A Külgazdaság 2005/11-12.
Kengyel Ákos: Az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetése és Magyarország érdekei
Borsi Balázs: A vállalatok és a kutatóhelyek közötti kapcsolatok innovációs hatása Magyarországon
Szalavetz Andrea: A nanotechnológia és az új ipari forradalom
Elekes Andrea - Halmai Péter: A nemzeti agrárpolitikák lehetőségei - Körvonalazódik a WTO új mezőgazdasági megállapodása
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Az európai foglalkoztatási stratégia - Lehetőségek és korlátok az új tagállamok számára
A KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány konferenciája
Utazás a jövőbe (Becsky Róbert)
A GKI Gazdaságkutató Rt. konferenciája
Greenspan (Somogyi Dorottya)
ÚJ KÖNYVEK
A fejlődés útján
Csaba László: The New Political Economy of Emerging Europe. (Ádám Zoltán)
JOGI MELLÉKLET
Dr. Palásti Gábor: Lex mercatoria, a nemzetközi jog elvei és hasonló kikötések a jogválasztó klauzulában
ÚJ KÖNYVEK
Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog - Európai jogi kitekintéssel (Szabó Sarolta)
November-decemberi számunk
első cikke az Európai Unió sürgető, lezáratlan ügyei közül Magyarország számára az egyik leghúsbavágóbbal, a 2007-2014-es időszakra vonatkozó költségvetés problematikájával foglalkozik. A szerző először sorra veszi azokat a megoldatlan, súlyos kérdéseket, amelyeket az EU évek hosszú során át görgetett maga előtt, s amelyek felhalmozódása a jelenlegi nehézségek fő forrása. Ezután átfogóan és fejezetről fejezetre bemutatja és az alapvető problémák fényében értékeli a költségvetési javaslatot. Végül vizsgálja, hogy a magyar gazdaságban milyen feladatokat kell megoldani a befolyó támogatások legkedvezőbb hatása érdekében. - A magyar vállalatok sikeres működése talán legfontosabb elemének, az innovációnak egyik leghatékonyabb formája a hazai kutatási eredmények gyakorlatba ültetése. Következő cikkünk szerzője a vállalatok és kutatóhelyek közötti innovációs kapcsolatok feltérképezése alapján ennek feltételeit, helyzetét és a teendőket vizsgálja. A kapcsolatokról kevés ismeret áll rendelkezésre, ezek összegyűjtése és saját felmérései alapján a szerző több fontos megállapítást tesz, például arra a következtetésre jut, hogy az állami és egyéb K+F intézetekkel való kooperációs hajlandóság átlag feletti a vegyipari cégek, a gazdasági szolgáltatók és az energetikai vállalatok esetében. - A világgazdaság fellendülő szakaszait történelmi tapasztalatok szerint új technológiák alapozzák meg. Nem kétséges például, hogy a fejlett országokban a 20. század végi jó konjunktúrát a számítástechnikai és hírközlési eszközökben a digitális technika alapján végbement forradalmi változás serkentette. A jövőről szólva cikkünk szerzője amellett érvel, hogy a következő "új ipari forradalom" alapja a nanotechnológia lesz, és ennek kialakuló gazdaságtanához kíván írásával hozzájárulni. - A WTO keretében szakadatlan munka folyik az agrárkereskedelem liberalizálása irányába, ezt a folyamatot lapunkban lépésről lépésre nyomon kívánjuk követni. Szerzőink a hongkongi miniszteri találkozó előzményeként áttekintik a 2004. évi keretmegállapodással kapcsolatos fejleményeket, amelyek a vámok és belső támogatások csökkentését, az exporttámogatások megszüntetését célozzák. Jelentősen átalakul a belső támogatások előírt rendszere, mindenekelőtt az ún. "szétválasztott" támogatások előtérbe kerülésével, amelyek fix összegű jövedelmi transzfert jelentenek a termelőknek függetlenül a termelőtevékenységtől. - Az európai foglalkoztatási stratégiáról szervezett nemzetközi konferenciát a KOPINT-DATORG Konjunktúra Kutatási Alapítvány - tudományos tájékoztató rovatunkban először erről közlünk ismertetést. Ezt a GKI-nek a magyar gazdaság jövőjéről rendezett konferenciáról szóló cikk követi. Végül a közeljövőben tisztségéről leköszönő Alan Greenspan korszakos munkásságát méltatjuk egy rövid írásban. - Új könyvek rovatunkban Csaba Lászlónak az Akadémiai Kiadónál megjelent angol nyelvű monográfiájáról adunk tájékoztatást. A könyv a kelet-közép-európai posztszocialista átmenet statisztikai, gazdaságpolitikai és elméleti elemzése, eredményeinek kritikus összegzése.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/10.
Jankovics László: Inflációs célkitűzés rendszere: az első másfél évtized tanulságai
Szakolczai György: A washingtoni konszenzus és ami utána következik
Fertő Imre: Dinamikus ágazaton belüli kereskedelem és alkalmazkodási költségek - a magyar élelmiszeripar esete
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Az európai foglalkoztatási stratégia - A foglalkoztatáspolitikai koordinációs folyamat reformja
JOGI MELLÉKLET
Dr. Fribiczer Gabriella: A közbeszerzések szabályozása Magyarországon - II. rész
Októberi számunk
első cikke a monetáris politikának az árstabilitást középpontba állító rezsimjével, az inflációs célkitűzés rendszerével foglalkozik, amely nemzetközi szintéren az elmúlt tizenöt évben rendkívül elterjedtté vált. Szerzőnk a rendszer alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat összegzi. Sorra veszi az empirikus vizsgálatok eredményeit, és külön tárgyalja a felzárkózó országokra, különösen a hazánkra vonatkozó tanulságokat. - A gazdasági növekedés és a stabilitás együttes érvényesülésének feltételeivel foglalkozó, alapvető, a nemzetközi tudományos viták kereszttüzében álló manifesztumokat, tanulmányokat elemez következő cikkünk. Az első közülük a washingtoni konszenzus, amely valójában egy 1989 novemberében tartott konferencia bevezető előadása. Szerzőnk a konszenzus tartalmát, a kötetben kiadott akkori vitát mutatja be. Ezután egy újabb konferenciáról készült kötet következik, amely Latin-Amerika gazdasági problémáit középpontba állítva kísérelte meg a növekedéshez szükséges gazdaságpolitika, gazdasági reformok tartalmát megfogalmazni. Végül egy újabb, az OECD által készített, 2005-ben megjelent, a gazdasági növekedés és a szükséges reformok összefüggéséről szóló tanulmánykötet elemző bemutatását adja cikkünk. - Következő cikkünk szerzője az ipari fejlődésben egyre meghatározóbb szerepet játszó ágazaton belüli kereskedelem elméletével, az eredményeknek és nyitott kérdéseknek a hazai gyakorlati fejleményekkel való összevetésével lapunkban már egy cikksorozatnyi írásban foglalkozott. Ez alkalommal a sima alkalmazkodás hipotézisét teszteli a magyar élelmiszeripar példáján. - Végül részletes beszámolót adunk a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány és a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium konferenciasorozatának második rendezvényéről, amelyre "Az európai foglalkoztatási stratégia - a foglalkoztatáspolitikai koordinációs folyamat reformja" címmel szeptemberben került sor. A konferencia vitafórum volt, amelynek keretében a kormányzati szervek képviselőinek a helyzetről, az elképzelésekről, a kialakított programokról, a tapasztalatokról szóló előadásai alapján folyt eszmecsere a munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei vezetőinek és tudományos szakértőknek a részvételével.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/9.
CSABA LÁSZLÓ: Az unió vezérelte átalakulás vége
MAGAS ISTVÁN: A pénzügyi integráció hatásai a fejlett és a fejlődő országokban 1970-2002 között
SOMOGYI DOROTTYA: EU-csatlakozás és alkalmazkodási lehetőségek a magyar külgazdaságban - különös tekintettel a magyar-amerikai kapcsolatokra
SERES ANTAL: A hazai kereskedelem vállalati koncentrációja
JOGI MELLÉKLET:
DR. FRIBICZER GABRIELLA: A közbeszerzések szabályozása Magyarországon - I. rész
MIKS ANNA - CSÉPAI BALÁZS: A versenyjogi szabályozás korszerűsítése
Szeptemberi számunk
első cikkének szerzője az Európai Unióban végbement legújabb változásokról markánsan fogalmaz: az unió intézményi és politikai válságáról ír, amelyből a kivezető utat új, "harmadik generációs" reformokban látja. Nézete szerint e nélkülözhetetlen folyamatnak, sőt az unió működőképessége fenntartásának feltétele, hogy az új tagállamok lemondjanak a "mai viszonyok között mennyi járna nekünk" szemléletről. - A sokat bírált, de feltartóztathatatlan globalizáció élenjáró folyamata a világgazdaságban, a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt gőzerővel haladó pénz- és tőkepiaci integráció. Szerzőnk arra az alapvető kérdésre, vajon milyen hatással van ez az átalakulás a gazdasági fejlődésre, határozott pozitív választ ad. A konjunkturális ingadozások átlagos mértéke csökken, a nyitás haszna és költsége pozitív, a gazdasági növekedést serkenti - bár a lépéseket óvatosan kell megtenni. A szakirodalmat alaposan feldolgozó írás arra is rámutat: a jóléti hatás is egyértelmű. - Hazánk EU-csatlakozása jelentős változásokat hozott a harmadik országokkal való kereskedelmünkben: alkalmaznunk kell a közösség külső kereskedelempolitikáját, a közösség külső vámjait, megállapodásait a világgazdaság más régióival és országaival. A változásoknak az amerikai-magyar kereskedelemben bekövetkezett hatását tekinti át cikkünk szerzője, a kereskedelem jellemző vonásainak, fő mutatói alakulásának bemutatásával. Fő következtetése, hogy az EU-tagság nem veszélyezteti a magyar-amerikai kapcsolatok dinamikus alakulását. - A hazai bolti kiskereskedelem vállalati koncentrációjának alakulását négy tipikus szakágazatot áttekintve elemzi következő cikkünk. Viszonylag rövid időszak alatt, 1999 és 2002 között is érzékelhető volt a koncentráció jelentős erősödése, a legnagyobb vállalatok arányának tetemes növekedése az árbevételben.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/7-8.
Kapás Judit: A piac és a vállalat: a kétféle koordinációs probléma megoldásai
Pálosi-Németh Balázs: Az átalakuló gazdaságú országok pénzügyi intézményrendszerének konvergenciája - egyedi a jelenség?
Kuti Mónika: Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa és Magyarország külső eladósodásának összehasonlítása
Kiss Judit: A fejlődő országok a világkereskedelemben
Mácsik Zoltán: A multilateriális fejlesztési bankok működési elve, tevékenysége és csoportosítása
Bakucs Lajos Zoltán: Asszimetrikus ártranszmisszió a mezőgazdasági piacokon
JOGI MELLÉKLET:
Dr. Tattay Levente: Az EU legfejlettebb iparvédelmi integrációja: a közösségi védjegy
Dr. Pánti Irén: A könyvvizsgáló cégbejegyzés és törlése
Július-augusztusi számunk
első két cikke egyazon műhelyből származik és mindkettő tárgya hasonló típusú gazdasági szegmens, a gazdasági szereplők közötti közvetítőrendszer elemzése. Az első cikk elméleti megközelítésű: a koordinációs problémákat, a hozzájuk kapcsolódó megfontolásokat veszi górcső alá. A szerző szemlélete és érvelése szerint a hagyományosan megkülönböztetett két koordinációs mechanizmus, a piac és a vállalat szerepe alapvetően nem a szándékosság, tervezettség szempontjából különbözik egymástól, és a koordinációban egymás helyettesítői és egymás kiegészítői. - A második cikk konkrét folyamatot vizsgál: az átalakuló gazdaságok pénzügyi intézményrendszerének konvergenciáját.
A szerző a pénzügyi közvetítés homogenizálódását döntően nem az átalakulás belső sajátosságaihoz köti, rámutat arra, hogy ebben nagy szerepet játszik a pénzügyi globalizáció. E megközelítés általános tanulsága, hogy az átalakulás elemzése nem korlátozódhat az átalakuló országok vagy a térség sajátosságaira, a folyamat vizsgálatának minden részletében figyelemmel kell lenni a világgazdaság általános trendjeire. - A harmadik cikk az átalakuló gazdaságok valós pénzügyi helyzetének egyik meghatározó elemével, eladósodottságuk fokával foglalkozik. Történeti áttekintésben forrás- és felhasználás-oldali elemzést ad, majd pedig az adósságmenedzselési stratégiákról nyújt áttekintést. - Ezután vegyes témák következnek. A fejlődő országok világkereskedelmi helyzetét sok adattal mutatja szerzőnk. Ha a világot fejlődőkre és fejlettekre osztjuk a világ népességének 85 százaléka az első csoportba tartozik, beleértve az átalakuló országokat, így hazánkat is. A világkereskedelemben e széles kör bővülő arányban vesz részt, de az eltérések az egyes csoportok között óriásiak. Érdekeik - mint azt a világkereskedelmi tárgyalások mutatják - sok vonatkozásban (például az agrártámogatások lefaragása ügyében) mégis hasonlóak. - A nemzetközi pénzvilág különleges szegmensét képezik a multilaterális (országok és nemzetközi szervezetek tulajdonában lévő) fejlesztési bankok. Szerzőnk e kör általános jellemzőit, tevékenységük sajátosságait igyekszik feltárni, majd pedig rövid áttekintést ad az egyes bankokról, bankcsoportokról, köztük az Európai Beruházási Bankról (EIB), amelynek Magyarország tavaly lett tagja. -
Az agrártermelőket és a fogyasztókat egyaránt sújtó aszimmetrikus ártranszmisszónak gazdag szakirodalma van. E fogalom azt a jelenséget takarja, hogy az agrártermékek közvetítői hajlamosak a termelői árcsökkenéseket lassabban, az árnövekedéseket gyorsabban továbbítani a vásárlókhoz. Szerzőnk a nemzetközi irodalom elméleti eredményeit és módszertanát mutatja be.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/5-6.
CSÁKI GYÖRGY - HERNÁDI ANDRÁS: Kína és India: a világgazdaság új lokomotívjai?
NÉMETH DÁVID: A kínai árfolyam-politika kérdései
ERDEY LÁSZLÓ: A működőtőke-áramlás az internalizáció elméletének tükrében
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika
ÚJ KÖNYVEK: Kornai János: A gondolat erejével (Győrffy Dóra)
JOGI MELLÉKLET:
BASSOLA BÁLINT - ZUBRICZKY BARBARA: A vevői erő (buyer power) és a beszerzési ár alatti értékesítés (sales below cost) versenyjogi megítélése a nemzetközi tapasztalatok tükrében
KÖNYVSZEMLE: Thea Kuppens, Henriëtte Prast & Sandra Wesseling (szerk.): Banking Supervision at the Crossroads (Dr. Osman Péter)
Május-júniusi számunk
túlnyomó része világgazdasági folyamatnak, mégpedig a harmadik évezred kezdetén talán leginkább figyelemreméltó regionális átalakulásnak, Kína viharos ütemű térnyerésének elemzése. Kína határozott világgazdasági nyitással, a külföldi működő tőke óriási ütemű beáramlásával és a beruházások ezzel összefüggő, elképesztő (évi 30-50 százalékos) bővülésével alapozta meg nemzetközi súlyának a globális erőviszonyok módosulását előrevetítő növekedését. Ennek következményeként a GDP termelésében és a világexportban aránya egyre jelentősebb. Május-júniusi számunk első cikke Kína mellé helyezi India fejlődésének vizsgálatát is, ami érdekes összehasonlításokra ad lehetőséget. Indiában a mai napig is fékezik a külföldi működő tőke beáramlását különböző korlátozások. Az ipar helyett exportjában a szolgáltatások növekedése játszik fontos szerepet, a fejlettebb országokból ide kihelyezett tevékenységek (outsourcing) révén. Mint cikkünk szerzői megállapítják, a kormányzat által is támogatott hagyományos protekcionizmusban a szakszervezetek és az indiai munkaadók kiváló partnernek bizonyulnak. Mindez - más tényezők mellett - bizonyára szerepet játszik abban, hogy Kína rendkívüli növekedési ütemétől Indiáé jóval elmarad. - A kínai exportot a beáramló fejlett, igen termelékeny technika és az alacsony bérek mellett a kormány árfolyam-politikája is segíti: a jüan árának alacsonyan tartása. A fejlett országok - elsősorban az Egyesült Államok - a kereskedelmi mérlegüket sújtó és egyes iparágakat végzetesen elsorvasztó kínai exportnyomás miatt élesen bírálják Kína árfolyam-politikáját. Ez teszi különösen időszerűvé második cikkünket, amely teljes egészében a kínai árfolyamrendszerrel foglalkozik, távlatos megfontolásokkal, elméleti megközelítést is alkalmazva, a feltételezhető változások külső és belső hatását is mérlegelve. - Világgazdasági folyamatokat vizsgál következő cikkünk is, közelebbről: azok elméleti vetületét. A multinacionális cégek világméretű előretörése, különösen a high-tech iparágakban, a vállalatokon belüli és vállalatok közötti kapcsolatok eltérő típusait, sokrétű rendszerét hozta létre. Ez a feltételek és az érdekek különbözőségére épülő bonyolult háló korán felkeltette a közgazdasági elmélet tudósainak érdeklődését. Ma már a különféle fogalomrendszerek és tipológiák letisztulnak, és ezek alapján fontos összefüggések, tendenciák közelebbi elemzése folyik. Cikkünk a működőtőke-áramlást az internalizáció elméletének tükrében vizsgálja. - Tudományos tájékoztatónk a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány által szervezett konferenciáról szól. Az előadások, korreferátumok sora és a vita az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a hazai foglalkoztatáspolitika összefüggéseivel, a magyar munkaerőpiac jellemzőivel és a ráható tényezőkkel foglalkozott. - "Új könyvek" rovatunkban a mai magyar közgazdasági tudomány és közélet kiemelkedő, nemzetközi hírű személyiségének, Kornai Jánosnak a tudomány világában szokatlan műfajú könyvét, eddigi életpályáját elemző, élvezetes és gondolatébresztő önéletírását mutatjuk be Olvasóinknak.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/5.
Frey Mária: Foglalkoztatottság, munkanélküliség, inaktivitás Magyarországon
Adler Judit: Az oktatáskibocsátás és a munkaerő-kereslet összefüggései
Hárs Ágnes: A magyar munkaerő-migráció regionális sajátosságairól
Tardos Katalin: Foglalkozási diszkrimináció egy magyarországi kistérségben
Csoba Judit: "Haszontalan kölykök, avagy veszélyben egy generáció?"
Egy munkaerő-piaci reintegrációs program társadalmi háttere és céljai
Körkérdés a foglalkoztatás helyzetéről
Válaszolnak: Adler Judit, Fóti Klára, Gábor R. István, Göncz Kinga, Hanti Erzsébet, Hárs Ágnes, Liskó Ilona, Róbert Péter, Tardos Katalin, Varga Júlia
Konjunktúraelemzések 2005 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet
makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. prognózisa 2005-re (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG Rt. elemzése és prognózisa (Palócz Éva)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária Zita)
Köves András : Olaj és gazdaság. Megjegyzések az orosz gazdasági fejlődés néhány vitatott kérdéséhez
Czajlik István-Vincze János: Gazdasági jog és vállalatirányítás: a magyar tapasztalat
ÚJ KÖNYVEK
Releváns közgazdaságtan (Csaba László)
JOGI MELLÉKLET
Dr: Tattay Levente : A génsebészet és a 98/44 EK irányelv - II. rész
ÚJ KÖNYVEK
Peter Schlechtriem: Internationales UN-Kaufrecht (Dr. Vida Sándor)
Áprilisi számunk
első része négy konjunktúrakutató intézet elemzését tartalmazza 2004 gazdasági folya-matairól és a 2005-ben várható eredményekről. 2004-ben a magyar gazdaság ismét export- és beruházásvezérelt pályán haladt. A szerzők megállítják, hogy a világgazda-ságban a 2001-2003-as dekonjunktúrát követő 2004-es élénkülés 2005 elejére veszített erejéből, a magyar gazdaság növekedése is kissé lassult. A gazdaság fejlődését az egyensúlyi problémák kedvezőtlenül befolyásolják. - A konjunktúraelemzéseket követő első cikk az orosz gazdaság alapvető dilemmájáról szól: az olajra épülő gazdaságban hiányoznak azok a transzmissziós eszközök, intézmények, amelyek segítségével az erő-források gazdagsága kiegyensúlyozott, korszerű struktúrában jelentkező fejlődést ala-pozhatna meg. A feldolgozóipar elmaradott. Mint szerzőnk rámutat, bőséges irodalma van annak, hogy a nyersanyagban való gazdagság akadályozhatja a fejlődést, minde-nekelőtt azáltal, hogy fékezi a társadalom gazdasági és politikai intézményeinek kiépü-lését. Az állam nemcsak az adóztatás terhétől, hanem az ezzel kapcsolatos társadalmi kontrolltól is megszabadul, ami demokráciadeficitet okozhat. Cikkünk az orosz gazda-ság állapotának megrajzolásával a gazdasági és társadalmi problémák jelentkezésének konkrét módját is vizsgálja. - Jogi mellékletünkön kívül ritkán szoktunk jogi kérdésekkel foglalkozni, most azonban kivételt tettünk, mivel következő cikkünk témája - a vállalat-irányítás törvényi szabályozásának néhány alapkérdése - ezt messzemenően indokolja. A magyar gazdasági jog, mint jogrendszerünk általában, az angolszásszal szemben, amelyben a bírói döntések interpretációjának meghatározó szerepe van, inkább a ró-mai-germán tradíciót követi, amely a jogszabályok abszolút precizitására törekszik.
A vállalatirányítással összefüggő törvények - mint cikkünkből kiderül - mindazonáltal korlátozottan képesek érvényesíteni olyan fontos célokat, mint a befektetők és a hitele-zők jogainak védelme, és ellentmondásosan érvényesülnek olyan fontos területeken, mint a vállalati felvásárlások vagy a kockázatitőke-alapok működése. Mindez a bírói gyakorlat felértékelődése irányába tereli a vállalati joggyakorlatot. - Könyvrovatunk-ban egy 2005-ben megjelent közgazdaságtani műről adunk tájékoztatást, amelynek szerzője, Douglass North 1993-ban kapott Nobel-díjat a gazdaságtörténeti és intézmé-nyi kutatások terén elért eredményeiért. North a neoklasszikus elmélettel ellenétben a változási folyamatokat vizsgálja, egyebek között számos történeti példa, eset leírásával is. A könyv egyik fejezete például a szovjet rendszer felbomlásáról szól.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/3.
KÖRKÉRDÉS az EU-tagság által támasztott követelményekről és teljesítésük feltételeiről II. - rész Válaszolnak: Ádám Zoltán, Balázs Péter, Belyó Pál, Chikán Attila, Farkas István, Inotai András, Karsai Gábor, Kóka János, Parragh László, Sass Magdolna.
Simon György: Növekedéselmélet - világmodell - gazdaságfejlesztési stratégia
Nikodémus Antal: A technológiaintenzív kis- és középvállalkozások innovációjának ösztönzése
EURÓPA UNIÓ
Győrffy Dóra: Eurócsatlakozás és fiskális konszolidáció Magyarországon.
Tanulságok a globális tőkepiacok történetéből
JOGI MELLÉKLET
Dr. Tattay Levente: A génsebészet, és a 98/44 EK irányelv
Márciusi számunk
Körkérdésünk folytatásával indul, amelynek célja az EU-csatlakozás utáni alkalmazkodás, a reálkonvergencia közép- és hosszú távú feltételeiről szóló véleménycsokor összegyűjtése. - A Körkérdést elméleti cikk követi, amelynek a hatékony gazdaságfejlesztési stratégia kialakításához közvetlen hozzátennivalója van. A szerző nem kevesebbre, mint egy világmodell felállítására vállalkozik. Az alkalmazott termelési és jövedelemelosztási függvény jellemzői eltérnek a neoklasszikus modellétől. A vizsgálat alapján a szerző arra a biztató következtetésre jut, hogy a fejlődésben hátrébb álló országok felzárkózása nem lehetetlen, konkrét paraméterek elérését feltételezi, melyek között kiemelt szerepet tulajdonít a humán tőke, ezen belüli a K+F tevékenység fokozott fejlesztésének. - Napjaink jellemzőjeként - vagy inkább ideáljaként - sokat emlegetik a tudásalapú társadalom megszületését. Az ehhez vezető út az innováció. Az innovációs feltételeket és teljesítményt mérő indikátorokra épülő benchmarking alapú elemzések arra mutatnak rá, hogy Európa sajátos kutatási paradoxontól szenved: mint szerzőnk írja "az alapkutatások színvonalától és eredményességétől lényegesen elmarad az innováció diffúziója, az ipari innováció színvonala". Hasonló a helyzet hazánkban is. Az elemzéssel feltárhatók azok a pontok, ahol a leghatékonyabb lehet az állami intervenció. Ilyen intézkedések kialakításához járul hozzá a cikkünk alapjául szolgáló kutatás. - Hazánk eurócsatlakozása minden bizonnyal a legnehezebb leckét a költségvetési politika számára írja elő. Szerzőnknek az Európai Unió rovatban megjelenő cikkéből az derül ki, hogy igen rossz pozícióból indulunk az államháztartási hiány eurócsatlakozástól függetlenül is érdekünkben álló leszorítása terén. Az utóbbi években megrendült a magyar gazdaságpolitika iránti piaci bizalom, amit szerzőnk a 2003. évi spekulációs támadásokkal és következményeivel, az eurócsatlakozás tervezett időpontjának többszöri halasztásával és leginkább az erősen átpolitizált légkörrel magyaráz. Ez utóbbi vezet ahhoz az elterjedt nézethez, hogy a választások előtti időszakban nem várható számottevő fiskális kiigazítás. A cikk a globális tőkepiacok történeti tanulságait is felsorakoztatja a fiskális politika és a hitelesség összefüggésének elemzésére.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2005/1-2.
Körkérdés az EU-tagság által támasztott követelményekről
és teljesítésük feltételeiről I. - rész. Válaszolnak: Bácskai Tamás,
Becsky Róbert, Benedek Tamás, Bod Péter Ákos, Botos Katalin,
Hanti Erzsébet, Király Júlia, Kovács Árpád, Losoncz Miklós,
Papanek Gábor, Rácz Margit, Richter Sándor, Szigel Gábor
Kárpáti Tibor: A nyilvános részvénytársaság a gazdaság erőforrás-alapú megközelítésében
Hámori Balázs: "Globális bazár" vagy digitális monopólium?
A verseny átalakulása az információgazdaságban
Gordos Péter: Gazdasági jelzések szerepe deregulált villamosenergia-piacon
SZEMLE
Kőnig Gábor: Oroszországgal folytatott agrár-külkereskedelmünk és exportesélyeink
JOGI MELLÉKLET
Dr: Vígh József Ferenc: A technológiaátadási megállapodásokra vonatkozó új közösségi csoportmentesítési rendelet
Január-februári számunk
mindenekelőtt év eleji körkérdésünk nagyobbik hányadát tartalmazza, amely a hazánk gazdasági fejlődésében meghatározó tavaly bekövetkezett fordulat, az európai uniós tagság elnyerése utáni helyzetről, a tagság által támasztott követelményekről és teljesítésük feltételeiről szól. A szükséges intézményi és szabályozási változások mellett kérdéseink között az is szerepel, milyen hatással van a tagság a gazdaságpolitikai prioritások összetételére, sorrendjére. - A körkérdést követő első cikk tárgya vállalatelméleti.
A nyilvános részvénytársaságok tevékenységében a szereplők igen eltérő érdekű csoportjait különböztethetjük meg. A vállalatelmélet ennek megfelelően többféle megközelítésben vizsgálja, hogyan érvényesülhet a társadalmi hatékonyság a társadalmi (igazgatósági), tulajdonosi (részvényesi), menedzsment- és az alkalmazotti érdekek összeütközésének eredőjeként. A szerzőnk által kifejtett erőforrás-alapú megközelítés hangsúlyt helyez a vállalati alkalmazottaknak a tevékenységük eredményeként realizált gazdasági járadékkal arányos díjazására. Azt állítja, hogy a vállalatirányítás feladata a gazdasági járadék lehető legkisebb részének felosztása, amely még képes garantálni a részvénytársaság hatékony működését. Eszerint a részvénytársaság hatékonyságának szintjét
az adott évben fel nem osztott járadék nagysága mutatja meg. - Következő cikkünk az információgazdaságban folyó verseny átalakulásával foglalkozik. Miközben az információtechnológiai robbanás, az internet és a globalizáció a verseny végletekig hajtott éleződéséhez vezetett, a szerzőnk által bemutatott folyamatok egyértelműen mutatják, hogy mindez, egyes várakozásokkal ellentétben, nem hozott közeledést a tiszta, tökéletes versenyhez. A "verseny - monopólium" ciklus, amely régen évtizedeket vagy akár évszázadokat fogott át, most az információgazdaságban olykor hónapok alatt zajlik le. - Az Európai Unió talán egyetlen gazdasági területen sem hoz olyan fontos reálgazdasági szabályokat, mint a villamosenergia-rendszer összehangolt működtetése terén. Szerzőnk azokra a tennivalókra mutat rá, amelyekkel az utóbbi évtizedekben deregulálttá vált villamosenergia-piacon a biztonságos, hatékony működés érdekében a rövid és hosszú távú lokális jelzések alkalmazása javítható. - A magyar-orosz kereskedelem alakulásának vizsgálatában erősen kísért a KGST-időszak mint hasonlítási alap. A feltételek azonban - ahogy Szemle-rovatunk agrárkereskedelemmel foglalkozó cikke mutatja - a szovjet rendszer összeomlásával teljes mértékben megváltoztak. Agrárexportunk 1985 és 1992 között megfeleződött. Az ezt követő regenerálódást az 1998. évi oroszországi válság vetette vissza. Ezután a termékstruktúrában nagyarányú átrendeződés ment végbe, amiben fontos szerepet játszik, hogy az orosz piacon erőteljesen megjelent a nyugati konkurencia.
A szerkesztő |
A Külgazdaság 2005. évi számainak összefoglalói
