Kutatás

Magyarok az osztrák munkaerőpiacon Ingázók, bevándorlók, munkaerő-migránsok?

Készült az OFA/7341/0053 kutatási céltámogatás keretében

A tanulmány készítői: Hárs Ágnes (témavezető), Heinz Fassmann, Josef Kohlbacher, Ursula Reeger (ISR kutató Team), Simon Dávid (szakértő), Nagy Katalin, Gém Erzsébet

A kutatás az osztrák munkaerőpiacon dolgozó magyar munkavállalók helyzetét, migrációs stratégiáit, kilátásait vizsgálta. Az elsődleges cél a befogadó osztrák munkaerőpiacon a magyar munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének és pozíciójának a leírása volt. A kutatási hipotézis feltételezte, hogy különböző szakmákban, régiókban, az osztrák munkaerőpiacra belépés formájában eltérő sajátosságaik alapján nagyon különböző csoportokat találunk, és ezeknek a csoportoknak az ausztriai munkavállalása szorosan összefügg a hazai munkaerő-piaci helyzetükkel. A vizsgálat az egyes csoportok eltérő munkaerő-piaci stratégiáját írja le, és ehhez kapcsolódó eltérő szerepét a befogadó munkaerőpiacon. A kutatást nem korlátoztuk régiókra, mindazokat vizsgálni szándékoztunk, akik Magyarország egész területéről Ausztriában munkát vállalnak, legálisan vagy nem legális módon. Az eredeti kutatási tervben azt gondoltuk, hogy a migrációra vonatkozó vizsgálat egy adott pillanatban érvényes migráció leírására szorítkozik majd, és kérdéseinkkel az egy adott pillanatban Ausztriában dolgozók migrációtörténetére is rákérdezünk, így reméltük a jelenre vonatkozó adatgyűjtést korábbi migrációs időszakra vonatkozó információkkal kiegészíteni. Később ezt a módszert elvetettük, s a megvalósult empirikus vizsgálat a rendszerváltás, tehát 1989/1990 óta napjainkig bármikor Ausztriában munkát vállalókra kiterjedt. Így voltak a mintánkban olyanok, akik hosszabb vagy rövidebb ideje Ausztriában dolgoznak, és olyanok is, akik most épp nem dolgoznak Ausztriában, de korábban ott dolgoztak, és szándékoznak ismét oda visszatérni, valamint olyanok is, akik már nem akarnak Ausztriában dolgozni, ami lehetővé tette a csoportok közötti összehasonlítást is. Az eredeti kutatási felhívásban szereplő szempontokat szem előtt tartva a migráns munkavállalás alapvető kérdéseit vizsgáltuk, legfontosabbaknak, ami köré a vizsgálódásunkat csoportosítottuk, a következőket találtuk:
(1) Az egyén számára egyrészt a munkavállalás motívuma és ennek megvalósulása, a hazai munkaerőpiachoz képest külföldön végzett munka haszonáldozata valamint a befogadó munkaerőpiacon elszenvedett relatíve hátrányos helyzet mértéke és az ehhez képest elért nyeresége a fontos. A migráns munka lehet tartós vagy átmeneti jellegű, ami árnyalja a munkavállalás motívumait, az elszenvedett hátrányokat, és a remélt hasznot a külföldi munkavállalás során. A munkaerő-piaci előrejutatási lehetőségek, illetve azok hiánya a munkavállaló preferenciái szempontjából nagyon eltérő lehet.
(2) A külföldi munkavállaló a befogadó munkaerőpiac szereplője, vizsgálandó tehát, milyen a magyar munkások iránti kereslet az osztrák munkaerőpiacon, milyen sajátosságai vannak a magyarok foglalkoztatásának a munkaadó szempontjából, miért alkalmaznak egyáltalán külföldi munkást, az alkalmazás milyen jellegzetességeket mutat, mindenekelőtt milyen gazdasági sajátosságokat jelent. Jellemző-e a kvalifikáció alatti munkavégzés, a de-skilling problémája a magyarok foglalkoztatásában. Tapasztalnak-e az Ausztriában dolgozók kedvezőtlen bánásmódot, hol és hogyan, változik-e ez a munkavállalás hosszával?
(3) Milyen az osztrák munkaerőpiac, ahova a magyar munkás belép, milyen munkahelyeken keres és talál munkát? Mit jelent az osztrák munkások számára a kinn dolgozó magyar munkás, komplementer vagy konkurens munkaerő-e?
(4) Az osztrák-magyar határmenti régióban a regionális gazdasági, munkaerő-piaci sajátosságok, kapcsolatok eltérnek a metropolisban (Bécs) vagy a határtól távolabb végzett munkahelyeken tapasztaltaktól. Az összehasonlítás lehetőséget nyújt arra, hogy eltérő munkaerőpiacokon vizsgálhassuk a migráció mechanizmusait és a kinn dolgozók helyzetét.
(5) Végül a vizsgálat az Európai Unió két országa közötti mobilitásról szól. Vizsgáljuk tehát, hogy kimutathatóak-e a magyar munkavállalók osztrák munkaerő-piaci jelenlétében az Unión belüli kívánatos mobilitás lehetőségeinek elemei, vagy a munkavállalás a hagyományos munkaerő-migráció mintait követi.

Az oldal tetejére | Vissza az előző oldalra