabályozási feltételek milyen növekedési kilátásokat alapoznak – alapozhatnak – meg a következő években Magyarországon. Ezt követi Simonovits Andrásnak a magyar nyugdíjreform elmúlt 12 évét áttekintő tanulmánya, illetve Szalavetz Andrea cikke a kínai tudomány- és technológiapolitikáról.

A szerkesztő

A KÜLGAZDASÁG 2008/3-4

Konjunktúraelemzések 2008 tavaszán:

Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai
Kutató Intézet elemzése és prognózisa (Belyó Pál)

A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése és prognózisa (Karsai Gábor)

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium elemzése a makrogazdasági folyamatokról és kilátásokról (Turóczy László)

A KOPINT-TÁRKI Zrt. elemzése és prognózisa (Palócz Éva)

A Magyar Nemzeti Bank elemzése és prognózisa (Csermely Ágnes)

A Pénzügykutató Zrt. elemzése és prognózisa
(Petschnig Mária Zita)

A Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa (Haraszti Katalin)

Fertő Imre: Piaci szerkezet, megnyilvánuló komparatív előnyök és külkereskedelmi versenyképesség a magyar élelmiszeriparban

Bakó barna – Simon András: Az exportvezérelte növekedés hipotézisének vizsgálata Magyarország vonatkozásában

Némethné Pál Katalin: A vagyonosodási vizsgálatok megítélése a társadalom néhány csoportjában

György László: Indonézia gazdaságpolitikájának sajátos vonásai 1945–2005 között

JOGI MELLÉKLET: Dr. Vida Sándor: Versenykorlátozás miatti károsodás

Dr. Tattay Levente: Változások az EU innováció­politikájában. A lisszaboni stratégia  és annak átértékelése – II. rész

Március-áprilisi számunk

lapunk hagyományos tavaszi Konjunktúraelemzés-körképével indul. Nagy örömünkre szolgál, hogy a négy vezető gazdaságkutató intézet – az Ecostat, a GKI, a Kopint és a Pénzügykutató – mellett az idén immár második alkalommal tesszük közre a három legfontosabb kormányzati gazdaságpolitikai központ – a GKM, az MNB és a PM – elemzését is. Ezt követi Fertő Imrének a piacszerkezet és a versenyképesség összefüggéseit a magyar élelmiszeripar 1995 és 2003 közötti adatai alapján elemző tanulmánya. A szakágazati szinten elvégzett elemzés szerint vegyes a kép a piaci koncentráció és a külföldi működő tőke dominanciájának versenyképességi hatásait illetően: a piaci erőfölény és a tőkeerős külföldi tulajdonosi háttér nem mindig jár a versenyképesség kimutatható javulásával. Bakó Barna és Simon András cikke szintén ellentmondásos eredményekről számol be az export és a gazdasági növekedés 1995 és 2005 közötti magyarországi összefüggéseivel kapcsolatban. A negyedéves adatokon alapuló két-, négy- és hatváltozós VAR-modellek keretei között elvégzett elemzések sokkal inkább a növekedés­vezérelte export, mint az exportvezérelte növekedés hipotézisét látszanak alátámasztani. Némethné Pál Katalin tanulmánya a 2006 második felétől zajló, a gazdaság kifehérítésére tett erőfeszítések sorába illeszkedő vagyonosodási vizsgálatok megítélését elemzi a lakosság, a vállalatvezetők és az adóhivatal munkatársainak körében. Az eredmény összességében meglehetős józanságot tükröz mindhárom válaszadói csoportban, miközben természetesen az adózói és az adóhivatali magatartással kapcsolatos sztereotípiák is vissza-visszaköszönnek a válaszokban. György László tanulmánya a világ egyik legnagyobb országának, Indonéziának a fejlődését vizsgálja 1945-től napjainkig, nagy hangsúlyt helyezve az ázsiai modellen belüli indonéz sajátosságok bemutatására.

A szerkesztő

A KÜLGAZDASÁG 2008/5-6

Sass Magdolna – Szalavetz Andrea – Szanyi Miklós: Klaszterfejlődés: három európai klaszter tapasztalatai

Wisniewski Anna: Az európai uniós csatlakozás hatása a költségvetési redisztribúció alakulására Lengyelországban

Alvincz József: Az Európai Unió új agrártámogatási rendszerének várható földpiaci hatásai

Tóth Ákos: A tagállamok szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában

INTERJÚ: „Ezt így tovább nem lehet” – Beszélgetés Szalai Júlia szociológussal a jóléti rendszer hibáiról (Kovácsy Tibor)

JOGI MELLÉKLET: HORVÁTHY BALÁZS:
A támogatott importtal szembeni fellépés keretei az Európai Unióban

Új könyvek: Roger Lowenstein: Tőzsdeguruk tündöklése és bukása (Dr. Osman Péter)

Május-júniusi számunk

első cikke a klaszterfejlődés európai tapasztalatait elemzi egy osztrák, egy ír és egy észt klaszter jellemzői alapján. A Sass Magdolna, Szalavetz Andrea és Szanyi Miklós által jegyzett tanulmány különösen fontos tanulságokkal szolgálhat a magyar gazdaságnak a vállalatközi együttműködés viszonylag alacsony fokával jellemzett, helyi alapú szegmensére vonatkozóan, bár az észt infokommunikációs klaszter működési mechanizmusainak bemutatása azt jelzi, hogy a bizalom hiánya nem csak magyar sajátosság. Wisniewski Anna tanulmánya 1990-től kíséri figyelemmel a lengyel államháztartás átalakulását, különös tekintettel az uniós csatlakozásból következő államháztartási kényszerekre és lehetőségekre. Bár az 1999-es alkotmányos reform államháztartási keretrendszere, a dinamikus gazdasági növekedés és a szerkezeti reformok eredményének köszönhetően a lengyel költségvetés mára teljesíti a 3 százalékos maastrichti deficitkritériumot, a problémák struktúrája és hosszú távú megoldásuk lehetséges módozatai nagyban hasonlítanak a hazaiakhoz. Alvincz József tanulmánya a magyarországi tulajdoni, birtok- és üzemi struktúrából kiindulva veszi számba azokat a hatásokat, amelyeket az Európai Unió Egységes Gazdatámogatási Rendszerének 2009-re tervezett hazai bevezetésétől várhatunk. Tóth Ákos tanulmánya a kultúrafinanszírozás és a kulturális szféra szabályozása terén kialakult európai modelleket elemzi, azt vizsgálva, hogy az Európai Unió kultúrpolitikai aktivizálódásának eredményeképpen milyen „közös­ségiesedési” folyamatok figyelhetők meg a kulturális élet intézményi kereteinek terén. Számunkat egy, az Amaro Drom című lap által Szalai Júlia szociológussal készített interjú újraközlése zárja. Kitüntetett jelentőségét az interjúalany – lapunk hasábjain is recenzált – tavalyi kötete kapcsán feltett kérdések időszerűsége adja: mit lehet kezdeni a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését megakadályozni képtelen magyar szociálpolitikával, és ezen belül hogyan érdemes gondolkodni a sok százezres roma kisebbség társadalmi helyzetének alakításáról?

A szerkesztő

A KÜLGAZDASÁG 2008/7-8

Voszka Éva: Állami piacteremtés – nemzeti bajnok teremtése: a Vegyépszer esete

Antalóczy Katalin: Állami piacteremtés – nemzeti bajnok teremtése: a Richter Gedeon NyRt. esete

Ifj. Simon György: A külföldi működő tőke szerepe az orosz gazdaságban

ÚJ KÖNYVEK: Magas István: Globalizáció és nemzeti piacok. Liberális felfogások (Becsky Róbert)

JOGI MELLÉKLET: Dr. Horváth Gergely: A „zöld” géntechnológia alkalmazásának gazdasági és agrár-környezetvédelmi kockázatai

Sükösd Péter: Mennyire egyeztethető össze
a közösségi versenyjog alkalmazása a klasszikus szuverenitásfogalommal?

Lapunk július-augusztusi számában

Antalóczy Katalin és Voszka Éva cikkpárja egy friss kutatás két esettanulmányát mutatja be. A szerzők azt vizsgálják, hogy milyen értelemben beszélhetünk a huszadik század második felében állami ellenőrzés mellett végbemenő kapitalista fejlődés egyik legtipikusabb gazdaságpolitikai eszközének, az úgynevezett nemzeti bajnokok teremtésének továbbéléséről. A szerzők két magyar esettanulmány – a Vegyépszer és a Richter fejlődésének és a velük kapcsolatos állami iparpolitikai beavatkozás formálódásának – bemutatásával demonstrálják, hogy hogyan él tovább – és hogyan alakul át – a nemzeti bajnokok teremtése a posztszocialista piaci átalakulás kontextusában. Ifjabb Simon György tanulmánya a külföldi működő tőkének az orosz gazdasági fejlődésben játszott szerepét vizsgálja, globális, regionális és történeti kontextusban elemezve az elmúlt két évtized orosz átalakulásának folyamatát. A cikk olyan orosz sajátosságokat is szemügyre vesz, mint az eredeti tőkefelhalmozás során külföldre menekített vagyonok külföldi működő tőke formájában történő repatriálása, valamint az Oroszországon kívüli FÁK-államokba irányuló orosz tőkeexport növekvő gazdasági és politikai jelentősége.
Számunkat Becsky Róbert recenziója zárja, amely Magas István új kötetét mutatja be. Ez utóbbi – számunk bevezető tanulmányaihoz hasonlóan – a hagyományos nemzetállami keretekhez igazodó gazdaság(politika)i mozgástér és a globalizálódó világgazdaság közötti kölcsönhatás értelmezését tekinti feladatának.

A szerkesztő

A KÜLGAZDASÁG 2008/11-12

DARVAS ZSOLT – SZAPÁRY GYÖRGY: Az új EU-tagországok megfelelése az optimális valutaövezet kritériumainak

RICHTER SÁNDOR: Az EU-költségvetés bevételi oldalának reformja: a devizatranzakciós adó lenne a megoldás?

NAGY GYULA: Globális pénzügyi piacok: virtualizálódó befektetési világ valóságos kockázatokkal

KOVÁCS GÁBOR – KOVÁCS NORBERT – LOSONCZ MIKLÓS – SOLT KATALIN – TAKÁCS DÁVID: A költségvetési és monetáris politika hatása az életbiztositási piacra

TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓ¬POLITIKA: SZALAVETZ ANDREA: A fejlesztő állam tudomány- és technológiapolitikája

ÚJ KÖNYVEK: Pálosi-Németh Balázs: A feltörekvő országok tőkepiacai a pénzügyi globalizációban (Király Júlia)

JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc: A Bayh–Dole Act megvalósulása és hatása az USA-ra – Az egyetem-ipar K+F együttműködés néhány kérdése az EU-ban

Novemberi-decemberi számunk

Darvas Zsolt és Szapáry György cikkével kezdődik, mely az optimális valutaövezet-elmélet kritériumai alapján vizsgálja a kelet-közép-európai új EU-tagországok EMU-csatlakozásának kilátásait. Az elemzés tanúsága szerint az új tagországok megfelelnek az elméletben foglalt kritériumoknak: külkereskedelmük kellően integrált, üzleti ciklusaik nagymértékben korrelálnak az eurózóna ciklusaival, gazdaságszerkezetük is egyre hasonlóbbá válik, költségvetési politikájukat pedig hatékonyan szabályozzák a maastrichti konvergenciakövetelmények, illetve a Stabilitási és Növekedési Egyezmény. Ugyanakkor, mint cikkük végén a szerzők megjegyzik, a reálkonvergencia szintje és sebessége legalább annyira befolyásolja a monetáris integráció sikerét, mint az optimális valutaövezet-elméletben foglaltak. Richter Sándor, lapunk szerkesztőbizottsági tagja azt vizsgálja tanulmányában, hogy érdemes-e az Európai Unió költségvetésének átalakítása során a devizatranzakciókra kivetett Tobin-adóra alapozni a költségvetési bevételeket. A válasz határozott nem, közgazdasági és politikai szempontból egyaránt. Nagy Gyula írása napjaink talán legaktuálisabb világgazdasági kérdését, a globális pénzügyi piacok átalakulásából fakadó gazdasági kockázatok és szabályozási feladatok problémáját elemzi. Kovács Gábor és szerzőtársai egy némiképp szűkebb, de közgazdaságilag nem kevésbé izgalmas horizontú elemzés keretében azt vizsgálják, hogy hogyan hat a lakosság rendelkezésére álló jövedelem, az inflációs környezet és az adórendszer alakulása az életbiztosítások piacára Magyarországon. Idei utolsó számunk utolsó tanulmánya – egyszersmind a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával induló Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovat első cikke – Szalavetz Andrea írása a fejlesztő állam tudomány- és technológiapolitikájáról. A cikk érdekessége, hogy kétféle értelemben is használja a fejlesztő állam fogalmát. Egyfelől a kelet-ázsiai gazdaságfejlődési folyamat kapcsán leírt klasszikus fejlesztő állam koncepcióból kiindulva ezeknek az országoknak a tudomány- és technológiapolitikáját elemzi. Másfelől a fogalmat általánosítva valamennyi olyan tudomány- és technológiapolitikai gyakorlatot vizsgálat tárgyává tesz, amely szisztematikus intézményépítésen alapul, legyen szó fejlett vagy fejlődő országok gazdaságpolitikai erőfeszítéseiről. Számunkat Király Júlia Pálosi-Németh Balázs új kötetét értékelő recenziója zárja, amelynek megjelenését a lapunkat kiadó Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány is támogatta. Végül, de korántsem utolsósorban, boldog ünnepeket és sikeres új évet kívánunk minden kedves olvasónknak, szerzőnknek és anonim lektorunknak.

A szerkesztő

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra