A Külgazdaság 2003/12
A tartalomból:
Antalóczy Katalin - Sass Magdolna: Működőtőke-befektetések és a külkereskedelem modernizációja - nemzetközi kitekintés és hazai tapasztalatok
Nikodémus Antal: A hazai innováció perspektívái EU-s csatlakozásuk előestéjén
Dombi Ákos: Az extern inflációs többlet Magyarországon és az euró bevezetésének optimális időpontja
Tudományos Tájékoztató: Ki a jobb? (Becsky Róbert)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre : A külföldi tulajdon és a külföldi beruházások védelmének jogi eszközei
Decemberi számunk
a hazai műszaki fejlődésre ható két fontos gazdasági tényező, a működőtőke-beáramlás és az innováció folyamatával foglakozó egy-egy cikkel indul. A működőtőke-befektetéseket elemző, átfogó mű két részes. A szerzők először nemzetközi kitekintésben vizsgálják a külföldi tőkebefektetések hatását a külkereskedelmi modernizációra, számos ország példájával. A második rész a hazai összefüggéseket vizsgálja, mindenekelőtt a multinacionális vállalatok megjelenésének szerepét a külkereskedelem szerkezetének átalakulásában. Egyebek között kísérletet tesznek a szerzők a high-tech külkereskedelem alakulásának összegzésére és belső szerkezetének felvázolására. - Az innováció hazai perspektíváit vizsgáló cikk egyik megállapítása szerint a 90-es évek látványos sikereit egy lényegében passzív, a működőtőke-beáramlásra alapozott stratégiával is el lehetett érni, a jelenlegi helyzetben azonban a versenyképesség javítása céljából nagyobb aktivitásra van szükség. Ennek fontos része az innováció- és technológiapolitika, ezen belül egyebek között az ipari parkok, a klaszterképződés támogatása. Kiemelkedő jelentőségűnek ítéli a szerző, hogy a kis- és középvállalati szektor is növelje innovációs piaci súlyát. - Bár a kormány és a Magyar Nemzeti Bank kinyilvánította azt a szándékát és célját, hogy hazánk 2008-ban csatlakozzon az eurózónához, a szakmai viták nem szűnnek, és az utóbbi hetek-hónapok fejleményei hatására nyilván csak erősödni fognak. Szerzőnk az olvasók figyelmébe ajánl egy sor érvet, amely az időpont elhalasztása mellett szól. Gazdag elemzése főképp két számottevő inflációnövelő tényezőt vesz célba. Az egyik a közgazdaságtudományban Balassa-Samuelson hatásnak nevezett összefüggéshez kapcsolódó strukturális alapú inflációs többlet, amelyet a szerző tág elméleti és nemzetközi kontextusban vizsgál, a másik a fogyasztói árszerkezet szükségszerű átalakulásából fakadó extern inflációs többlet. - A GKI Gazdaságkutató Rt-nek a hazai gazdasági versenyképességéről és tőkebefektetések alakulásáról tartott konferenciájáról számol be Tudományos Tájékoztatónk.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/11
A tartalomból:
VOSZKA ÉVA: Fakó minden teória. A privatizáció és a verseny kapcsolatáról
INZELT ANNAMÁRIA : A kicsik K+F és innovációs tevékenysége
FERTŐ IMRE : Vertikálisan differenciált kereskedelem és az egy főre jutó GDP. Az Európai Unióval folytatott magyar élelmiszer-kereskedelem példája
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Európai Unió - kihívások és lehetőségek a külkereskedelem terén ( Dr. Botos Balázs )
ÚJ KÖNYVEK
A nemzetek egyenlőtlensége. Történelmi áttekintés három könyv alapján ( Jean-Charles Asselain )
JOGI MELLÉKLET
Dr. Vígh József Ferenc: Az Európai Bizottság 2002. évi enyheségi közleménye. A nemzeti enyheségi programok
DR. LELOCZKY KÁLMÁN - SZAKÁCS ATTILA: A francia termékfelelősségi törvény
Novemberi számunk
első cikke a hazai privatizáció és a verseny kapcsolatát vizsgálja. A privatizáció - bárhogy is történik - a piacszerkezet átalakulásához vezet. A magyar viszonyok között a normális piaci működés feltételeként merült fel a decentralizáció, a nagyvállalati túlzott koncentráció lebontása. A szerző megállapítása szerint a gyakorlatban a fő kormányzati cél mindemellett nem a verseny strukturális alapjainak javítása, hanem közvetlen hatalmi (politikai) vagy fiskális érdekek érvényesítése volt. A nagyvállalati szervezetek felbontását vagy egyben tartását egyedi alkuk szabták meg. - Egy nemzetgazdaság vállalati szervezetében a kisvállalatok sajátos szerepet töltenek be. A fejlett gazdaságokban jellemzi őket például az innovációs tevékenységben való jelentős részvételük. Szerzőnk megállapítja, hogy a rendszerváltozás második évtizedében már szaporodó számú sikeres, K+F-re szakosodott és innovatív kis- és mikrovállalkozások működnek az országban. A róluk szóló ismeretek bővüléséhez - és ami szintén fontos, ezek megszerzésének metodikájához - járult hozzá az a kísérleti felmérés, amelynek eredményeiről cikkünk beszámol. - Az ágazaton belüli kereskedelem elemzése szerteágazó és kifinomult közgazdasági tudományos vizsgálódások tárgya. Cikkünk szerzője Magyarország és az EU közötti mezőgazdasági kereskedelemben az egy főre jutó GDP és a vertikális ágazaton belüli kereskedelem kapcsolatát vizsgálja, és pozitív összefüggést talál az alkalmazott két mérőszám között. - Rövid tudományos tájékoztatónk a Magyar Külgazdasági Szövetség ez év októberi konferenciájáról ad hírt, amelynek fő tárgya az EU-csatlakozással kapcsolatos külkereskedelmi tendenciák áttekintése volt. - Könyvrovatunk cikke ez alkalommal többszörösen rendhagyó, reméljük, olvasóink szívesen fogadják. Tág horizontú kitekintés a világ tudományába: szerzője a francia Akadémia levelező tagja; három könyvről szól, amelyek a mai történettudomány kiváló művelői tollából jelentek meg; a vizsgált tételek gazdaságfilozófiainak nevezhetők, sok évszázadot felölelő gazdaságtörténeti áttekintés alapján. Az elemző recenzens kulcstémák sorában veti össze a könyvek szerzőinek véleményét, amelyek többsége a nyugati civilizációnak a világban betöltött múltbeli, mai és jövőbeli szerepét feszegeti.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/10
A tartalomból:
Halmai Péter - Elekes Andrea: A nemzetközi agrár-kereskedelempolitika új körvonalai . Helyzetértékelés Cancún előtt
Ifj. Simon György : Piacgazdasági átmenet Oroszországban
Palotás László : Az argentin lemaradásról
ÚJ KÖNYVEK: A magyar iparpolitika területi öröksége. (Balogh Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Tattay Levente : Az információs társadalom kihívásai és az Európai Unió
Októberi számunk
első cikke a világgazdasági kapcsolatok számos szempontból igen sajátos szegmensének, az agrárkereskedelemnek nemzetközi szabályozása terén mutatkozó új fejleményekkel foglalkozik. Közismert, hogy ez a folyamat egy véget nem érő tárgyalássorozatban alakul, amelyet a WTO szervez. Folyóiratunk feladatának tekinti, hogy a tárgyalások menetét nyomon kövesse. A tárgyalások célja az agrárkereskedelem szabadságának lehetséges maximális megvalósítása, amit azonban számos tényező tesz különlegesen bonyolulttá. Ilyen a masszív exportőrök és masszív importőrök határozott és természeti okokból gyökeresen nem feloldható különállása, ami kemény érdekellentéteket hoz felszínre. Motiválja a helyzetet a nagy agrártermelőknél társadalmi okokból általános támogatás. A tárgyalások a piacra jutás, a belső piaci támogatás és az exporttámogatás terén végrehajtott és megvitatás alatt álló változtatásokról szólnak. - A rendszerváltó országok gazdasági fejlődésének ívét bemutató cikksorozatunk, amely szerzőnknek, a KSH tanácsosának érdeme, különösen fontos állomásához érkezett: az egyetlen valódi nagyhatalom, Oroszország által a 90-es évek eleje óta bejárt utat térképezi fel. Az 1998 óta mutatkozó tartós gazdasági növekedés és az ezredforduló óta eredményesen követett reformpolitika nemcsak a világgazdaság fejlődése, hanem a világ politikai és társadalmi biztonsága szempontjából is az ebben az időszakban mutatkozó egyik legörvendetesebb fejleménynek tekinthető. - Világgazdasági szempontból némileg kisebb súlyú, de közgazdasági tanulságokban annál inkább bővelkedő történet Argentína esete, amelyről nagyívű áttekintést ad következő cikkünk szerzője. Argentína az egy főre jutó jövedelmet tekintve az ötvenes évek elején még az igen fejlett országok közé tartott, innen csúszott vissza az ezredforduló idejére súlyos lemaradásba, gazdasági, társadalmi és politikai válságba. A történet mindenekelőtt gazdaságpolitikai elemzést és értékelést igényel, bár a tényeket és az összefüggéseket természetesen többféleképpen lehet megfogalmazni és értelmezni. - Könyvrovatunkban a pécsi Dialóg Campus Kiadó Studia Regionum sorozatának egyik legújabb kötetéből adunk tájékoztatást, amely a magyar ipar 1945 és 2000 közötti területi folyamatait elemzi.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/9
A tartalomból:
Havasi Éva : Az EU versenypolitikája és a beruházásösztönzési rendszerekkel kapcsolatos szabályozásai
Bogóné Jehoda Rozália : Globalizáció és az újgazdaság
Simon György : Gazdasági felzárkózás és növekedési tényezők
EURÓPAI UNIÓ: Losoncz Miklós: EU-csatlakozás, adóharmonizáció és Magyarország nemzetközi versenyképessége
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre : A nemzetközi adásvételi szerződés tartalma: a felek jogai és kötelezettségei, valamint a szerződésszegés szabályozása a Bécsi Egyezményben és gyakorlatában
Szeptemberi számunk
két cikke is az Európai Unió szabályrendszerének hazánk szempontjából különlegesen fontos témájával foglalkozik. A beruházásösztönzési rendszer kereteit behatároló versenypolitikáról szóló írást, tárgyának jelentősége miatt, a lap vezető cikkévé emeltük.
Az Európai Unió gazdaságfilozófiájának meghatározó eleme a szabályozott verseny, amelyben a szabályozás elsősorban nem a verseny korlátozására, hanem szabadságának megvédésére irányul. Így az állami támogatások szabályozásának rendje igen szigorú. Bár cikkünk konkrétan nem foglalkozik azzal a kérdéssel, milyen lehetőségei vannak e keretek között hazánknak arra, hogy elsősorban a külföldi tőkevonzás érdekében beruházásösztönzési eszközökkel éljen, mégis ennek meghatározásához nyújt segítséget azáltal, hogy részletekbe menően bemutatja az európai uniós szabályozást. - Az Európai Unió rovatunkban megjelenő cikk, amely az adóharmonizációval összefüggésben történt és történő hazai változásokat elemzi és értékeli a hazai versenyképesség szempontjából, szorosan kapcsolódik az előbb említett cikkhez, hiszen az adókedvezmények részét képezik a beruházásösztönzés eszköztárának is. Az alkalmazkodást adófajtánként vizsgáló cikk következtetése, hogy a magyar adórendszer már jórészt összhangban van a közösségivel, és a csatlakozási szerződés hatályba lépése nem fogja hátrányosan érinteni Magyarország nemzetközi versenyképességét és a magyar adópolitika mozgásterét. - A globalizáció mellett és azzal szoros összefüggésben a világméretű gazdasági változások értelmezése terén az utóbbi időben az egyik leggyakrabban használt kulcsszó az "újgazdaság". Mint minden új fogalom, ez is ma még kissé elnagyolt, értelmezése nem egységes és viták tárgya. Cikkünk szerzője azokat a legfontosabb folyamatokat veszi számba, amelyek az újgazdasághoz kapcsolódnak, köztük a tudás felértékelődését, a vállalatok közötti verseny új dimenzióit, a kormányzatok szerepét. - A következő cikk nagyszabású, önálló gazdaságelméleti kutatáson alapuló, folyóiratunkban korábbi cikkek sorában bemutatott növekedési modell alkalmazása. A szerző a magyar gazdaságnak az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz történő felzárkózása lehetőségeit vizsgálja. Ennek keretében analizálja a gazdasági fejlettségi mutatókban jelentkező "távolság" alakulását 1960 óta, és az ún. endogén növekedési modell alapján elemzi az elmaradás alapvető okait és tényezőit. Különösen fontos, hogy a modell alapján leszűrt fő következtetése egybevág a számos más megközelítésből adódó megállapítással: a felzárkózási folyamat kulcsa a képzettség és a kutató-fejlesztő tevékenység kiemelt fejlesztése.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/7-8
A tartalomból:
Palócz Éva - TÓTH ISTVÁN JÁNOS: A 2002. évi bérnövekedés okai
Darvas Zsolt: Nagymértékű reálfelértékelődések nemzetközi összehasonlítása
Ifj. Simon György : Gazdasági reformok Romániában
Minikörkérdés a nyugdíjrendszerről. Válaszolnak: Augusztinovics Mária, Bod Péter, Matits Ágnes, Mihályi Péter, Simonovits András
EURÓPAI UNIÓ: Nacsa Beáta - Seres Antal : A rugalmas munkaidő és az éves munkaidő-elszámolás
ÚJ KÖNYVEK: Az átmenet gazdaságpolitikái (Ádám Zoltán)
Világgazdasági rendszerek és bizonytalanság (Szentessy Krisztián)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre : Az áruk (ingó dolgok) nemzetközi adásvételéről szóló Bécsi Egyezmény és jogalkalmazási gyakorlata: az egyezmény hatálya, általános rendelkezései és a szerződés megkötése
Július-augusztusi számunk
első két cikke egy-egy, a hazai gazdaságban 2001-ben és 2002-ben végbement rendkívül fontos és meglepő folyamathoz kapcsolódik. Az első cikk szerzői azt vizsgálják, miért emelkedett 2001-ben és 2002-ben a versenyszférában a költségvetési szektorhoz csaknem hasonló, viharos mértékben a bérszínvonal, aminek következménye az átlagos reálbéreknek a gazdaság teljesítményénél és a termelékenységnél három és félszer gyorsabb emelkedése lett. A szerzők egy kérdőíves felmérésre 1693 cégtől érkezett válaszra támaszkodnak e kérdés vizsgálatában. - Szintén erőteljes, és hatásában a versenyképességet a béralakuláshoz hasonlóan negatív irányban befolyásoló folyamat volt ugyanebben az időszakban a forint felértékelődése. Második cikkünk szerzője nem közvetlenül a hazai változásokat teszi cikke középpontjába, hanem nemzetközi vizsgálódás irányában terjeszti ki a témát: a világban a legutóbbi időben végbement nagymértékű felértékelődések összehasonlító elemzését végzi el. - A gazdasági folyamatokat tekintve különös érdeklődésre számot tartó országokról szerzőnk, a KSH vezető tanácsosa, már egész sorozatnyi cikket írt. Az utóbbi időben a rendszerváltó országok kerültek sorra, a legújabb, most megjelenő írás Romániával foglalkozik. A cikk körképet ad az EU-csatlakozáshoz egyre közelebb kerülő országban végbemenő alapvető gazdasági folyamatokról, reformokról, a piacgazdasági intézmények kialakításáról, megerősödéséről. - Sajátos műfajú írások következnek ezután: lapunkban idén januárban és februárban megjelent, a hazai nyugdíjreform elemzésére, értékelésére vállalkozó cikkhez kapcsolódóan kértünk három fontos kérdésre választ a téma jeles szakértőitől. A Minikörkérdésre öt válasz érkezett, ezek különböző megközelítéssel és hangvétellel adnak újabb gondolatokat e fontos ügy továbbgondolásához. - Az Európai Unió rovatunkban megjelenő cikk széleskörű, interjúk és esettanulmányok sorának feldolgozásán alapuló kutatás eredményeit foglalja össze; tárgya a rugalmas munkaidőrendszerek Európai Uniós és hazai bevezetése, alkalmazása. A rugalmas munkaidő alkalmazásának fő tendenciái közé tartozik az éves munkaidőkeret bevezetése, a munkaidőre vonatkozó törvényes szabályozás előírásainak fokozatos oldása, és ezzel összefüggésben a dolgozók érdekeit védő új előírások megjelenése a munkajogi szabályozásban. A szerzők a tapasztalatokról szólva kiemelik a foglalkoztatásra és a munkavállalókra való hatást, és külön tárgyalják a hazai agrárgazdaságban és az építőiparban kialakult sajátosságokat. - Könyvrovatunk első írása neves svéd közgazdásznak Anders Aslundnak az átalakuló országok gazdaságpolitikáiról írt átfogó könyvét elemzi, értékeli. A szerző az átalakulás radikális reformprogramjainak híve. Recenzensünk bíráló megállítása szerint "Aslund sok más elemzőhöz hasonlóan egy univerzálisan érvényesnek tekintett ideáltípushoz viszonyítja a gazdaságpolitikai döntéseket, anélkül, hogy különösebb figyelmet szentelne megszületésük társadalmi-politikai környezetének". - Elvont és bonyolult témában, a komplex rendszerelmélet közgazdaságtani alkalmazásában tett kísérlet eredménye az a tanulmánykötet, amellyel könyvrovatunk következő írása foglalkozik. A könyv szerzője egy, a természettudományokban kiforrott módszertani keretet próbál meg a világgazdasági problémák rendszerszerű elemzésére felhasználni. Tanulmánykötete, mint recenzensünk megállapítja, "jelentős szerepet játszhat a komplex rendszerelmélet hazai elfogadásában", "kiindulópontul szolgálhat további kutatások számára", "széleskörű egyetemi hasznosítása kikerülhetetlen".
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/6
A tartalomból:
Szalavetz Andrea: Az információs technológiai forradalomra alapozott felzárkózást elősegítő technológiapolitika és intézményrendszer
Szekeres Valéria: A japán pénzügyi válság - okelemzés és kiútkeresés
Kárpáti Tibor: Csehország és Magyarország külföldi működőtőke-vonzása és gazdaságukra gyakorolt hatása
EURÓPAI UNIÓ: Galántainé Máté Zsuzsanna : Az adójog-harmonizáció fő jellemzői
az Európai Unióban
Becsky Róbert: Uniós közvélemény. Eurobarométer-jelentések
ÚJ KÖNYVEK: Az alapok lerakása, vagy az alapok fölszedése? ( Csaba László )
JOGI MELLÉKLET: Cech András - Szűts Márton : A pénzmosás elleni küzdelem nemzetközi követelményrendszere és a magyar jog(szabályok)
Júniusi számunk
első cikke a magyar gazdaságban - csakúgy, mint a világgazdaság egészében - az utóbbi évtizedekben végbement rendkívüli jelentőségű folyamattal, az információs technológiai forradalommal foglalkozik. Nézőpontja meghatározott: hogyan segítette az innovációs rendszer, ezen belül a technológiapolitika és intézményrendszere a folyamat beindulását, kibontakozását. Megítélése szerint az alapjában kínálatorientált, a külföldi befektetők és termelési feltételeik javítására irányuló ösztönzési politika a gyors felfutást eredményesen szolgálta. Az iparág azonban mára életciklusának konszolidációs szakaszába lépett. Ehhez jobban illeszkedne egy keresletorientált stratégia, amelynek központi eleme a technológiaigényes termékek, projektek iránti belső kereslet élénkítése. -Következő cikkünk a világgazdaság egyik fontos szereplőjének, Japánnak a gazdaságával foglalkozik, amelynek egy évtizede tartó súlyos helyzete rányomja bélyegét a nemzetközi konjunktúrára. Az írás a japán pénzügyi válságot elemzi. A szerző mindenekelőtt a túlzott növekedési várakozásokkal összefüggésben kialakult "buborékgazdaság" fogalmát, következményeit vizsgálja. Ezután sorra veszi a válság okait, a pénzügyi rendszerben rejlő tényezőktől a gazdaságpolitikai hibákon át a tágabb társadalmi sajátosságokig. Az okok elemzéséből következik a kiút keresésének iránya is. - A tapasztalatok egyértelműen mutatják: a felzárkózó országok lendületes fejlődésének elengedhetetlen feltétele a külföldi működő tőke tömeges beáramlása. Magyarország az ezredforduló előtti években elért kiugró fejlődése is kiváló példa erre. A felzárkózó országok között természetes verseny folyik e téren, egyik legfőbb riválisunk Csehország. Cikkünk statisztikai adatokon alapuló összehasonlítást ad arról, hogyan alakult ez a mérkőzés az elmúlt évtizedben és az utóbbi időben. - Mint számos más kérdésről, az adóharmonizáció szükséges mértékéről, módjáról, differenciáltságáról eltérő megközelítések, vélemények élnek az Európai Unióban. Európai Unió rovatunk első cikkének szerzője áttekintést ad ezekről, és adófajtánként bemutatja az elért eredményeket és a várható változások irányait. Megállapítja: a nemzeti költségvetési politikák önállóságának védelme még a legelőrehaladottabb harmonizáltságú adófajta, az áfa terén is határt szab a folyamatnak. A versenyképességi szempontok is erősen befolyásolják a tárgyalásokat - ezek a harmonizált adómértékeket lefelé nyomják, ami az új tagállamok költségvetési érdekeit érintheti. - Az Európai Bizottság ösztönzésére 1970-ben elindított Euro-barométer elnevezésű nemzetközi közvélemény-kutatás néhány eredményét mutatja be rovatunk második cikke. Ezek az adatok az EU támogatottságáról, a róla való tájékozottságról, a nemzeti szuverenitás megőrzésének megítéléséről szólnak a tag- és tagjelölt országokban. - Könyvrovatunk magyar szerzők angol nyelven, amerikai közalapítvány által kiadott gazdaságtörténeti munkájáról szól: Csáki György és Karsai Gábor a rendszerváltás követő kormányzati ciklusokban történt gazdasági fejleményeket elemzi. A könyv egy olyan sorozat harmadik része, amelynek első kötete, Berend T. Iván és Csató Tamás közös munkája a rendszerváltás előtt időkről szól, a második könyvben pedig Kornai János foglalkozik a rendszerváltás alapvető dilemmáival.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/5
A tartalomból:
Konjunktúraelemzések 2003 tavaszán
A magyar gazdaság várható fejlődése 2003-ban ( Belyó Pál , ECOSTAT)
Gazdasági várakozások és előrejelzés 2003-ra ( Karsai Gábor , Gazdaságkutató Rt.)
A magyar gazdaság kilátásai 2003 márciusában ( Palócz Éva , KOPINT-DATORG Rt.)
A tegnap és a holnap - várakozások a 2003-ra kialakult makrogazdasági helyzet alapján ( Petschnig Mária Zita , Pénzügykutató Rt.)
Nagy Katalin: Németország - elmulasztott reformok, stagnáló gazdaság
Popp József: Az USA agrárpolitikájának változása napjainkig
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: Úton az Európai Unióba (Czeglédi Pál - Kárpáti Tibor)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc:
A gépjárműszektorban kötött vertikális megállapodások csoportmentesítéséről szóló közösségi rendelet
Új könyvek: Marketinggyakorlatok szabályozása és fogyasztóvédelem az Európai Közösség tagállamaiban és az USA-ban (Bucsi Ildikó - Szalatkay Judit)
Májusi számunk
a négy nagy konjunktúrakutató intézet 2002-ről szóló és az idei prognózist tartalmazó éves elemzéseinek fontosabb megállapításait összefoglaló írásokkal indul; hasonló tájékoztatást már a korábbi években is közreadtunk. Bár az elemzések felgyorsult időben, az EU-népszavazást megelőzően, az iraki háború kitörése előtt és idején íródtak, és számos más bizonytalanság is megnehezítette a prognózist, a részletek mellett fontos megismernünk a kutatók válaszait néhány alapvető kérdésre. Például arra, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemének mérséklődéséért mennyire látják felelősnek a külső, világgazdasági és a belső, gazdaságpolitikai tényezőket. Vagy: mennyire ítélik súlyosnak a választási évben és az ígéretek hatására történt költségvetési túlköltekezés kialakult és várható következményeit. A kutatóintézetek fő megállapításai a lényeget illetően igen hasonlóak, de az értékelésben, az árnyalatokban mutatkoznak eltérések. - A következőkben a nemzetközi gazdaság fontos szereplőiről szóló országelemzésekkel folytatódik a cikkek sora. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdaságának állapota különösen fontos számunkra. Cikkünk szerzője a német gazdaság gyengélkedését, stagnáló helyzetét vizsgálva különbséget tesz rövid távú (konjunkturális), valamint közép- és hosszú távú okok között. Középtávon alapvető tényezőnek látja, hogy az újraegyesítés a vártnál sokkal súlyosabb, még ma sem megoldott problémákat vetett fel, a keleti országrész gazdasági felzárkóztatása még nem történt meg. Hosszú távon pedig bizonyos elkerülhetetlennek látszó reformok szükségesek, ezek halogatása a kilábalást feltartóztathatja. - Az Egyesült Államok agrárgazdasága - amely következő cikkünk tárgya - a 20. század kezdete óta fontos szerepet játszik a világgazdaságban. Az egymást követő kormányok agrárpolitikája egyre kifinomultabb módszerekkel valósítja meg az egyik alapvető célt, a termelők jövedelmi biztonságát. Ebben újabb előrelépés a 2002. évi törvény, amelynek lényeges eleme - számos más irányú részletszabályozás mellett - a termelési ciklusokat kiegyenlítő támogatási forma bevezetése. Mint szerzőnk megállapítja, az USA mezőgazdasági törvénye számos tanulsággal jár az EU agrárszabályozásának a bővítéssel is összefüggő reformjához. - Tudományos tájékoztató rovatunkban a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem közgazdasági kara által tartott, az egyetem oktatóinak eladásait felsorakoztató konferenciáról közlünk beszámolót. A konferencia hazánk EU-csatlakozásáról szólt, az előadások és hozzászólások témája ennek megfelelően szerteágazó volt. Az alapvető kérdések azonban megfelelő hangsúlyt kaptak, köztük a külföldi működő tőke beáramlásának kilátásai, a tudástranszfer perspektívái, az euró bevezetésének feltételei.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/4
A tartalomból:
Antalóczy Katalin - Sass Magdolna: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
Fertő Imre: A magyar kereskedelem dinamikájáról
IFJ. Simon György: A horvát gazdaság az ezredfordulón
EURÓPAI UNIÓ: Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének feladatai és az arányos teherviselés
ÚJ KÖNYVEK: Szabó Katalin - Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter? (Csaba László )
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vida Sándor: A Pick szalámi csomagolásának utánzása
KÖNYVSZEMLE: Bart Nooteboom: TRUST Forms, Foundations, Functions, Failures and Figures ( Dr. Osman Péter )
Áprilisi számunk
szokásos éves Körkérdésünk közlésének lezárulta után továbbra is kiemelt témaként kezeli hazánk EU-csatlakozásának ügyét. Első cikkünk a magyar gazdaság számára alapvető fontosságú befektetésösztönzés feltételeinek megváltozásáról ad képet, felvázolva, milyen az Európai Unióban a befektetésösztönzés elvi kerete és gyakorlata. Az elemzésből kiderül: az EU-ban is marad lehetőség a nemzeti gazdaságpolitikák érvényesítése számára. Vizsgálják a szerzők, hol mutatkozik eltérés a hazai gyakorlat és az EU-normák között, és vállalati felmérés alapján értékelik a hazai befektetésösztönzés különféle módszereit. - A következő cikk Magyarország (kül)kereskedelme specializációjának alakulását vizsgálja a 90-es évtizedben. A specializáció mérésére a Balassa-indexet használja, de felsorakoztatja a vele kapcsolatos fenntartásokat is. Megállapítása szerint a magyar kereskedelem specializációja nem nőtt, s ez ellentmond az ún. endogén növekedés- és kereskedelemelméletnek, amely önmegerősítő mechanizmust feltételez, s ebből az adott esetben polarizáltabb szerkezet irányába történő elmozdulás következne. - Országtanulmány foglalkozik hazánk balszerencsés, jobb sorsra érdemes déli szomszédjával, Horvátországgal, amely a 90-es évtizedben háborút és diktatúrát élt át. Az ezredforduló körül, a délszláv konfliktus lezárultát és Tudjman elnök halálát követő demokratizálódás után - évtizedes késéssel - felgyorsult a piaci reformok és az EU-hoz közeledés folyamata. Szerzőnk az elmúlt évtized gazdasági folyamatait áttekintve jó esélyt lát arra, hogy Horvátország belátható időn belül végigjárja az EU-csatlakozás lépcsőit. - Az Európai Unió költségvetését, a tagországok befizetéseit és kifizetéseit mindenütt - nem csak nálunk, a csatlakozás kapcsán - árgus szemek figyelik. A feladatok és az arányos teherviselés meghatározása - ami az EU-rovatunkban megjelenő cikk tárgya - komoly értelmezési, és emögött értékválasztási dilemmákat vet fel, attól kezdve, hogy miért van egyáltalán szükség közös költségvetésre, addig, hogy milyen nagyságrendű legyen az újraelosztás. A cikk ebbe a roppant aktuális kérdéskörbe ad betekintést. - Arról, hogy fejlődik-e a világ, sokat lehet vitázni, az azonban bizonyos, hogy a technika fejlődik, és alapvetően átalakítja az emberek életét. Könyvrovatunk egy olyan élvezetesen megírt monográfiáról - Szabó Katalin és Kocsis Éva munkájáról - ad tájékoztatást, amelynek alapkérdése: miként változtatja meg a számítógépre épülő információs technológia elterjedése a gazdaságot és az emberek életmódját.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/3
A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS: az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - III. rész.
Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Botos Katalin, Fertő Imre, Inotai András, Karsai Gábor, Karsai Judit, Kiss Judit, Máté Dániel, Petschnig Mária Zita, Rába András, Richter Sándor, Sass Magdolna, Várhegyi Éva
HAMAR JUDIT: A feldolgozóipar versenyképes-ségének főbb tényezői. Több változós adatelemzés sztochasztikus módszerekkel
ÚJ KÖNYVEK: Surányi Sándor: Források, népesedés a globális gazdaságban (Gyenge Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: DR. LELOCZKY KÁLMÁN: A Kínai Népköztársaság fizetési biztosítékokra vonatkozó törvénye
DR. BOTTKA VIKTOR: A jogkimerülés az EU jogában
Márciusi számunk
első felét a hazánk EU-csatlakozásáról szóló Körkérdés harmadik része adja. Ez alkalommal a szerzői lista egy oldalra billen: a folyamatokat kutatóintézetekben és egyetemeken figyelemmel kísérő és tanulmányozó közgazdászok válaszai sorjáznak egymás után. (Egyetlen kivétel a pénzügyminisztérium szóvivőjének lapzártakor beérkezett hozzászólása.) Többen vizsgálják azokat az analógiákat és eltéréseket, amelyek a korábban csatlakozók és a most csatlakozás előtt álló tíz ország helyzetében mutatkoznak. Néhányan új rendszerváltásnak minősítik az előttünk álló éveket, az egyik hozzászóló például kifejezetten a "két rendszerváltás" jellemzőinek összevetése keretében fogalmazza meg válaszát. Számos válaszoló foglalkozik azzal, milyen források állnak majd rendelkezésünkre a helytálláshoz és a remélt felzárkózás megkezdéséhez. Aggályok merülnek fel a külföldi tőke vonzása terén egyebek között a nagybefektetések adómentességének, a vámszabad területek létesítése lehetőségének megszűnése miatt, a versenyképességet rontó, utóbbi időben végbement változások (bérköltségek növekedése, forint felértékelődése) hatásaival kapcsolatosan, és az EU-nak a csatlakozási tárgyalásokon tanúsított szűkmarkú magatartásával összefüggésben is. Erről különösen az agrárgazdaság sajátos problémáival foglalkozó két írás panaszkodik. Szakmai hozzászólás tárgyalja még a pénzügyi rendszer és a monetáris politika néhány kérdését, a kockázati tőkebefektetések fejlődési kilátásait, és több hozzászólásban kap hangsúlyt a hazai vállalkozók jövőjével kapcsolatos mérlegelés. - A Körkérdésen kívül egyetlen cikk és egy könyvrecenzió fért ebben a számunkba. A cikk a magyar feldolgozóipar 1996-2000 közötti fejlődésének leglényegesebb jellemzőiről szóló kutatás eredményeiről ad tájékoztatást, vállalati mérlegadatokból kiindulva, keresztmetszeti elemzéssel. A tényezők közötti összefüggésekről közölt "eredménylista" arról szól, hogy milyen jellemzők megléte vagy hiánya társul a dinamikus, fejlődőképes külföldi vagy hazai cégek más csoportokétól eltérő, vagy azokéhoz hasonló viselkedéséhez és eredményességéhez a feldolgozóipar egészében, illetve a fontosabb ágazatokban. Az eredmények kiindulópontul is szolgálhatnak további vizsgálódásokhoz, feltételezések, hipotézisek igazolásához vagy éppen megcáfolásához. - Könyvrovatunk hazai szerzőnek, Surányi Sándornak a globális alapkérdésről, a világméretekben hosszú távon fenntartható fejődés feltételeiről szóló, átfogó írásáról ad tájékoztatást. A szerző vizsgálódásai középpontjában érthető módon a népesség, a természeti erőforrások, az élelmiszer-termelés, az ökoszisztéma várható alakulása áll, különös tekintettel a harmadik világ válságos helyzetére.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/2
A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS : az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - II. rész. Válaszolnak: Bácskai Tamás, Becsky Róbert, Blahó Miklós, Fazekas Károly, Hamar Judit, Hanti Erzsébet, Kovács Árpád, Losoncz Miklós, Palánkai Tibor, Pitti Zoltán, Rácz Margit, Szabó Iván, Szili Márta, Tardos Márton, Török Ádám
NÉMETH GYÖRGY: Esszé nyugdíjról, nyugdíj-rendszerekről, nyugdíjreformról -II. rész
JANCSIK ANDRÁS: A nemzetközi szolgáltatás-kereskedelem liberalizációja
JOGI MELLÉKLET: DR. TATTAY LEVENTE: A szoftver és az adatbázisok jogvédelme
Februári számunk
a hazánk EU-csatlakozásával foglalkozó körkérdés második részével indul. Míg az első részben a választ adók kevesebb, mint fele volt kutatóintézeti, egyetemi ember, e második részben a túlnyomó többség ilyen - elemző, értékelő jellegű - tevékenységet folytat, ide sorolva a két válaszoló újságírót is. Néhány üdítő kivétel van a cselekvő gyakorlat köréből: említsük meg az MSzOSz gazdaságpolitikai ügyvivőjét, az Állami Számvevőszék elnökét, vagy az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökét, a Joint Venture Szövetség igazgatóját; ők természetesen elsősorban szervezetük szemszögéből tárgyalják az EU-csatlakozás ügyét. Az általános megközelítések mellett néhány kutató is szakkérdést vizsgál, ilyen például a foglalkoztatási, külgazdasági és az adóharmonizációval foglalkozó minielemzés. - A nyugdíjreform tág horizontú újragondolását célul kitűző kétrészes esszé második részében a szerző az 1997-ben eldöntött és 1998. január 1-jével életbe lépett magyar nyugdíjrendszer kritikájával foglalkozik, miután az előző részben a nyugdíjrendszerek elméleti alapjait és elveit értékelte. A hazai reform gyakorlati megvalósulását összeveti a Világbank úgynevezett hárompilléres reformjavaslatával is. - A XX. század a gazdaság alapvető szektorai közül a szolgáltatások rendkívül gyors fejlődését hozta el. A szolgáltatások is részesei lettek a globalizációs folyamatnak, nemzetközi kereskedelmük hallatlan mértékben fellendült. Minden jel szerint így lesz ez a XXI. században is. Ugyanakkor megállapítható, hogy a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmének liberalizáltsági foka nem éri el más szektorokét. A szolgáltatások kereskedelmében élenjáró fejlett és átalakuló országok szabályozása terén a helyzet kedvezőbb, a deficit inkább a fejlődő világban van. A WTO, a nemzetközi kereskedelem liberalizálására törekvő szervezet uruguayi tárgyalási fordulójának eredménye a szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó általános egyezmény (GATS) megalkotása volt, ez a fennálló helyzetet rögzítette. Az előrelépésre az új forduló keretében történnek erőfeszítések. Az előzményeket, a helyzetet és a problémákat tekinti át cikkében szerzőnk.
A szerkesztő
Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra
A Külgazdaság 2003/1
A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS: az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól - I. rész.
Válaszolnak : Belyó Pál, Bod Péter Ákos, Fekete István, Jaksity György, Kállay László, Szász Károly, Szekeres Imre, Vajda László
BÁLINT VIKTOR: Az eurózóna optimális inflációs rátája és az Európai Központi Bank szervezeti reformja
NÉMETH GYÖRGY: Esszé nyugdíjról, nyugdíjrendszerekről, nyugdíjreformról - I. rész
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: 15 éves a Pénzügykutató Rt. (Hámor Szilvia - Blahó Miklós)
JOGI MELLÉKLET: DR. MILASSIN LÁSZLÓ: Békítő, alternatív jogvitamegoldó eljárás
Januári számunk
túlnyomó része az EU-csatlakozással kapcsolatos; úgy gondoljuk, ez ebben az esztendőben érthető, és ezután sem lesz szokatlan. Körkérdésünk is e témával foglalkozik: a csatlakozás várható közvetlen gazdasági és társadalmi hatásairól kérdeztük kutatók, szakmai szervezeti vezetők, politikusok véleményét. Előreláthatóan ismét három részben tudjuk csak közölni a sok választ. Már az első rész is sokrétű képet ad. A válaszolók - munkakörük által is befolyásoltan - átfogó elemzések mellett esetenként egy-egy gazdasági ágazat, szakterület problematikáját tárgyalják részletesen, ilyen például az agrárium, a pénzügyi szervezetek, a tőzsde. Örömünkre a vállalati szféráról is bőven esik szó, külön írás foglalkozik például a beszállító kis- és középvállalatok várható helyzetével. Néhány más nagy súlyú kérdés is terítékre kerül, így például az adórendszer változása, az önkormányzatok helyzete. Szó esik azokról a várható feszültségekről, amelyeket az életszínvonallal kapcsolatos elvárások és a lehetőségek összeütközése, valamint a szükséges törvénymódosításokkal összefüggő politikai viták generálhatnak. - Nem kell jósnak lennünk, hogy előre lássuk: távlatokban az Európai Központi Bank a közös Európa és a világ gazdaságának egyik kulcsszereplője lesz. Működését nem fogja megkönnyíteni húsz tagország véleményének egyeztetése. Magyarország ezek egyike lesz, egyenlő jogokkal, amelynek érvényesítésében szerepe lesz képviselői felkészültségének, invenciózus szereplésének. Jó előjel, hogy a hazai pénzügyi szakma - mint cikkünk is mutatja - nagy lelkesedéssel és erőbedobással foglalkozik a kezdetektől az új bank szerepének, szervezetének vizsgálatával, értékelésével, fejlesztési javaslataival. - Régóta tartó szakmai vita folyik különféle fórumokon - terjedelmes tanulmányokkal és erősen eltérő nézetekkel - arról, milyen az ideális nyugdíjrendszer. Eközben reformkísérletek is történtek, ezek egyike az 1997-ben kialakított magyar nyugdíjreform. A téma újragondolására, az általa tévesnek ítélt nézetek hátterének, a gondolatmenetek hibáinak megvilágítására vállalkozik szerzőnk esszé jellegű kétrészes írásában. A témában egyáltalán nem szokatlan módon tág horizontú szakirodalmi visszatekintésre, elemzésre támaszkodik érvelésében. A hazai közgazdasági kutatás egyik legjelentősebb műhelye, a Pénzügykutató Rt. 15 éves. Az évforduló alkalmából rendezett tudományos konferenciát ismerteti Tudományos tájékoztató rovatunk cikke.
A szerkesztő
|
A Külgazdaság 2003. évi számainak összefoglalói
