a KÜLGAZDASÁG 2006/11-12
Simon György - ifj. Simon György:
A világgazdaság fejlődésének néhány sajátossága
A cikk
letöltése...
Szanyi Miklós:
Foglalkoztatás a tudásalapú társadalomban
A cikk
letöltése...
Berényi Judit -
Matheika Zoltán: Információs társadalom és
információs politika Kelet-Közép-Európában
A cikk letöltése...
Sigér Fruzsina:
Európaizáció a Nyugat-Balkánon
A cikk
letöltése...
JOGI MELLÉKLET
dr. Vígh József
Ferenc: A felsőoktatás és az ipar közötti kutatási
együttműködés elősegítése kidolgozott szerződési modellek,
különösen a "Berliner Vertrag"
A cikk
letöltése...
ÚJ KÖNYVEK
Kajtár István:
Egyetemes állam- és jogtörténet (dr. Osman Péter)
Kajtár István:
Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe (dr. Osman Péter)
A
cikkek letöltése...
A KÜLGAZDASÁG
2006/9-10
Szabó Katalin: Az
infókommunikációs technológiák hatása a hagyományos gazdasági
határvonalakra
Laki Mihály: Innovatív
vállalkozások az idegennyelv-oktatási piacon
Borbély Ákos: A
cukorpiaci reform külgazdasági összefüggései
Gábor Oblath: On the
interpretation an international comparison of external
imbalances
VÉLEMÉNY
Gottfried Péter:
Milyen Európát akarjunk? Néhány megfontolás európai politikánk
továbbgondolásához
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Palócz Éva: A
KOPINT-DATORG zRT konjunktúraelemzése 2006 őszén
ÚJ KÖNYVEK
Szentes Tamás és
munkaközössége: Fejlődés - Versenyképesség - Globalizáció
I.
JOGI MELLÉKLET
Szabó Sarolta: A
közösségi jog beékelődése nemzetközi szerződési jogunkba
dr. Szegedi András:
A horizontális megállapodások mentesülése csoportmentességi
rendelettel az európai közösségi versenyjogban
A KÜLGAZASÁG 2006/7-8
Gém Erzsébet: A pénzügyi
közvetítés és a pénzügyi integráció alakulása Európában az
1990-es évek végén, a 2000-es évek elején
Bakucs Lajos Zoltán - Fertő Imre:
Makrogazdasági változók hatása a magyar mezőgazdaságra
Bakács András - Czakó Veronika -
Sass Magdolna: Beszállítók és hálózatosodás: Az Electrolux
Lehel Kft. példája
Petsching Mária Zita:
Stabilizációs törekvések - stabilizációs gazdaságpolitika
hiányában
Bácskai Tamás: Az euró
kilátásai
EURÓPAI UNIÓ
Szemlér Tamás: Az
EU-költségvetés mérföldkövei: a rendszer reformjától a káoszig
ÚJ KÖNYVEK
Csaba László: A
fölemelkedő Európa (Szakolczai György)
Csillag István -
Mihályi Péter: Kettős kötés: A stabilizáció és a
reformok 12 hónapja (Ádám Zoltán)
JOGI MELLÉKLET
dr. Sükösd Péter:
A Courage-ügyben alkalmazott megközelítés alkalmazásának
nehézségei a nemzetközi versenyjogban
Pap András László:
Kontrollelmélet és a terrorizmus elleni harc
A Külgazdaság 2006/6.
Voszka Éva: Uniós támogatások - a redisztribúció új szakasza?
Benedek Dóra - Scharle Ágota - Szabó Péter:
A magyar minimálbér nemzetközi összehasonlításban
Hamar Judit: Válságtól válságig?
A magyar textil- és ruházati ipar helyzete és kilátásai
JOGI MELLÉKLET
Orbán Andrea: Az Európai Unió formatervezési
mintarendszere és a magyar formatervezési mintarendszer
Júniusi számunk
elején Tardos Mártontól búcsúzunk. Számunkra Ő nem csupán a tudomány és a politikai élet kiemelkedő személyisége, hanem a Konjunktúra- és Piackutató Intézet egyik egykori vezetőjeként mesterünk, segítőnk, barátunk volt. Folyóiratunkhoz is különleges kapcsolat fűzte. Fontos szerepe volt az új szerkesztőség kialakításában akkor, amikor 1979-ben a lap az Intézet irányítása alá került. Tanácsait, támogatását - és kiváló írásait - azután sem kellett nélkülöznünk. Nagyon fog hiányozni, emlékét megőrizzük. - Első cikkünk a magyar gazdaságnak az Európai Unóhoz történt csatlakozás után várható, történelmi jelentőségű átalakulásának egyik meghatározó elemével foglalkozik. Az uniótól egyre nagyobb mértékben beáramló támogatások átalakítják az ország újraelosztási (redisztribúciós) rendszerét. Ennek a folyamatnak a kezdeteit elemzi szerzőnk. A téma alkalmat nyújt arra, hogy a redisztribúció fogalmi kérdéseit és a 90-es évek óta történt változásokat is felidézze. Úgy látja, hogy a támogatások az állami vállalatoktól a magánvállalkozások felé, az egyedi költségvetési összegektől a normatív pályázati döntések felé, az adókedvezményektől a tőkejuttatások felé tolódtak el. A többi új tagállamhoz képest kedvező, hogy viszonylag kevés a támogatás, kicsi a mezőgazdasági rész és sok a horizontális cél. A cikk részletesen foglalkozik az EU-csatlakozás óta eltelt első fél-másfél év tapasztalataival. - A minimálbér időszakonkénti emelése mögött elsősorban szociális indítékok, illetve erre hivatkozó politikai megfontolások húzódnak meg. Hazánkban az ezredforduló óta végbement nagyarányú emelkedést a jövedelmi viszonyok messzemenően indokolták. Miközben a jövedelemeloszlási hatás igen kedvező, a viták kereszttüzében állnak a minimálbér-emelések foglalkoztatási következményei. Cikkünk szerzői felidézik a többi között azokat a kutatásokat, amelyek szerint a foglalkoztatás a 2001-2002. évi emelések hatására - különösen a kisvállalatok körében - számottevően csökkent, a mininálbéren lévők esélye az állás elvesztésére kétszeresére nőtt, a munkanélküliek esélye az elhelyezkedésre erősen romlott. - A rendszerváltás óta a magyar gazdaságban legsúlyosabb válságba került szegmens a textil- és ruházati ipar, a krízist azonban nem a rendszerváltás, hanem az iparágban végbement világgazdasági átalakulás, mindenekelőtt a távol-keleti versenytársak, döntően a kínai import betörése idézte elő. A szektor zsugorodása közben a tulajdonosi szerkezet is átalakult. Cikkünk szerzője ezt a szempontot végig szem előtt tartva elemzi a helyzetet, és a többi között rámutat: a külföldi tulajdonú cégcsoportok kedvezőbb eredményeket érnek el, mint a hazai tulajdonosok. Gondolatmenete fontos tanulsága, hogy a korábbinál lényegesen kisebb szinten megőrizhető az iparág, versenyképessége fennmaradhat, de ebben az iparpolitikának is partnernek kell lennie.
A szerkesztő
 A Külgazdaság 2006/6. számának letöltése (PDF-ben)
A Külgazdaság 2006/4-5.
Konjunktúraelemzések 2006 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzése a magyar nemzetgazdaság 2006. évi folyamatairól (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG zRt. elemzése és prognózisa. A magyar gazdaság kilátásai 2006 tavaszán (Gém Erzsébet)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa. 2006 - a kritikus esztendő (Petschnig Mária Zita)
Havasi Éva: Integrációs válság Európában: tartósnak vagy átmenetinek ígérkezik-e?
Koós Gábor: A vasúti teherszállítási üzletág piaci liberalizációja az Európai Unióban
Szemlér Tamás: Az Európai Unió és a balkáni országok kapcsolatai
Piroska Dóra: Tulajdonosból szabályozó: a független szabályozó szervezetek európai terjedésének okai
VITA
Polónyi István-Timár János: A magyar felsőoktatás-politika és a diplomástúlképzés
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Gazdaságpolitikai reformok: Előre a növekedésért 2006 (Szakolczai György)
ÚJ KÖNYVEK
Vigvári András: Közpénzügyeink (Zsúgyel János)
Galántainé Máté Zsuzsanna: Adó(rendszer)tan. EU-konform magyar adók (Losoncz Miklós)
JOGI MELLÉKLET
Kováts Surd - Ormosi Péter: A fúziók versenykorlátozó hatásainak orvoslása - II. rész
ÚJ KÖNYVEK
A versenyjog aktuális kérdései - néhány gondolat egy frissen megjelent tanulmánykötet kapcsán (Dr. Marosi Zoltán)
Április-májusi számunk
első részében négy konjunktúrakutató cégnek a 2005. év és 2006 várható gazdasági fejleményeiről szóló elemzését közöljük. Miközben az elemzők a reálgazdasági folyamatokat kedvezőnek ítélik, felhívják a figyelmet az államháztartás helyzetének, a gazdaság egyensúlyi mutatóinak folyamatos, tarthatatlanná váló romlására. Emiatt prognózisaikban mindannyian rámutatnak a kiigazítás és a reformok azonnali megkezdésének szükségességére. - Az ezután következő cikkek az Európai Unióval foglalkoznak. Az első cikk e sorban igen keményen, integrációs válságként veti fel az unió utóbbi időben kétségtelenül bekövetkezett kudarcait, miközben szerzőjétől távol áll az euroszkepszis. Az alkotmányozás válsága, az integráció finanszírozási nehézségei, a lisszaboni stratégia csődje, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának az egységes belső piac kiteljesedését akadályozó szabályozása, valamint az intézmények és a lakosság között érzékelhető bizalmi válság jelei komoly kihívást jelentenek, nagyobb kompromisszumkészséget kívánnak meg a tagországoktól és vezetőiktől. - Következő cikkünk a vasúti teherszállítás európai unióbeli liberalizációról szól. Az írás esettanulmányszerű illusztrációja lehet az előző cikkben a szolgáltatáskereskedelem EU-beli liberalizációjával kapcsolatban felvetett válságjelenségek hátterének, miközben részletesen elemzi a MÁV helyzetét, felvetődő nehézségeit, dilemmáit e téren. - Az EU külső kapcsolataival foglalkozó következő írás a balkáni országokat veszi célba. Az EU számára stratégiai fontosságú e szomszédossá vált térség politikai és gazdasági stabilitása, a kapcsolatok fejlődése. Az utóbbi időben a kapcsolatok strukturálódnak és intézményesednek. Két ország, Bulgária és Románia az unió kapujában tudhatja magát, a többi ország pedig a Stabilizációs és Társulási Folyamat részese. Ez utóbbi célja a stabilitás előmozdításán túl a tagsághoz vezető út kijelölése, amelynek állomásai az előirányzott és kialakítandó Egyezmények. - Az európai uniós cikkeinkhez lazábban kapcsolódik a következő írás, amely elméleti, közelebbről nemzetközi politikai gazdaságtani megközelítésű, és a mindenkori kormányzattól, állami hierarchiától független szabályozó szervezetekkel foglalkozik. E szervezetek (például a központi bankok, a pénzügyi felügyeletek, a közüzemek felügyelői, a környezetvédelmi, munkabiztonsági hivatalok) szerepe egyre kiterjedtebb, európai elterjedésük igen dinamikus. - Vita rovatunk hosszabb ideje több helyen felbukkant polémiát újít fel: van-e diplomás túlképzés, a diplomások képzése megfelelő-e, hogyan értékelhetjük, hogy a diplomával rendelkezők növekvő hányada képzettségének nem megfelelő munkát kénytelen vállalni. A nézetek markánsan eltérnek, cikkünk írói a helyzetet kritikusnak ítélik, és magyarázatát abban látják, hogy az intézmények a hallgatói létszám növelésében érdekeltek. - Az OECD egy legújabb kiadványáról ad részletes elemzést Tudományos Tájékoztató rovatunk szerzője, aki korábban (Külgazdaság, 2005. 10. szám) hosszabb cikkben elemezte az itt felvetett problémákat, az OECD egy tavalyi ilyen tárgyú tanulmányát is bemutatva. A tavalyi tanulmány éles kritikájával szemben az új kötetet elismeréssel illeti, mert az utóbbi a gazdasági növekedés meggyorsításával foglalkozva a strukturális politikai prioritások és indikátorok mellett nagy teret ad a tematikus tanulmányoknak, és szemléletét nem az amerikai institucionális viszonyokhoz való hasonulás erőltetése, hanem a különbségek tudomásulvétele és hatékony megoldások keresése hatja át. - Új könyvek rovatunk két pénzügyi tárgyú könyvet mutat be. Az egyik átfogóbb: Vigvári András Közpénzügyeink címmel az állam pénzügyi szerepének teljes keresztmetszetét tekinti át és mutatja be, tankönyvhöz méltó alapossággal. A másik, hasonlóképpen tankönyvként és kézikönyvként is használatos mű, Galántainé Máté Zsuzsanna írása, amely az Adó(rendszer)tan címet viseli, és - mint recenziónk szerzője méltatja - túllép a hagyományos jogszabálycentrikus megközelítésen: a hangsúlyt a működési elvek és rendszerek bemutatására helyezi.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2006/3.
KÖRKÉRDÉS az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformjáról. III. - rész. Válaszolnak: Antal László, Bod Péter Ákos, Csáki György, Fóti Klára, Kóka János, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Palócz Éva, Parragh László, Rácz Margit, Simonovits András, Szabó Katalin, Varga Mihály
Kemenczei Nóra - Nikodémus Antal: Autóipari trendek a nagyvilágban és hazánkban
ÚJ KÖNYVEK
Közgazdászok, elméletek és történetek a huszadik századból
Bekker Zsuzsa (szerk.): Közgazdasági Nobel-díjasok 1969-2004 (Czeglédi Pál)
Intézmények hatása és változása - a kelet-ázsiai példa. Pascha, W. - Storz, C. (szerk.): Wirkung und Wandel von Institutionen - Das Beispiel Ostasien (Ricz Judit)
JOGI MELLÉKLET
Kováts Surd - Ormosi Péter: A fúziók versenykorlátozó hatásainak orvoslása - I. rész
Márciusi számunk
bevezetője a gyászé: Lányi Kamilla előtt tisztelgünk, kollégái, pályatársai, tanítványai nevében a búcsúztatásán elmondott beszédekkel. Lányi Kamilla kivételes ember volt, benne nem csupán eredeti gondolatokban gazdag szerzőnket, hanem olyan kritikusunkat is elvesztettük, aki nyíltan, szemtől szembe mondta el, ha valami nem tetszett neki. Szoros kapcsolat fűzte szerkesztőségünkhöz. Büszkék vagyunk rá, hogy gyakran emlegette: a publikálási lehetőségei terén áttörést jelentett, amikor 1979-ben egy addig régóta hányódó, igen jelentős cikkét újonnan alakult csapatunk elkérte és azonnal közölte. Ezután nyíltak meg előtte a kapuk. Szerkesztőségünk nevében megrendülten búcsúzunk. - Lapunk jelentős hányadát körkérdésünk harmadik része tölti ki. A közgazdaság-tudomány, közélet és a gazdasági vezetés kiválóságainak egész sora tisztelte meg folyóiratunkat válaszával. - Egy fontos termelőágazatról szóló cikket közlünk ezután: az autóipar a világ valamennyi iparosodott országában meghatározó súlyú. A hazai autóipar létrehozása vissza-visszatérő vágyálom volt a hajdani pártállam idején; szerencsére nem fogtak hozzá, hiszen a világtól elzárt, autark gazdasági rendszerben ez mindenképpen kudarcra lett volna ítélve. Szerzőink a világ néhány vezető cégének magyarországi megtelepedése és óriási beruházásai nyomán a rendszerváltás óta kialakult és töretlenül fejlődő hazai autóiparnak éppen a világ autóiparában végbemenő tendenciáihoz való kapcsolódását elemzik. - Recenziós rovatunk két jelentős könyvről tájékoztat. Az első tanulmánykötet valamennyi eddigi közgazdasági Nobel-díjas munkásságáról nyújt beható elemzést, kiváló hazai szerzők tollából. A második, Stuttgartban megjelent kötet képet ad az új intézményi közgazdaságtan irányzatairól, főbb kutatási területeiről és módszertani feltételezéseiről, valamint arról, milyen kérdéseket vet fel ezek alkalmazása a kelet-ázsiai térségben végbement átalakulásra.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2006/2.
KÖRKÉRDÉS az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformjáról - II. rész. Válaszolnak: Ádám Zoltán, Adler Judit, Belyó Pál, Hanti Erzsébet, Kállay László, Krémer Balázs, Mózer Péter, Sass Magdolna
Hunya Gábor - Sass Magdolna: Nyer-e Magyarország a termeléskihelyezéssel?
Czeglédi Pál: A gazdasági szabadság mint az intézményi környezet indexe A fejlődés-gazdaságtan új eredményei
ÚJ KÖNYVEK
Bojár Gábor: Graphi-sztori. Egy magyar mini-multi története (Laki Mihály)
JOGI MELLÉKLET
Dr. Sükösd Péter: Globalizáció - extraterritorialitás - versenyjog
ÚJ KÖNYVEK
Sándor Tamás - Vékás Lajos: Nemzetközi adásvétel - A Bécsi Egyezmény kommentárja (Raffai Katalin)
Februári számunk
első részében folytatjuk a hagyományos év eleji körkérdésünkre adott válaszok sorának közlését. Kérdéseinkre, amelyek a szakmai közvélemény által általánosan, hosszú idő óta nélkülözhetetlennek ítélt közigazgatási és államháztartási reformok elmaradásának okait, a reformok célszerű irányait, forgatókönyveit firtatják, igen sok választ kaptunk, következő számunkra is jut jó néhány. A széles körű válaszadást a folyóiratunk iránti bizalom jelének, gazdaságpolitikai irányultságunk megerősítésének tartjuk, amit ez úton is köszönünk. - Korunk egyik jellemző gazdasági folyamata, a globalizáció meghatározó eleme a termelő- és szolgáltatókapacitások olcsóbb bérű gazdaságokba történő áthelyezése. A relokációval foglalkozó cikkünk azt a bonyolult kérdést vizsgálja, hogy kinek milyen nyeresége és vesztesége keletkezik a kapacitások áthelyezése következtében. Fókuszba helyezi a régi és az új EU-tagok mint küldő, illetve fogadó országok érdekeltségi viszonyait. Ezen belül is a cikk legnagyobb része hazánkra való hatásokat elemzi, bevonva a képbe a Magyarországról történő relokációt is. - A növekedéselmélet az intézményi közgazdaságtan megtermékenyítő hatására a 90-es évek közepétől foglalkozik a gazdasági szabadság fogalomkörével. Cikkünk szerzője a gazdasági szabadság indexére vonatkozó vizsgálatokat tekinti át. Az eredmények előmozdították a gazdasági növekedés intézményi feltételeinek kutatását és megerősítették az intézményi közgazdaságtan több megállapítását. - Könyvrovatunk recenzense, a mikrogazdaság esettanulmányokkal történő megközelítésének régi harcosa, ezúttal egy egytermékes sikeres hazai középvállalat, a Graphisoft történetéről a cég egyik vezetője által írt könyvet mutat be.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2006/1.
KÖRKÉRDÉS az államháztartás, ezen belül a nagy elosztó rendszerek reformjáról - I. rész. Válaszolnak: Akar László, Asztalos László György, Botos Katalin, Ferge Zsuzsa, Karsai Gábor, Petschnig Mária Zita
Csanádi Mária: Reformok, bomlás és átalakulás Kínában
Szalavetz Andrea: A piaci szolgáltatások és a gazdasági fejlődés
ÚJ KÖNYVEK
Fiskális politikák (Kopits György, szerk.: Rules-Based Fiscal Policy in Emerging Markets: Background, Analysis and Prospects) (Vass Kitty)
JOGI MELLÉKLET
Dr. Vigh József Ferenc: Az USA-egyetemek alkalmazott kutatási tevékenysége a technológiai innováció jegyében
Januári számunk
mintegy harmadát szokásos évi körkérdésünk első része foglalja el. A körkérdés a közeljövő hosszú távra kiható sorskérdésével kapcsolatos: megvalósulnak-e végre a magyar gazdaság államháztartással összefüggő részében mélyreható reformok. A közigazgatás, az egészségügy és egy sor más "alrendszer" átalakítása az államháztartás hiányának mérséklése mellett a hatékony működés feltétele is. Kérdéseink az eddigi halogatás okairól, a reformok irányáról, feltételeiről, célszerű ütemezéséről szólnak. - Cikkeink közül az első - úgy gondoljuk - hiánypótló. A Kínában végbemenő átalakulásról, amely a világgazdaság (és -politika) jövője szempontjából oly meghatározó, a részletekről, a belső folyamatokról kevés ismeretünk van. Hogyan történik a gyakorlatban az a kísérlet, amely a kommunista pártállami rendszert a tőkés piacgazdasággal ötvözi? Milyen eredményes és eredménytelen lépéseken keresztül halad előre ez a folyamat és mik a kilátásai? Szerzőnk a reformok és hatásuk részletes bemutatása után arra a következtetésre jut, hogy nem kerülhető el az intézményes hatalmi szerkezet, a pártállami rendszer fokozatos felbomlása. - A 20. század második felében a termelési technológia gyökeres megváltozása, a tudásalapú termelés előretörése, valamint a fejlett országokban a társadalom jólétének emelkedése igényt teremtett a szolgáltató szektorok kiugró fejlődésére, az ipari és mezőgazdasági termelékenység növekedése pedig létrehozta ennek munkaerő-piaci feltételeit. Szerzőnk az igen heterogén, tudományos szinten meglehetősen hézagosan és mérsékelten megismert szolgáltató szektor számos jellemzőjét vizsgálja, kiemelten kezelve a tudásalapú iparágakhoz, mindenekelőtt az informatikához kapcsolódó szolgáltatásokat. - Könyvrovatunk egy tanulmánykötetet mutat be, amelyet a pénzügypolitika különböző nemzetiségű kiváló tudósainak írásaiból Kopits György, a könyv egyik szerzője szerkesztett. A kötet a feltörekvő országok fiskális politikájával foglalkozik: a tanulmányok egyebek mellett a döntéseket befolyásoló fiskális szabályok szükségességét, az intézményrendszert vizsgálják egészen a Monetáris Unió szerepéig.
A szerkesztő |
A Külgazdaság 2006. évi számainak összefoglalói
