A Külgazdaság 2004/12.
Tardos Márton: Néhány gondolat a globalizáció trendjéről
Sági Judit: Az Európai Központi Bank (EKB) politikája. Reál- és nominálkonvergencia az MNB politikájának tükrében
Antalóczy Katalin: A működőtőke-befektetések modernizációs hatása - Tatabánya példája
Fertő Imre: Az ágazaton belüli kereskedelem mérése
Somai Miklós: Hogyan növelhető a kollektív közlekedési hálózatok hatékonysága?
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Jövőre is elmaradnak a nagy reformok - A Pénzügykutató konferenciája (Hámor Szilvia - Blahó Miklós)
ÚJ KÖNYVEK
A kételkedés és gazdaságtana. (Antal László: Fenntartható-e a fenntartható növekedés?) (Csaba László)
Jan Winiecki - Vladimir Benacek - Mihály Laki: The private sector after communism. New entrepreneurial firms in transition economies (Kállay László)
A KÜLGAZDASÁG 2004. évi tartalomjegyzéke
JOGI MELLÉKLET: Horváthy Balázs: Offenzív eszköz az Európai Unió kereskedelempolitikájában - III. rész
A JOGI MELLÉKLET 2004. évi tartalomjegyzéke
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/11.
Horváth Áron - Szilágyi Katalin: Konszenzusból nyugvópontra: elmélettörténeti áttekintés a makroökonómia viharos évtizedeiről
Benczes István: Fiskális szabályok használata a Gazdasági és Monetáris Unióban
Mérő Katalin: A banki szabályozás fejlődésének nemzetközi tendenciái
Artner Annamária: Nemzetgazdasági versenyképesség és tőkevonzás - Írország példája
ÚJ KÖNYVEK
A szolgáltatási szektor technológiai változásai és nemzetköziesedése (Inzelt Annamária)
JOGI MELLÉKLET: Horváthy Balázs: Offenzív eszköz az Európai Unió kereskedelempolitikájában - II. rész
Novemberi számunk
első cikke nagy ívű áttekintés a makroökonómiai elmélet 20. századi történetéről mai nézőpontból, a jelenhez közeledve az alapproblémák kezelésének egyre bővebb bemutatásával. Ennek megfelelően képet kap az olvasó a napjainkban leginkább elfogadott és alkalmazott új neoklasszikus szintézisnek nevezett elmélet fő vonásairól, arról, miben és hogyan haladja meg a korábbiakat. A cikk megítélésünk szerint nélkülözhetetlen összefoglaló egyebek között a makroökonómia oktatásában. - Az utóbbi mintegy másfél évtized a pénzpolitikában a fiskális fegyelem újrafelfedezésének, szabályokba foglalásának időszaka volt, amelyben az ún. washingtoni konszenzus meghatározó szerepet játszott. Cikkünk széles körű szakirodalmi áttekintésre támaszkodva elemzi a fiskális szabályok alkalmazásának elméleti hátterét, nemzeti és nemzetközi elveit és gyakorlatát. Vizsgálódásának fő iránya a Gazdasági és Monetáris Unióban követett európai uniós gyakorlat. - Pénzügyi tárgyú a következő cikkünk is. A banki tevékenység szabályozásáról - amelybe szerzőnk beleérti az állami védőháló működését és az ún. prudenciális szabályozást -, annak nélkülözhetetlenségéről és mértékéről a szakértők körében nincs teljes konszenzus. Az írás először a banki szabályozás szükségessége vagy feleslegessége melletti érveket tekinti át, majd bemutatja a bankszabályozás fejlődésének nemzetközi tapasztalatait az 1980-as évektől. Következtetései az optimális szabályozással kapcsolatos kérdések továbbgondolására irányulnak. - Azt senki sem vitatja, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlya a gazdasági kapcsolatokban az utóbbi néhány évtizedben hallatlan mértékben megnőtt és továbbra is növekedőben van. Szerzőnk, aki hosszabb ideje vizsgálja ezt a témát, korábbi írásaiban részletesen elemezte e folyamat okait, jellemzőit. Talán a legnehezebb és legtöbb polémiát kiváltó kérdés - amelyről a jelen cikk szól - az ágazaton belüli kereskedelem mérése. Az erre kialakított módszereket, az elkerülhetetlennek látszó buktatókat, torzításokat mutatja be az írás. - A következő cikk szerzője elméleti áttekintés után arra a következtetésre jut, hogy a "nemzetgazdasági versenyképesség" üres fogalom, az országok a külföldi tőke vonzásában versenyeznek egymással. Ezután az ír példát vizsgálja meg, keresve, mi okozta az ország eredményességét a tőkevonzásban a 90-es években, kiemelve a munkaerő-piaci feltételeket (bérek, flexibilitás, szakképzés) és az adókat. - Könyvrovatunk egy a szolgáltatási szektor technológia változásairól és nemzetköziesedéséről szóló angol-amerikai tanulmánykötetre hívja fel a figyelmet.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/10.
HAMAROSAN! KÉRJÜK LÁTOGASSON VISSZA EGY KÉSŐBBI IDŐPONTBAN!
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/9.
A tartalomból:
Sass Magdolna - Szanyi Miklós: A hazai cégek és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok alakulása
Gém Erzsébet: A kelet-európai bankrendszer átalakulása és fejlődése
Balogh László: Miért zöldebb a szomszéd rétje? "Az adóreform nehéz kenyér"
ÚJ KÖNYVEK
Paul Krugman: Földrajz és kereskedelem. (Dusek Tamás)
Jeffrey Kahn: Federalism, Democratization and the Rule of Law in Russia (Ádám Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc: A japán versenykorlátozási jog reformja. A licenciamegállapodásokra vonatkozó kartelljogi irányelvek
ÚJ KÖNYVEK
Új könyv a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogáról (Molnár Anikó)
Szeptemberi számunk
első cikke a magyar gazdasági fejlődés egyik legfontosabb kérdésének, a működő tőke beáramlása reálgazdasági hatásának elemzéséhez jelent hozzájárulást. Azt vizsgálja, hogyan alakult a hazai cégek beszállítói kapcsolata a hozzánk betelepedett multinacionális vállalatokkal. A kapcsolatra ható tényezők között említik a szerzők, hogy a zöldmezős beruházások magas, a közepes méretű hazai vállalatok alacsony aránya negatívan, a földrajzi szempontból távoli (Japán, USA) központú multik viszonylag magas részvétele inkább pozitívan befolyásolja a beszállítás létrejöttét. Az 1998-ban indult és 2000-ben módosított kormányzati beszállítói programot lényegében sikertelennek minősítik. Kedvezőbben értékelik a röviden ismertetett cseh programot, amely néhány kiválasztott vállalat beszállításképessé tételét eredményesen oldotta meg. - A kelet- és kelet-közép-európai országok bankrendszerének a gazdasági átalakulás során végbement fejlődéséről ad áttekintést következő cikkünk. Bemutatja a bankkonszolidáció mindenütt végbement folyamatát, amely a gyakori véleményekkel ellentétben nem a bankoknak adott sok száz milliárdos osztogatás volt, hanem az előző rendszerből örökölt nem piaci alapú befagyott hitelek, a megszűnt és fizetőképtelen vállalatok adósságainak elkerülhetetlen felszámolása. Ezután következett a bankrendszer privatizációja, amely részben a meglévő bankok eladásával, részben a külföldi bankok megjelenésével ment végbe. Az eredmény - mint szerzőnk megállapítja - szokatlanul magas külföldi dominancia lett. Mindeközben sort kellett keríteni a szabályozási környezet átalakítására, ami nem csupán közvetlenül a bankokra, hanem a tőkepiac egészére vonatkozott. Az átalakulás eredményeként a bankok működése, közvetítői szerepe nagyot fejlődött, de még erősen elmarad az EU-ban kialakult mértéktől. Szerzőnk kiemeli, hogy néhány gyorsan fejlődő ország (például Horvátország, Észtország) e téren nemcsak a bővülés ütemét, hanem egyre inkább a szintet tekintve is meghaladja a korábban indult országokat (Magyarország, Csehország Lengyelország). - Az adózás mértéke, az adófajták változtatása, a kedvezmények növelése vagy csökkentése a szakmai körökön is túllépő, néha szenvedélyes viták tárgya, eközben pedig egy átfogó adóreform - a szükségességének állandó hangoztatása közepette - egyre inkább ködbe vész. Szerzőnk az adóelméletet megkülönbözteti az adóreform-elmélettől, és cikke első felében ez utóbbi néhány fontos posztulátumát gyűjti csokorba. Ezt követően a bizonyos értelemben nulláról indult horvát adórendszer megalkotásáról ad képet, majd a napjainkban oly sokat emlegetett szlovák egykulcsos rendszer fő vonásait rajzolja meg, és szót ejt a hamvába holt 2000. évi hazai adóreform-kísérletről is. - A globalizáció folyamata felértékelte a közgazdaságtan egy korábban mellékesként kezelt ágát, a regionális gazdaságtant. A telephely kiválasztása a vállalati működés egyik központi kérdése lett. Paul Krugman Földrajz és kereskedelem című, a Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent, könyvrovatunkban bemutatott kötete, amely a témában alapmű, ezért is tarthat számot különösen nagy érdeklődésre. Recenziót közlünk Jeffrey Kahn könyvéről, amely az Oxford University Pressnél jelent meg és az oroszországi föderalizmus alakulásáról ad áttekintést. Szerzőnk az elméleti bevezető után a szovjet rendszertől Putyinig ívelő elemzést érdemei elismerése mellett számos kritikával illeti.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/7-8.
A tartalomból:
SZALAVETZ ANDREA : Eszközállomány, műszaki megújulás és modernizáció
KOVÁCS ZOLTÁN ÁKOS: Iparágon belüli kereskedelem és a termékminőség változása Magyarország és az Európai Unió közötti forgalomban
ERDEY LÁSZLÓ : A nemzetközi termelésmegosztás kereskedelemelméleti magyarázatai és néhány empirikus kutatási eredmény
Popp József: Többfunkciós mezőgazdaság
Szabó Katalin: Piaci algoritmusok az információgazdaságban
Vince Péter: Az ír kutatási és fejlesztési rendszer átalakítása az évezredfordulón
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: A globalizáció esélyei és veszélyei (Jankovics László)
JOGI MELLÉKLET: Orlovits Zsolt: Védjegyek és földrajzi árujelzők a magyar és közösségi magánjogban
Dr. Bojtor Sándor : Az Európai Unió kereskedelmi rendszere a nem mezőgazdasági export és import területén
Júliusi-augusztusi számunk
a gazdasági fejlődés és növekedés új jelenségeinek színes kaleidoszkópja. A cikkek a korunkban végbemenő átalakulás számos elméleti és gyakorlati vetületét tükrözik. - Első cikkünk szerzője az utóbbi időben oly gyakran emlegetett tudásgazdaság jelentőségének elismerése mellett a hangsúlyt ezúttal a fizikai eszközállomány megújításának szerepére teszi; kísérletet tesz a fizikai és humán tőke együttes vizsgálatára a magyar gazdaságban. - A nemzetközi kereskedelem fejlődése megkérdőjelezi a komparatív előnyök tanának érvényességét azáltal, hogy az országok és régiók között az iparágon belüli csere felfutása óriási mértékű. Ez a folyamat különösen a vertikálisan erősen differenciált high-tech iparágak előretörésével vált dominálóvá. Mint cikkünk bemutatja, a hazánk és az Európai Unió közötti kereskedelemben a magyar kivitel szerkezetének látványos javulása ugyanígy kiváltja az iparágon belüli csere súlyának növekedését. - A kereskedelemelmélet egyik fontos témája napjainkban a nemzetközi termelésmegosztás (fragmentáció) magyarázata. Erről az irodalomról ad elemzést következő cikkünk szerzője. Bemutatja a témával foglalkozó empirikus kutatási eredményeket is. - A változó világban módosul a mezőgazdaság funkciója is. Mint szerzőnk rámutat, a termelés szerepe a fejlett gazdaságokban háttérbe szorul, és a földhöz és egyéb természeti erőforrásokhoz kapcsolódó nem termékjellegű szolgáltatások jelentősége megsokszorozódik. - A múlt század második felében végbement informatikai forradalom gyökeresen átalakítja a tömeges üzleti tranzakciók világát. Következő cikkünk erről a folyamatról szól, amelynek egyik fontos eleme a világháló mint kereskedelmi csatorna megjelenése. A dematerializált kereskedelem számos sajátos módszer, modell kialakulását segítette, és erősen hatott az árképzésre is. A tranzakciók lebonyolításának dematerializációja mellett, ugyanez ment végbe a termékek körében is: a termék értékében egyre nagyobb hányadot foglal el a tudás, az információ. - A körkép befejezője egy országtanulmány. Cikkünk az írországi fejlődés egy részterületét vizsgálja, a K+F intenzitást. Az írásból az a kép bontakozik, hogy a K+F nem tartozik a lendületes ír növekedés meghatározó forrásai közé: a fejlődést meghatározó külföldi cégek főképp gyártási folyamatokat telepítettek az országba, a K+F igényes tevékenységüket Írországon kívüli részlegeikben végeztek. A 2000-ben indult ír Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai K+F serkentésére nagy súlyt helyez. - Tudományos Tájékoztatónk korunk fő jellemzőjéről, a viták középpontjában álló globalizációról Debrecenben tartott nemzetközi konferenciát ismerteti.
A szerkesztő.
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/6
A tartalomból:
Viszt Erzsébet : A hazai behozatal alakulása, bővülésének okai, összefüggése az export növekedésével
SZEMLÉR TAMÁS : Az EU strukturális alapjainak felhasználásából adódó tapasztalatok elemzése az egykori NDK példáján
IFJ SIMON GYÖRGY : Kazahsztán gazdasága az átalakulás útján
ÚJ KÖNYVEK: Az állam nem vész el, csak átalakul (Voszka Éva: Versenyteremtés - alkuval.) (Csaba László)
Erdős Tibor: Fenntartható gazdasági növekedés (Surányi Csaba)
EURÓPAI UNIÓ: Eurobarométer az Európai Alkotmányról (Becsky Róbert)
JOGI MELLÉKLET: Dr. FAZEKAS JUDIT - Dr. SÓS GABRIELLA : A fogyasztóvédelmi jogharmonizáció 10 éve - II. rész
ÚJ KÖNYVEK: Az Európai Közösség kereskedelmi joga (Dr. Vida Sándor)
Júniusi számunk
a hazai gazdaság egyik alapkérdésének vizsgálata mellett több, különböző műfajú nemzetközi kitekintést tartalmaz. Az alapkérdés az időről időre gondokat okozó nemzetgazdasági egyensúly egyik legfőbb reálgazdasági meghatározójának, a behozatalnak az alakulása. A szerző az exporttal összefüggésben vizsgálja a kilencvenes évek eleje óta történt változásokat, ami azért is indokolt, mert gyakran felbukkanó vélemény, hogy a multinacionális cégek betelepedésének hasznát megkérdőjelezi az exportcélú termeléshez felhasznált import növekedése. Bár ez a vélemény nyilvánvaló képtelenséget állít, hiszen nullszaldó esetén is a fejlődést szolgálná a beruházás, a foglalkoztatás, az összes befizetett közteher és adó, az export és az import összefüggésének elemzése indokolt. Szerzőnk emellett nyomon követi az import termékszerkezetének alakulását, összeveti az importigényesség változását négy, magyar szempontból különösen fontos országgal (Spanyolország, Portugália, Írország Görögország), és foglalkozik az EU-csatlakozás után várható fejleményekkel is. - A néhai NDK felzárkóztatási folyamata - átértékelve és megfelelő kritikával - bizonyos tanulságokkal szolgálhat arról, mi vár az újonnan csatlakozó országokra az Európai Unióban. Szerzőnk részletesen elemzi, hogyan alakították ki az EU strukturális alapjai felhasználásának rendszerét, hogyan hasznosultak ezek az alapok. - A gazdasági átalakulás útján a FÁK országai között kiegyensúlyozottan haladt és jó eredményeket mutathat fel Kazahsztán. Az olajárak alakulásától erősen függő gazdaság fejlődése jó ideje töretlennek mondható. Szerzőnk országtanulmány sorozatának újabb darabja részletesen bemutatja a gazdasági átalakulás és növekedés folyamatát. - Európai Unió rovatunkban az Európai Bizottság megrendelésére készült újabb közvélemény-kutatás eredményeiről adunk képet, amely az Európai Alkotmány ismeretéről, az alkotmányozás fontosságáról és folyamatának értékeléséről szól. - Könyvrovatunkban két jelentős műről, Voszka Éva és Erdős Tibor legújabb könyvéről adunk elemző tájékoztatást, mindkettő az Akadémia Kiadó gondozásában jelent meg.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/5
A tartalomból:
Inotai András : Az Európai Unió reformjai és a bővítés - II. rész
LOSONCZ MIKLÓS : A külföldi működő tőke áramlását meghatározó néhány tényező és az ösztönzéssel szembeni követelmények az EU-tagság fényében
HAMAR Judit : Tőkevonzó-képességünk alakulása és a multinacionális cégek szerepe a magyar gazdaság technológiai és strukturális felzárkózásában
FERTŐ IMRE: A közép-európai országok mezőgazdasági kereskedelmének teljesítménye az Európai Unióban a kilencvenes években
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: 40 éves a kutatás a KOPINT-DATORG Rt.-ben (Becsky Róbert)
JOGI MELLÉKLET: Dr. FAZEKAS JUDIT - Dr. SÓS GABRIELLA: A fogyasztóvédelmi jogharmonizáció 10 éve - I. rész
Májusi számunk
első szavai köszöntsék hazánk ünnepét: Magyarország immár teljes jogú tagként az Európai Unió része. Szinte valamennyi cikkünk e témakörhöz kapcsolódik, mint oly sokszor korábban is. - Az első cikk az MTA Világgazdasági Kutatóintézete igazgatója írásának második része. Ebben a szerző az Európai Unió nemrég megkezdett, folyamatban lévő reformjait vizsgálja meg az EU-bővítés fényében. E reformok kimunkálásában már hazánk is tevékenyen részt vehet. A témakörök: a kutatás-fejlesztés és versenyképesség fejlesztésére ható Lisszaboni Agenda, a szociális modell jövője, a migráció, valamint a közös kül- és biztonságpolitika. - A második cikk egy összefoglaló mikroökonómiai szemléletű mutatószámból, az ún. módosított nettó jelenértékképletből kiindulva vizsgálja meg a külföldi vállalatok zöldmezős beruházási döntéseit befolyásoló tényezőket hazánkban és egy sor közép- és kelet-európai országban. A tőkevonzás szempontjából a cikk tárgyalja az EU-csatlakozással módosuló feltételeket, és különös figyelmet szentel az adózási változásokra. - Harmadik cikkünk témája kapcsolódik az előzőhöz: első felében a külföldi működő tőke beáramlásának és a multinacionális cégeknek a hazai iparban betöltött szerepéről kapunk átfogó képet, összehasonlítva a velünk együtt csatlakozott országokéval. Az írás második felében a szerző nemzetközi kutatás keretében végzett felmérés alapján részletesen vizsgál egy érdekes és fontos kérdést, a vezetés önállóságát, döntési kompetenciáját a multinacionális cégek leányvállalatainál. - A negyedik cikk egy, a múltra vonatkozó kutatás eredményeivel segítheti EU-csatlakozásunk egyik legkényesebb kérdésének, agrárkereskedelmünk esélyeinek jobb átlátását. Az írás azt vizsgálja, hogyan alakult az EU-ba irányuló magyar agrárexport teljesítménye, szerkezete 1993 és 2000 között, összehasonlítva ezt a közép-európai versenytársakéval. - Még egy ünnepünk volt a közelmúltban: megemlékezés a KOPINT-DATORG egyik elődintézménye, a Konjunktúra és Piackutató Intézet megalapításának 40 éves évfordulójáról. A cég jubileumi konferenciával ünnepelt, ahol a múltra emlékezés mellett a jelenről és a jövőről is számos fontos megállapítás hangzott el. A konferenciáról ad képet tudományos tájékoztató rovatunk.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/4
A tartalomból:
Konjunktúraelemzések 2004 tavaszán
Az ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézet makrogazdasági előrejelzéseiből (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Rt. Prognózisa 2004-re (Karsai Gábor)
A KOPINT-DATORG elemzése és prognózisa (Ádám Zoltán)
A Pénzügykutató Rt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária Zita)
Inotai András : Az Európai Unió reformjai és a bővítés - I. rész
Mészáros Ádám : A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenkláve jellege
Karsai Judit : Honnan remélhetnek kockázati tőkét a magyarországi vállalkozások?
Szabó Jenő : A cancúni kudarc agrárgazdasági következményei
JOGI MELLÉKLET: Krámer Dániel - Lánczhidi Péter - Sárai József : A közösségi versenyjog alkalmazásának eljárási reformja - II. rész
Áprilisi számunk
sok tekintetben tükrözi a magyar gazdaság helyzetét és dilemmáit a hazánk európai uniós csatlakozását közvetlenül megelőző időben. Először a négy nagy konjunktúrakutató intézet elemzését adjuk közre, amelyben értékelik a 2003. év gazdasági folyamatait és összefoglalják előrejelzésüket a 2004. évre. Igen bíztató, hogy az EU-belépés idejére a magyar gazdaságban trendforduló alakult ki - a folyamatok kedvezőbbre fordulását valamennyi írás nyugtázza. A külgazdasági feltételek javulása mellett a pozitív változások megszilárdulásának feltételeként kiemelik a szigorú fiskális politika fontosságát, azt, hogy a kormányzat ellenálljon a költekezési nyomásnak. - Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója kétrészes cikkében azt vizsgálja, milyen Európai Unióhoz csatlakozunk. A cikk most közölt első része mérlegeli, milyen eredményeket értek el a célul kitűzött politikák formálásában; a második rész a soron következő feladatokkal foglalkozik majd. Az első részben négy téma kerül terítékre: (1) az intézményrendszer és a döntéshozatal, (2) a közös agrárpolitika, (3) a közös költségvetés és (4) a közös pénz. - A hazai gazdasági növekedés meghatározó eleme volt és marad a külföldi tőke beáramlása. Nem mindegy azonban, hogy a beáramlott tőke milyen mértékben mozgatja meg az egész gazdaságot. Elterjedt vélemény, hogy a nálunk megtelepedett multinacionális cégek leányvállalatainak nincsenek kiterjedt kapcsolataik a hazai gazdaság szereplőivel, hanem lényegében enklávéjelleggel működnek. Szerzőnk az elméleti megközelítést is felvázolva és korábbi kutatásokra is támaszkodva erről az igen fontos témáról adja közre véleményét. - A vállalkozói szféra fejlődésében jelentős szerepet tölthetnek be a kockázati tőke befektetői. Szerzőnk, a téma kiváló szakértője, sajátos helyzetre hívja fel a figyelmet: a szűk keresztmetszetet nem a befektethető tőke jelenti, a tőkebőség és az ezzel párhuzamos tőkeéhség együttes jelenlétét az alkalmas befektetési célponttá alakított vállalkozások hiánya okozza. A korai stádiumban tartó vállalkozások befektetéséretté tételében az erre specializálódott magánszemélyeknek, az ún. üzleti angyaloknak fontos szerepük lenne, ezek száma azonban igen kicsi. - Egy korábbi számunkban (2003. október) a WTO cancúni miniszteri konferenciája előtti értékelést közöltünk a tervezett új nemzetközi agrárkereskedelmi megállapodás körvonalairól. Cancún kudarcként vonult be a tárgyalások történetébe. Az USA és az EU közös tárgyalási javaslata elbukott, azzal szemben széles körű, az emberiség mintegy felét reprezentáló ellensúly képződött. Vélemények szerint a multilaterális szabályalkotás lehetőségét és szükségességét elvető fejlődő országok valójában önmaguknak ártottak, hiszen a piacra jutási esélyekben meglévő egyensúlytalanság ma elsősorban őket sújtja. Szerzőnk, aki cikkében vizsgálja a kudarc okait, hasonlóképpen vélekedik, amikor a fejlődők pirruszi győzelméről ír.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/3
A tartalomból:
Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - III. rész. Válaszolnak: Csáki György, Csermely Ágnes, Csillag István, Erényi István, Halmai Péter, Inotai András, Kállay László, Karsai Gábor, Neményi Judit, Rácz Margit, Sass Magdolna, Szabó Katalin
Csáki György - Szalavetz Andrea : A működőtőke-vonzási képesség mint a versenyképesség mércéje
Rácz Margit : Gondolatok az egységes belső piac fejlődéséről a 2000-es évek elején
Szabó Jenő : A cancúni kudarc agrárgazdasági következményei
JOGI MELLÉKLET
Dr. Csépai Balázs - Dr. Krámer Dániel - Dr. Lánchidi Péter : A közösségi versenyjog alkalmazásának eljárási reformja
Márciusi számunk
első részét a magyar gazdaság mozgásteréről szóló Körkérdésünk válaszainak harmadik, utolsó csoportja teszi ki. E válaszokat három közelítésmód köré csoportosíthatjuk. Az első a hazai gazdaság helyzetét és a gazdaságpolitikát értékeli, és főképp a növekedési lehetőséget mérlegeli. "A magyar gazdaság valós (2003. évi) helyzete lényegesen jobb, mint nemzetközi befektetői és hazai megítélése" - kezdi értékelését az egyik válaszoló, és a gazdaság állapotát valóban senki sem írja le drámai módon. Van, aki azt állítja, hogy "az elmúlt három-négy évet a gazdaságpolitikai hibák kormányváltástól nem zavartatott folytonossága jellemezte", és valóban: a legkedvezőbb megítélés is a végbemenő korrekciót értékeli. A második megközelítés főképp az EU-szakértőké, akik azzal foglalkoznak, hogyan változik a gazdaságpolitika mozgástere az EU-szabályokhoz történő alkalmazkodás hatására. Végül a harmadik csoport - köztük több monetáris szakértő - a mondandóját az EMU-csatlakozás követelményeihez való igazodás folyamatának láncszemeihez igazítja, és van, aki ebből a nézőpontból értékeli a monetáris politikát, megemlítve a korábbi túlreagálásokat és hangsúlyozva a szavahihetőség helyreállításának szükségességét. - Találó és termékeny megközelítésben tárgyalják a magyar gazdaság jövőjének egy központi problémáját következő cikkünk szerzői, amikor a versenyképesség alakulásának mércéjeként értelmezik a gazdaság működőtőke-vonzási képességét. "Egy transznacionális társaság beruházási döntése alapvetően egy telephely-választási probléma megoldását jelenti. A döntés-előkészítés során a beruházó sorra vesz, egyenként és együttesen mérlegeli a nemzetgazdasági szinten értelmezhető versenyképességi mutatókat" - írják. A döntésben kitüntetett szerepet tulajdonítanak a termékegységre jutó munkaerőköltség (ULC) összehasonlításának. A kelet-közép-európai országokban az utóbbi években tapasztalható folyamatok ennek ellentmondani látszanak - a szerzők vizsgálják, mi van ennek hátterében. Ezután a működőtőke-vonzási verseny új szakaszáról írnak, amelyben megítélésük szerint elengedhetetlen egy kreatívabb, lassabban eredményt ígérő és a korábbiaknál nagyobb erőforrás-igényű gazdaságpolitikai aktivitás. - Az Európai Unió legnagyobb sikerének, legmaradandóbb elemének nevezi a szerzőnk az egységes belső piac létrehozását és működését. Létrejöttének növekedésgeneráló hatása volt. A jelen dekonjunktúrájában segíthetnek az új intézkedések, amelyek két fő iránya a még liberalizálatlan nemzeti piacok (gáz, áram stb) megnyitása és bizonyos pénzügyi területek helyzetének rendezése, elsősorban az adóharmonizáció ügye. - A WTO 5. (cancúni) Miniszteri Konferenciája kudarccal zárult. Az USA és az EU közös tárgyalási javaslata elbukott, azzal szemben széles körű, az emberiség mintegy felét reprezentáló ellensúly képződött. Vélemények szerint a multilaterális szabályalkotás lehetőségét és szükségességét elvető fejlődő országok valójában önmaguknak ártottak, hiszen a piacra jutási esélyekben meglévő egyensúlytalanság ma elsősorban őket sújtja. Szerzőnk, aki cikkében vizsgálja a kudarc okait, hasonlóképpen vélekedik, amikor a fejlődők pirruszi győzelméről ír.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/2
A tartalomból:
Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - II. rész. Válaszolnak: Bod Péter Ákos, Botos Katalin, hanti Erzsébet, Kovács Árpád, Kuncze Gábor, Laky Teréz, Losoncz Miklós, Parragh László, Rába András, Várhegyi Éva
Oblath Gábor - Pénzes Petra : A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések,mutatók és néhány tanulság
Kertész Krisztián : A nemzeti és a regionális felzárkózás váltómozgása az EU-országokban és Magyarországon
JOGI MELLÉKLET
Dr. Tattay Levente: Az információs társadalom és az Európai Unió szerzői joga - II. rész
Februári számunk
nagy hányadát Körkérdésünk második része teszi ki. Aki nyitott a különféle nézőpontokból megfogalmazódó vélemények iránt, az bizonyára élvezni fogja a kritika és iránymegjelölés tarkaságát, amely a válaszokban elé tárul. Kérdésünkre - a gazdaságpolitikai mozgástérről az EU-ba belépés idején - eltérő gondolkodású és szakmai területtel foglalkozó egyetemi és kutatóintézeti szakértők sora válaszolt. Mellettük olyan fontos független szervezetek is megtisztelték lapunkat hozzászólásukkal, mint az Állami Számvevőszék, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Az elemző írások sorába jól illeszkedik az SZDSZ közgazdász elnökének írása is, aki az elmúlt évek fogyasztásra alapozó növekedésének fenntarthatóságát kétségbe vonva nyilvánvalóan nemcsak az előző kormányt, hanem a jelenlegi első évi tevékenységét is bírálja. - Ma a hazai gazdasági elemzések középpontjában a versenyképesség alakulása áll. Igaz-e az, hogy az utóbbi években romlott a magyar gazdaság versenyképessége? Hogyan kell ezt értelmezni, milyen tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a változásokhoz? Ezeket a kérdéseket a szakirodalomban ismert fogalomrendszer és módszerek felhasználásával, széles körű számítások alapján, öt versenytárs ország teljesítményét összehasonlítva vizsgálja cikkünk. Ritkán élünk ezzel a módszerrel, de kivételesen hadd idézzük a következtetések egyetlen bekezdését: "A versenyképességre irányuló elemzésünk látszólag paradox gazdaságpolitikai tanulságokra vezet. Egyfelől arra, hogy nem szabad megengedni a béreknek a gazdaság reálteljesítményétől (a termelékenység javulásától) elszakadó emelkedését, másfelől azonban arra is, hogy amennyiben a monetáris politika önmagában - a valuta felértékelésével (annak előmozdításával) - igyekszik e folyamatot megakadályozni, akkor további reálfelértékelődéshez, vagyis az ország nemzetközi versenyképességének addicionális romlásához járulhat hozzá." (Kiemelés az eredetiben.). - A regionális fejlettségi különbségek mérséklése mind az Európai Unióban, mind nálunk a gazdaságpolitika fontos feladatai közé tartozik. E folyamatban sajátos váltómozgás figyelhető meg: amikor nemzetgazdasági szinten a fejlődés, felzárkózás felgyorsul, akkor a régiók jövedelemszintjének konvergenciája lelassul, sőt akár divergenciába is átcsaphat, a nemzetgazdaság növekedésének lassulása viszont a régiók konvergenciáját többnyire erősíti. Szerzőnk egyebek között nemzetközi összehasonlítással is bemutatja ezt a jelenséget, amely a növekedéselmélettel foglalkozók figyelmét is magára vonta. Megállapítja, hogy a gazdaságpolitika a váltómozgás ellen semmilyen eszközzel nem tud hatni, csupán az EU-átlaghoz történő nemzetgazdasági felzárkózást képes segíteni.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2004/1
A tartalomból:
Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - I. rész. Válaszolnak: Akar László, Bácskai Tamás, Belyó Pál, Botos Balázs, Matolcsy György, Palánkai Tibor, Petschnig Mária Zita, Veress József
Buzás Sándor - Novák Csaba: A magyar feldolgozóipari vállalkozások nyereségességének meghatározói
Ifj. Simon György : Az ukrán gazdaság problémái
VITA: Németh György : Utószó - de nem utolsó szó - a nyugdíjvitához
ÚJ KÖNYVEK
Bekker Zsuzsa (szerk.): A magyar közgazdasági gondolkodás (a közgazdasági irodalom kezdeteitől a II. világháborúig)
JOGI MELLÉKLET
Dr. Tattay Levente: Az információs társadalom és az Európai Unió szerzői joga - I. rész ÚJ KÖNYVEK: Ötletektől a vagyonelméletig - Hogyan fektessünk be bölcsen a szellemi vagyonba ( Dr. Osman Péter)
Januári számunk
körkérdésének tárgya mi más is lehetne idén, mint az EU-csatlakozás, és ehhez kapcsolódóan a kormányzat jelenlegi és várható gazdaságpolitikai mozgástere. A mostani első részben közölt válaszok - túlnyomórészt kutatóintézeti és más független szakértők hozzászólásai - néha kissé pesszimisták, máskor optimistábbak, de az eltérés nem nagy. Közel egységesen hangsúlyozzák, hogy gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség. Többen leszögezik, hogy e téren a versenyképesség megőrzését, javítását kell elsősorban szem előtt tartani. Van, aki úgy fogalmaz, hogy a policy mix arányait kell megváltoztatni. Egyik hozzászólásból az európai gazdasági folyamatokra kapunk részletesebb kitekintést, másik a hazai gazdaság idei várható alakulásáról ad áttekintő prognózist. A sokféleségnek örülünk, ez céljaink közé tartozik. - A feldolgozóipar egy kulcsproblémáját a verseny állapotát, érvényesülését tárgyaló cikkünk szerzői abbóla feltételezésből indulnak ki, hogy a verseny erősségét közvetetten tükrözi a termelékenység és a nyereségesség kapcsolata, vagyis hogy - kissé leegyszerűsítve - a legtermelékenyebb vállalkozások a legnyereségesebbek közé tartoznak-e. Erről nagyszabású vizsgálatot végeztek, a TEÁOR négy számjegyű bontása alapján 200 szakágazat adatait feldolgozva. Az eredmények természetesen erősen függtek attól, hány szereplős a szakágazat. Húsz szereplő felett a korreláció egyértelmű. Kedvezőtlen következtetés, hogy a feldolgozóipar jelentős részében, a vállalkozások 10-15 százalékánál nem lehet kimutatni a kapcsolatot, ami a verseny erőtlenségére, hiányára utal. - Az átalakuló országok gazdasági folyamatainak áttekintésével foglalkozó sorozatunk szerzője a közép-európai országok után Kelet-Európa felé fordult: Oroszország után most Ukrajnáról szól cikke. Ukrajna felzárkózása igen fontos lenne hazánk számára, hiszen szomszéd országról van szó, jelentős magyar kisebbséggel. A statisztikai elemzés kiegészül a gazdaságpolitikai folyamatok és az intézményi rendszer átalakításában végrehajtott főbb változtatások bemutatásával is. A levonható konklúzió, hogy Ukrajnának még nagy utat kell megtennie a felzárkózáshoz, amiben az EU-kapcsolatok fejlesztésének, erősítésének meghatározó szerepet kell játszania. Májustól e téren hazánk a korábbinál is többet tehet. Éppen egy esztendeje kezdtük közölni a hazai nyugdíjrendszer átalakításáról szóló kétrészes írást, amelyhez július-augusztusi számunkban - minikörkérdés formájában, szervezett vita keretében - a téma négy kiváló szakértője szólt hozzá. Most a vitát kiváltó írás szerzőjének válaszát és a szerkesztőség zárszavát közöljük. - Új Könyvek rovatunk az Aula Kiadó Gazdaságelméleti olvasmányok címet viselő sorozatának második kötet mutatja be, amelyet Bekker Zsuzsa szerkesztett. A könyv rövid tudományos portrék mellett szemelvényeket ad a magyar közgazdasági gondolkodás történetéből Apáczai Csere Jánostól Széchenyi Istvánon és Lónyai Menyhérten át Varga Jenőig és Heller Farkasig.
A szerkesztő |
A Külgazdaság 2004. évi számainak összefoglalói
