Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány

Külgazdaság 2023/7-8

A magyar kkv-szektor térbeli szerkezetének vizsgálata irányított statisztikai eszközök segítségével

VAKHAL PÉTER

Telephelyválasztásuk során a hazai kis- és középvállalkozások sokkal nagyobb súllyal veszik figyelembe a lokális tényezőket, mint a nagyvállalatok. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a hazai kkv-térszerkezet megragadható-e az égtájak szerinti eloszlással. A témával foglalkozó hazai tanulmányok elsősorban gravitációs modellt alkalmaznak, ami azonban leggyakrabban csak egy erővektort képes megjeleníteni, holott a vektorok száma végtelen, csupán az erő mértéke változik. Ahhoz, hogy az összes irány megjeleníthető legyen, a hazai közgazdasági szakirodalomban kevésbé ismert körkörös statisztikai eszköztárt alkalmaztuk, és a magyar kkv-k pénzügyi adatait elemeztük. Ezzel a módszerrel a hazai gazdasági térszerkezet olyan új vetületét lehet megjeleníteni, ami más metódussal nem lehetséges, így új elemzési lehetőségek tárulnak fel. Az eredmények szerint az ország középpontjából kiindulva a kkv-térszerkezetben inkább az észak–dél ellenpólus dominál, mintsem a kelet–nyugati, ahogy arra több hazai térszerkezeti kutató is utal. Mindez azzal magyarázható, hogy az ország középpontjából figyelve a főváros északnyugati irányú koncentrációt eredményez, ami a legtöbb kkv-szegmensben érvényesül. A körkörös eloszlások északi dominanciája akkor is érvényre jut, ha Budapestet eltávolítjuk a mintából, ami tovább erősíti az észak–dél polarizáció jelenségét. Ez a konfiguráció csak néhány ágazat esetén módosul, például a szálláshely-szolgáltatások esetén, ahol konkrét földrajzi szempontok érvényesülnek a székhelyválasztásban.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Deglobalizáció és változó értékláncok?

Értelmezési kísérlet a technológiai ciklusok kontextusában

SZANYI MIKLÓS

Egyes becslések szerint a globális értékláncok bonyolítják le a világkereskedelem 30-50 százalékát. Ezek a hálózatok a globalizáció viszonyai között a gazdasági működés kiemelt szervezeti modelljévé váltak. Elterjedésük sebességét a világkereskedelem mellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések forgalmának bővülése is jelezte. 2008 után mindkét folyamat megtorpant. Egyes vélemények szerint ez az értékláncok és a globalizáció folyamatának visszafordulását jelzi. Más vélemények szerint csupán a folyamatok lassulása figyelhető meg. Ez a cikk amellett érvel, hogy a globális értékláncok átalakítása a 2008 utáni gazdasági sokkok és gazdaságpolitikai trendváltás ellenére korlátozott maradt. Az adatsorok trendjében látható változást legalább ennyire befolyásolta a kialakulóban lévő új internetalapú gazdasági paradigma térnyerése. Az új paradigma fő üzleti modellje ugyanis már nem a hagyományos globális értéklánc, hanem a platformgazdaság. Ennek a terjeszkedése nem kötött a világkereskedelmi forgalom vagy a külföldi közvetlen befektetések bővüléséhez. Ezt az érvet támasztja alá az is, hogy az értékláncok mutatószámainak csökkenését elsősorban az amerikai gazdaságra vonatkozóan lehet tapasztalni. Az új műszaki-gazdasági paradigma itt fejlődik a leggyorsabban, a legtöbb platformalapú cég amerikai.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Az állam által hajtott elektromobilitás: az állam szerepe a kínai elektromosautó-ipar fejlesztésében

SZUNOMÁR ÁGNES – PERAGOVICS TAMÁS – AGNIESZKA MCCALEB – WENXUAN SONG

A tanulmány a kínai állam szerepét vizsgálja az elektromosautó-ipar versenyképességének alakításában. Felismerve az erőforrás-intenzív növekedés és az arra alapozó hazai gazdasági növekedés fenntarthatatlanságát, a zöldátmenet előmozdítása érdekében a kínai állam aktívan támogatja a feltörekvő iparágakat. Az elektromosautó-ipar jó példa ezekre az erőfeszítésekre. Az ökológiai modernizáció és az állami iparpolitika elméleteire támaszkodva a tanulmány bemutatja azokat a kínai politikákat és terveket, amelyek előmozdítják ennek az iparágnak a fejlesztését. Az állam és az ipar kooperációja az elektromos autók (EA) területén lehetővé teszi, hogy a gazdasági jólét továbbra is a Kínai Kommunista Párt teljesítményének és legitimitásának sarokköve maradjon, miközben csökkenti Kína gazdasági felemelkedésének a környezetre gyakorolt terhelését, továbbá hozzájárul az ország globális verseny- képességének növeléséhez, ráadásul mindezt egy technológiaintenzív iparágban. A tanulmány több vállalatról is közöl adatokat, ugyanakkor egy vállalat – a BYD – példáján demonstrálja a kínai támogatási rendszer működését, a kínai EA-ágazat tágabb értelemben vett helyzetét is. A tanulmány megállapítása szerint a kínai állam globális vezető pozícióra és a teljes értéklánc uralására törekszik, ennek érdekében pedig megkeresi a legerősebb szereplőket a hazai piacon, függetlenül azok tulajdonosi struktúrájától, majd kiválasztja a legerősebbeket, és azokat szubvencionálja, azonban e szubvenciókat idővel fokozatosan kivezeti, hogy elkerülje a járadékvadászatot.

VÉLEMÉNY

Gazdaságunk alkalmazkodása ütemkésésekkel, 2020–2023: helyzetértékelés és kilátások

BOD PÉTER ÁKOS

Gazdasági teljesítményünket különös hullámzások jellemezték 2019 után, részben külső hatásokra, jelentős részt viszont belső gazdaságpolitikai okokból, valamint a kialakult gazdaságszerkezet következményeként. Az elemzés kitér világgazdasági környezetünk alakulására, majd a magyar gazdasági folyamatokat formáló belső tényezőket vizsgálja. A politikai és szabályozói ráhatások nyomán a gazdaság a szükségesnél később reagált lényeges változásokra, a térségi normákhoz képest jelentősen egyensúlyhiányossá vált a turbulens években. Az alkalmazkodás hatásfokát és időbeliségét rontja a gazdasági szerkezet, amelyben az utóbbi évtized alatt megnőtt a tőke- és anyagigényes üzleti tevékenységek súlya. A 2023 utáni új szakasznak kritikusan fontos kérdése, hogy Magyarország a kialakult szerkezetével miként tud alkalmazkodni az európai térség új makrogazdasági normáihoz, valamint a kibontakozó technológiai, geopolitikai, klimatikus és társadalmi változásokhoz.

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Bod Péter Ákos: Gazdasági fejlődés és tudás. Esszék az üzleti kultúra, értékek, oktatás kapcsolódásairól (Gondolat Kiadó, Budapest, 2023, 200 oldal) című könyvről

FIKÓ LÁSZLÓ

A kötetben a szerző a témáról korábban publikált cikkeire támaszkodva a fejlett nyugati országokhoz történő gazdasági felzárkózás tényezőit tárja fel. A több évtizeddel ezelőtt megjelent cikkek is megdöbbentő időszerűségről tesznek tanúbizonyságot. A kötet legfontosabb megállapítása az, hogy egy ország felzárkózási törekvéseinek sikerét a polgári értékrend társadalmi beágyazottsága és az emberi tőke fejlettsége határozza meg.

JOGI MELLÉKLET

Közép- és Kelet-Európa beruházás- és exportösztönzési stratégiája, különös tekintettel a V4-ek változékony jogi környezetére

SZALAI ILDIKÓ

A Lisszaboni Szerződés fokozottabb uniós hatásköri rendje, majd az Európai Unió Bírósága által 2018. március 6-án a szlovák szállal rendelkező Achmea-ügyben hozott döntése következtében a nemzetközi beruházásvédelmi jog uniós viszonylatban jelentős változáson megy keresztül, ami valamennyi tagállam gazdaságpolitikájára hatással van. A tanulmány a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia beruházás-ösztönzési és -védelmi stratégiájára ható uniós szabályozási környezetet elemzi jogi szempontból. Ezek a közép- és kelet-európai államok egyben a visegrádi csoport tagjai, így vizsgálat tárgya, hogy az EU-ba betagozódott, szubregionális szinten szerveződő országcsoport érdekei milyen mértékben érvényesültek és érvényesülhetnek az uniós szabályozás alatt.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2023/5-6

A Nyugat-Balkán európai integrációja: üzleti lehetőség vagy gazdasági kihívás?

TANKOVSKY OLEG – ENDRŐDI-KOVÁCS VIKTÓRIA

A szerzők által kidolgozott komplex indikátorra épülő tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy miként alakult a Nyugat-Balkán országainak gazdasági integrációérettsége 2006 és 2020 között. Fő konklúziója, hogy bár a tagjelölt államok javították gazdasági integrációérettségüket a vizsgált időszakban, teljesítményük alulmarad a korábban csatlakozott, benchmarknak tekinthető Horvátországétól. Ez további reformokat sürget a tagjelölt államokban. A tanulmány hiánypótló, hasonló elemzés ugyanis még nem született a hazai, illetve nemzetközi szakirodalomban, így kiegészíti a témára vonatkozó ismereteket. Tudományosan újszerű elem a kompozit indikátor bevezetése, amelynek segítségével kvantitatív és komparatív módon mérhető a vizsgált államok EU-csatlakozásra való gazdasági felkészültsége, beleértve az üzleti környezetet. Elterjedtsége ellenére kompozit indikátort eddig még ilyen formában nem alkalmaztak a gazdasági integrációérettség mérésére egy benchmarkország bevezetésével. A kutatási eredmények kvantitatív megközelítésben támasztják alá és egészítik ki az Európai Unió jelenlegi bővítési stratégiáját. Az eredmények üzleti, illetve gazdaságpolitikai döntések kialakításához és alátámasztásához is objektív alapot nyújthatnak.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Átalakuló célkitűzések – változó megvalósítási keretek: a környezeti közjavak támogatása és a renacionalizálás felé való elmozdulás dilemmái az EU közös agrárpolitikájában

KENGYEL ÁKOS – SOMAI MIKLÓS*

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó gazdasági, társadalmi és környezeti igényekhez. Ennek köszönhetően a támogatások cél- és feltételrendszere az elmúlt évtizedek során többször is jelentősebb átalakításokon ment keresztül. A cikk arra a dilemmára keresi a választ, hogy az egyre összetettebb célokat követő uniós szintű támogatási rendszer – és különösen a környezeti közjavak biztosításának középpontba kerülése – mennyiben tenné indokolttá az agrárpolitikai tervezési és finanszírozási feladatok valamilyen mértékű visszakerülését a tagállamok szintjére. A célok hatékonyabb elérése és finanszírozása miatt ugyanis a renacionalizálás egy lehetséges reformirány lehet. Ugyanakkor aggályok fogalmazhatók meg a renacionalizálással kapcsolatban, különösen a környezet- és klímavédelmi intézkedések terén, ahol közös stratégiai célok támogatására és megvalósítására van szükség. A cikkben a szerzők részletesen elemzik az agrárpolitikai célok átalakulásának politikai gazdaságtanát és a támogatási rendszer napjainkra kialakult működési kereteit. A kívánatos további változásokat a 2023-tól bevezetettszabályozási keretekben megjelenő új megközelítések és a hatékonyabb finanszírozást alátámasztó elvi megfontolások tükrében értékelik.

Appgazdaság: a mobilapplikációs ökoszisztéma vizsgálata

CZIGLER ENIKŐ JUDIT – GAÁL ADRIÁN

A mobilapplikációs piac a 2008-ban történt megszületése óta folyamatosan fejlődik. A tanulmány a mobilapplikációs ökoszisztéma mikroökonómiai tényezőinek vizsgálatára fókuszál a nemzetközi kutatási eredményeken keresztül, ami a magyar szakirodalomban hiánypótlónak tekinthető. Áttekintést ad az appgazdaság szereplőiről (felhasználók, fejlesztők és alkalmazás-áruházak) és a köztük kialakult viszonyrendszerről. Azonosítja az ökoszisztémában előállított javak jellemzőit és sikertényezőit. A mobilalkalmazások az elérendő gazdasági-társadalmi haszontól függően több szempont alapján (technológiai, motivációs, felhasználás célja, üzleti modell) csoportosíthatók. A piac jellemzően rugalmas és reszponzív a gyorsan kialakuló és hirtelen változó trendekre. E jellemzője miatt könnyebb belépni a piacra, mint ott eredményesen versenyben maradni. A tanulmány kiemeli az appgazdaságban rejlő potenciált, és rámutat arra, hogy más, nagyobb üzleti ágazatok számára miért jövedelmező az applikációfejlesztésbe való befektetés.

A világ legértékesebb oktatástechnológiai vállalatai

BETHLENDI ANDRÁS – SZŐCS ÁRPÁD

A világméretű koronavírus-járvány évei az oktatástechnológiai (educational technology – edtech) startupok számára kivételes környezetet teremtettek. Az oktatási intézmények és a vállalatok számára megnőtt annak a jelentősége, hogy a tudásátadáshoz milyen online eszközöket tudnak igénybe venni. Az elmúlt két évben közel megduplázódott azon oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó startup-magánvállalkozások száma, amelyek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt (unikornisstartup). Ez a tanulmány három területet vizsgál. Az első az edtechunikornisok eloszlása a világ legjelentősebb startup-ökoszisztémái között. Bár az Egyesült Államokban hagyományosan erős az innovációs környezet, az oktatástechnológia terén Kínában már több unikornisstartup van. A nemzetközi rangsorban a harmadik legnagyobb szereplő India. A második az üzletimodell-innovációk szerepe az edtechunikornisok növekedésében: hogyan tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez. A harmadik terület a technológiai óriásvállalatok (big techek) mint új szereplők megjelenése az edtechpiacon. Az elmúlt évek kivételes növekedési lehetőségei erőteljes fejlődési kényszerrel, a verseny erősödésével és új versenytársak megjelenésével párosultak.

JOGI MELLÉKLET

A bankgarancia függetlenségének áttörése

CSEKŐ KATALIN

A garanciák és különösen a pénzintézetek által nyújtott bankgaranciák a nemzetközi tranzakciók hatékony és független személyi biztosítékai. A bankgaranciára vonatkozó szokásjog, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) foglalt írásba, alig 50 éves szabályozás. Viszonylagos kiforratlansága miatt ez a szokvány gyakorta kerül konfliktusba a közel kétezer éves kezességgel és a hiátusaira alkalmazott 150 éves okmányos meghitelezéssel. A garancia a garantőr saját nevében tett fizetési vagy teljesítési kötelezettségvállalása, amely elválik attól az ügylettől, amelynek biztosítékául létre jött. A garancia azért kedvelt biztosíték, mert hatékonyan képes védeni a kereskedő vállalatok mint kedvezményezett érdekeit, feltéve, hogy szövegezése nem tartalmaz ellentmondást vagy rejtett összekapcsolást a mögöttes ügylettel. A garancia függetlensége által nyújtott biztonságot erősíti az ICC 2022-ben publikált új szokványa az „International Standard Demand Guarantee Practice (ISDGP) for URDG 758.”, amelynek ismerete elengedhetetlen a garanciák sikeres lehívásához. A szokványok jogformáló erejét és így az ISDGP jelentőségét két – a közelmúltban született – széles körben elemzett bírói döntés is elismeri és hangsúlyozza. A jelen írás áttekinti és elemzi azokat a főbb vizsgálati, eljárási és értelmezési sztenderdeket, amelyeket az ISDGP – a nemzetközi banki gyakorlatot egységesítve – tartalmazza. Miután a garanciát a kezességnek az alapügylettől való elszakítottsága, azaz a járulékosság hiánya teszi függetlenné, alkalmazásának legkritikusabb pontja a garanciavállalás szövege. A cikk a két pereset alapján mutat rá e független személyi biztosíték helyes megszövegezésének fontosságára és arra a tényre, hogy az okmányos meghitelezés (akkreditív) autonómiájának elvei sem összeegyeztethetők a garancia absztrakt jellegével.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2023/3-4

Konjunktúraelemzések 2023 tavaszán

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Ezúttal azzal a kérdéssel szembesítettük állandó szerzőinket, hogy az infláció megfékezésére alkalmazott eszközök, köztük a jegybanki kamatemelések recesszióba viszik-e a koronavírus-járvány által okozott sokk után éledező gazdaságokat – globálisan és lokálisan. A hivatalos európai bizottsági előrejelzés óvatosan bizakodó hangot ütött meg: „a kedvezőtlen külső hatások ellenére az Európai Unió gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte azt a visszaesést, amelyet az őszi prognózis feltételezett”, és 2023-ra 0,8 százalékos, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált úgy, hogy a tavalyi, 9,2 százalékos inflációs ráta a tagországok átlagában 6,4 százalékra, az euróövezetben 5,6 százalékra csillapodik. Magyarország azonban nem kerülte el a technikai recessziót, ugyanakkor az Európai Unióban kiemelkedően magas inflációval szembesül, amelyet a Magyar Nemzeti Bank szintén rekordméretű kamatszinttel igyekszik megfékezni. A kormányzati cél a recesszió elkerülése, ezzel párhuzamosan az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítása. Szerzőink arra vállalkoztak, hogy a reményeket összevessék a realitásokkal. Elemzéseik 2023. április 9. és április 20. között érkeztek szerkesztőségünkbe.

Budapesti Corvinus Egyetem:

Recessziós félelmek, lassan javuló egyensúlyi mutatók

BOD PÉTER ÁKOS – CSERHÁTI ILONA – KERESZTÉLY TIBOR – TAKÁCS TIBOR

A konjunktúra 2022 közepén túlfűtött állapotból enyhe recesszióba csúszott, az addigi jelentős pozitív outputrés negatívra fordult, ahogy a politikai ciklus fordulatait követően a gazdaságpolitika megszorító jelleget vett fel. Az egyensúlytalansági mutatók romlása, elsősorban az infláció és az ikerdeficit indikátorai alapján 2023-ban érdemi kiigazításnak kell végbemennie. Feltételezve, hogy a külső világgazdasági és geopolitikai körülményekben nem állnak be újabb sokkok, a magyar gazdaság 2023- ban a megelőző évhez képest nulla körüli éves növekedési ütemet ér el, a külkereskedelmi mérleg érezhető javulásával, a térségi átlagot meghaladó szintű inflációnak az év eleji tetőzésével és elhúzódó mérséklődésével. A csökkenő reálbérek, a munkanélküliség némi emelkedése és a referenciatérséghez viszonyított magyar ütemvesztés azonban tovább élezhetik a fiskális és a monetáris politika közötti viszonyt, különösen akkor, ha a politika újraiparosítási felfogású élénkítési kísérlettel próbál reagálni a stagflációs veszélyekre. Abban az esetben az itt bemutatott alappályához képest valamivel nagyobb GDP-növekedés következne be, ám tartós egyensúlytalansági gondokkal megterhelve a rákövetkező éveket.

GKI Gazdaságkutató Zrt.:

Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható

KARSAI GÁBOR

2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz–ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (az ellátásbiztonság és az árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében és az inflációcsökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tér el a jelenlegi többségi állásponttól. E megfontolások hátterében az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.

Kopint-Tárki Zrt.:

Enyhe visszaesés, lassan apadó árhullám

MATHEIKA ZOLTÁN – NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA

Várhatóan elmarad az idén a rettegett recesszió, ennek azonban az az ára, hogy az infláció csak lassan csillapodik. A világgazdaság bővülése az idén nem éri el a három százalékot, az áruk és szolgáltatások külkereskedelme is csak szerény mértékben nő. Az áremelkedés enyhül ugyan, ám a kamatemelések hatása a vártnál lassabban érződik. A maginfláció emelkedő trendje a legtöbb országban jellemző maradt, tehát időbe kerül, amíg az energiaárak mérséklődése az egyéb termékek árában is megmutatkozik. Az agresszív kamatkiigazítások az idén várhatóan lassulni fognak, akár le is állhatnak. Az Európai Unió GDP-je 0,9 százalékkal bővülhet az idén, jövőre valamelyest élénkül a növekedés, de 1,7 százaléknál gyorsabb tempót 2024-ben sem várunk. Az euróövezeti infláció a tavalyi 8,4 százalékról az idén éves átlagban 5,4 százalékra mérséklődhet, a jövőre várható 2,9 százalék pedig már közelít az Európai Központi Bank célértékéhez. A magyar gazdaság kilátásait 2023-ban mindenekelőtt a rekordmagas inflációnak a háztartások vásárlóerejét csökkentő hatása és a monetáris szigorítás nyomán előálló, a háztartások és a vállalatok keresletét egyaránt korlátozó, kedvezőtlen finanszírozási környezet határozza meg. Az év nagy részét a fogyasztás és a beruházások zsugorodása fogja jellemezni. Másfelől a turbulens és kockázatokkal terhelt nemzetközi környezet ellenére is valószínűsíthető, hogy a belföldi kereslet visszaesését nagy részben – ha nem is teljesen – a nettó export növekedési hozzájárulása ellensúlyozni fogja. Összességében jelenleg a GDP 0,5 százalék körüli csökkenésével számolunk, amit jövőre szerény növekedés követhet.

Magyar Nemzeti Bank:

Csökkenő pályán az infláció

CSORBA NORBERT

A magyar gazdaság a tavalyi év során dinamikusan bővült. A 4,6 százalékos GDPnövekedés az európai országok növekedési rangsorának középmezőnyében foglalt helyet. A növekedés időbeli lefutását kettősség jellemezte: az év első felében dinamikus bővülés az év második felében lelassult. A növekedéshez a legtöbb gazdasági ág hozzájárult, azonban a mezőgazdaság a rendkívüli aszály következtében visszafogta a GDP-t. A 2023. évi növekedést a tavalyi tükörképeként szintén szerkezeti és időbeli kettősség fogja jellemezni. A növekedés a második félévben fog felgyorsulni, így éves átlagban várhatóan 0,0-1,5 százalék között alakul. Szerkezetét tekintve teljes egészében a nettó export bővülésén alapul, az infláció ugyanis visszafogja a fogyasztást, a bizonytalan világgazdasági környezet pedig a beruházásokat. A hazai infláció 2023. januárban tetőzött. Februárban az éves összevetésben számított infláció 25,4, míg a maginfláció 25,2 százalék volt. Az infláció 0,3 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest, amihez legnagyobb mértékben az üzemanyagok árcsökkenése mellett a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának lassulása járult hozzá. A második negyedévtől a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. A külső és belső tényezők egyaránt a dezinfláció irányába

mutatnak. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A munkaerő-kereslet nem reagált érdemben a gazdaság lassulására és továbbra

is erős maradt. A stabil munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a gazdasági aktivitás

újbóli dinamizálódását.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2022-ben elérte mélypontját, a hiány a GDP

8,1 százalékára emelkedett. A külkereskedelmi, azon belül is az energiamérleg

egyenlegének javulásával párhuzamosan a folyó fizetési mérleg egyenlege trendszerű

emelkedésbe kezd, tavalyi hiánya az idei évre megfeleződik.

Makronóm Intézet:

Sokasodó kockázatok között is gazdasági növekedés

HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR

Az orosz–ukrán háború kitörése minden korábbi gazdasági számítást átírt, és habár a tavalyi éves növekedés még kedvezően alakult, az év végére az ütem lelassult. Az elszabaduló infláció a fogyasztást, míg a kamatkörnyezet szigorodása a beruházásokat vetette vissza, miközben a foglalkoztatás válságállónak mutatkozott. A tavalyi év második felét jellemző folyamatok az idei év elején is velünk maradnak, azonban ezzel együtt is növekedésre számítunk az év egészében, amelynek mértéke – erős lefelé mutató kockázatok mellett – elérheti a 0,8 százalékot, hogy aztán jövőre 3,2 százalékra gyorsuljon. A növekedés motorja idén a nettó export lesz, amelyet a külső kereslet, valamint a korábbi évek beruházásainak termelőre fordulása támogathat. Az év második felétől az infláció csökkenése nyomán visszatérő reálbér-növekedés hatására a fogyasztás hozzájárulása is pozitívvá válhat, 2024-től pedig a beruházások is emelkedésnek indulhatnak. Számottevő kockázat övezi ugyanakkor az előrejelzésünket: a külső környezet akár az energiapiac, akár a pénzpiacok vagy a termelési láncok újabb sokkjai révén tompíthatja, de az uniós források csúszása is visszavetheti a növekedést.

Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Az infláció nem monetáris kezelése az EU országaiban

A 2022-ben tapasztalt inflációs nyomás fokozódására rövid távon adott költségvetési és szabályozási lépések az EU-országokban

CZECZELI VIVIEN – KOLOZSI PÁL PÉTER – KOVÁCS KINGA VIRÁG – KUTASI GÁBOR – TORDA SZTELLA

2022-ben globális szinten az infláció gyors felfutása lett az egyik fő gazdaságpolitikai kihívás. A fogyasztói árak emelkedését a keresleti mellett kínálati okok is jellemezték. Jelen tanulmány áttekinti az Európai Unió (EU) államai által meghozott nem jegybanki antiinflációs intézkedéseket, amelyek elsősorban az ársokk okozta gazdasági-társadalmi hatások kivédésére szolgálnak. Az elemzés során a rövid távú intézkedések kerülnek összegzésre. Az adatbázist a 2022. január és 2023. február között az internetes sajtótermékekben megjelent cikkek képezik. A megtett intézkedések alcsoportokba kerültek besorolásra, ami alapján a legjellemzőbb intézkedéstípus az adózást érintő szabályozás volt, a legtöbbféle intézkedést pedig Magyarország hozta meg az Európai Unió országai közül.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Egyéb

Külgazdaság 2023/1-2

Körkérdés a recesszió és infláció dilemmájáról

Körkérdés Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van?

Az euróövezeti infláció 2021 tavaszán lépte át az Európai Központi Bank középtávú célként megjelölt kétszázalékos küszöbértékét, azóta százalékpontról százalékpontra araszolt felfelé. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött (az előző év azonos időszakához viszonyítva), viszont novemberben megtört a lendület. Az Egyesült Államokban nagyjából ugyanakkor kezdődött az árszínvonal-emelkedés, mint Európában, 2022 júniusában 9 százalék volt a csúcs, azóta folyamatosan mérséklődik, novemberben 7,1 százalékra csillapodott.

A felszálló ágban a központi bankok sokáig hezitáltak, halogatták a szigorítást, nem akarták megtörni a koronavírus-járvány után beindult, bizonytalan alapokon álló fellendülést. Márciusban azonban a Fed kamatemelési ciklusba kezdett, júliusban pedig az Európai Központi Bank is kilépett az alapkamat mínuszos tartományából. Mindazonáltal nem követték Paul Volcker akkori Fed-elnök 1979-es receptjét, hogy drasztikus kamatemeléssel recessziót idézzenek elő, és hatalmas növekedési áldozatot elszenvedve törjék le az inflációt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke még májusban is elzárkózott a monetáris szigorítástól, azt nyilatkozta: ha ma kamatot emelünk, azzal nem fogjuk csökkenteni az energia árát. Az EKB mozgásterét az elmúlt krízisek folyamán felhalmozódott államadósságok is szűkítették: ha gyorsan és erőteljesen szigorít, a recesszión kívül azt is kockáztatja, hogy megrendíti a túlzottan eladósodott államok fizetőképességét, Olaszországgal az élen. Mindeközben az euróövezeti infláció szétnyílt, Málta és a balti államok között 15 százalékpontos vagy azt is meghaladó különbség állt elő. Ez pedig az egységes monetáris politika eredményességével kapcsolatban is felvetett bizonyos aggályokat. Az őszi hónapokban az EKB vezetői arról nyilatkozgattak, hogy nő a recesszió valószínűsége, Jerome Powell Fed-elnök pedig úgy fogalmazott: „a puha landolás esélye valószínűleg csökken, és senki sem tudja, hogy ebből recesszió lesz-e, és ha igen, mekkora”. A régi receptkönyvből ismert pozitív reálkamat nem tűnik reálisan alkalmazható eszköznek.

Arra kértük a Külgazdaság szerzőit, hogy a kérdéskör bármelyik részterületéről fejtsék ki álláspontjukat, írják meg véleményüket. Ezt néhány kérdéssel igyekeztünk segíteni.

Bő fél évtizede a tudós elmék némelyike a régi tankönyvek kihajítását javasolta, új monetáris elmélet született, a koronavírus-járvány idején a költségvetési költekezés veszélyeit is bagatellizálták. Most a bizonytalankodásokon is átüt, hogy célszerűbb leporolni a klasszikusokat, mint megfeledkezni róluk. De kiket? Melyek az infláció fő összetevői, mi benne a háború és a szankciók szerepe? Indokolatlanul késett-e a kamatemelés, vajon alkalmas eszköz lehet-e a külső sokkok által előidézett infláció megfékezésére? Van-e optimális megoldása az infláció kontra recesszió dilemmának? Miképp lehet a reálgazdasági folyamatokba történő beavatkozásokkal (ársapkákkal, szociális és egyéb támogatásokkal, célzott beruházásokkal, nemzetközi együttműködéssel) enyhíteni a veszteségeket? Kialakulhat-e a helyzet kezelésére valamiféle szakmai konszenzus?

Magyarország 2022 novemberében az európai inflációs toplista élére került, annak ellenére, hogy a kamatemelési ciklust globálisan is elsőként a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg. Szeptemberben elsőként is zárta volna le. Hogyan értékelhetők a folyamatok? Melyek a fő okai a hazai inflációnak, a forint erőteljes leértékelődésének? Valóban megbomlott-e a monetáris és a fiskális politika egyensúlya? Melyiknek mekkora mozgástere maradt? Mikorra csillapodhat az infláció és milyen áron? Elkerülhető-e a recesszió? Milyen szerepük lehet a recesszió elkerülésében az uniós forrásoknak?

A válaszok 2023. január 4. és február 12. között érkeztek szerkesztőségünkbe.

Válaszolnak:

Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Fagyos szelek idején • Benczes István: Feltételes szabadulás • Bod Péter Ákos: Megkésett magyar alkalmazkodás stratégiai fordulatok idején • Csaba László: Új világgazdasági korszakváltás? • Csáki György: Recesszió és/vagy infláció? • Halmai Péter: Posztcovid infláció, gazdaságpolitikai mix az euróövezetben • Herczog László: Infláció vs. Ellentételezés • Karsai Gábor: Recessziót vagy inflációt? Egyiket se! De mindkettő elkerülhetetlen • Király Júlia: Mi jön az andalító tízes évek után? • Molnár Dániel, Regős Gábor, Horváth Diána: Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés? • Muraközy László: A Kondratyjev-hullám fodrai • Nagy Katalin: Játék túlélésre • Palócz Éva: Az inflációs csata európai tájképe: magyarország elesett • Petschnig Mária Zita: 2022: határozott inflációerősödés, főként belső okokból •Pleschinger Gyula: Na de mi lesz jakob kowalskival? • Trippon Mariann: Az infláció tünet, nem maga a betegség • Vakhal Péter: Kísértet járja be európát… • Várhegyi Éva: Hiteltelen politika, beragadó infláció

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/11-12

A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban

CZELLENG ÁDÁM

A koronavírus-járványt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően elsősorban az energiaárak emelkedése nyomán ismét két számjegyű infláció ütötte fel a fejét Európában. A gazdaságpolitikai döntéshozók információs korlátokba ütköznek, mert nem ismert a folyamatok tartóssága, miközben a jegybanki beavatkozás nincs hatással a folyamatok eredetére, holott a transzmisszió rendszerint elhúzódva jelentkezik. A tanulmány egy kis és nyitott ország gazdaságpolitikai lehetőségeit vizsgálja nem permanens energiaársokk esetén egy egyszerűsített újkeynesi alapokon nyugvó félstrukturális modell segítségével. A cikk a releváns nemzetközi szakirodalmat kiegészítve a monetáris és a fiskális politika rövid és hosszú távú teljesítményét értékeli. Tudományosan újszerű következtetése, hogy számos alkalmazott monetáris politikai szabály minősítése alapján rövid távon kedvezőbb valamilyen passzív monetáris politika alkalmazása, míg hosszú távon az aktív politika gazdasági eredményei előnyösebbek. Megfelelő kamatszabály megválasztásával ugyanakkor a passzív politika hátránya hosszú távon ledolgozható. Nem permanens sokk esetén is a fiskális politika jelentős mértékben hozzájárulhat az induló állapothoz való visszatéréshez. A beruházások finanszírozási forrása számottevő mértékben határozza meg a gazdasági pályát. A tanulmány rámutat arra, hogy a gazdaságpolitikai lehetőségeket nagymértékben befolyásolja a külföldi szereplőket ért sokk és az arra adott válaszreakció.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E17, E47, E58, H30, H54.

A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel

FELLNER ÁKOS

A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válság-előrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltárását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkalmazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árindexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C10, C80, E17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A menstruációs szegénység mint láthatatlan depriváció – nemzetközi és hazai tapasztalatok

ERDEY LÁSZLÓ – VÁRNAGY EDINA

A menstruációs szegénység a sztereotípiákkal ellentétben nemcsak a hajléktalan vagy halmozottan hátrányos helyzetben élő nők havonta ismétlődő problémája, hanem megjelenik munkahelyeken, iskolákban és egyetemeken is. A koronavírus-járvány következményei ezt a helyzetet tovább súlyosbították. A járvány a tabuk sokaságával övezett láthatatlan hiányosságokat a felszínre hozta. A nemzetközi példák tanulságait levonva a leggyakoribb intézkedések a közintézmények és iskolák ellátása ingyenes higiénés női termékekkel, valamint az alapvető női higiéniás eszközök „tamponadójaként” is ismert általános forgalmiadó-kulcsának csökkentése vagy teljes megszüntetése. Az Európai Bizottság Taxes in Europe Database adatai azt mutatják, hogy e termékek adója az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb, megelőzve még a skandináv országokat is. Ma Magyarországon még kevésbé tárgyalt kutatási téma a menstruációs szegénység és annak negatív következményei, de annál sürgetőbb feltárandó és megoldandó feladat.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I31, J16, O10.

ÚJ KÖNYVEK

A kontextus dicsérete – avagy a közgazdaságtan állapotáról Farkas Beáta A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó, 2022, 488 oldal)

című könyve kapcsán

BOD PÉTER ÁKOS

A közgazdasági elméletek története idővel háttérbe szorult az egyetemi képzésben, a gyors technológiai és piaci változások nyomán a gazdasági szereplők számára is úgy látszott, hogy a korábbi elméleti viták már nem relevánsak. A pénzügyi, majd pedig a nem gazdasági válságok, valamint a szabadkereskedelemmel, piaci versennyel szembeni társadalmi kritikák felerősödése miatt viszont újraéledtek a közgazdasági gondolkodókat régóta foglalkoztató vitatémák, mint az állam és a piac kapcsolata, a globális kereskedelmi és pénzügyi nyitottság kérdése. Farkas Beáta monográfiája alapos áttekintést ad a gazdaságelmélet kiemelkedő művelőinek munkásságáról, a főbb gazdaságelméleti iskolákról, kitér arra a történelmi korra és társadalmi közegre is, amelyben a mai elméleti tudásanyagot gazdagító szellemi eredmények megszülettek. A jelenlegi domináns gazdaságelmélet sokat befogadott a korábban periferikusnak számító irányzatokból, így a viselkedéselméleti, intézményi gazdaságtanból, a gazdaságföldrajzi, gazdaságtörténeti, jóléti iskolákból. Kérdéses azonban, hogy a mai gazdaságelméleti főirány mennyire képes befolyásolni az üzleti döntéshozók, gazdaságpolitikusok nézeteit, miként hat ki a gazdasági életre, annak irányítóira.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, B00, D02, N10.

JOGI MELLÉKLET

A külföldi befektetések védelme Mongóliában

NINJIN BATAA

A tanulmány a közvetlen külföldi befektetések védelmét szolgáló mongol szabályozási környezet fejlődését mutatja be az országban az 1990-es évek elején bekövetkezett demokratikus átmenettől napjainkig. A tanulmányban elemzett változások a befektetők közötti egyenlőbb versenyfeltételek irányába mutatnak, mivel a beruházásvédelem kezdetben a hazai befektetők helyzetéhez képest lényegesen kedvezőbb kondíciókat teremtett a külföldi befektetők számára. A befektetésvédelem jogi kereteinek folyamatos változása érintette a beruházások engedélyezésének követelményrendszerét is, ami olyan korlátok bevezetéséhez is elvezetett, amelyek hatással voltak a külföldi állami tulajdonú vállalatok mongóliai tevékenységére. Emellett a nemzeti ásványkincsek védelmét szolgálták. A tanulmány kitér a beruházásvédelem különböző eszközeire, így bemutatja az adózási környezetre vonatkozó állami kötelezettségvállalásokat. Tárgyalja a Mongóliát érintő, külföldi befektetésekkel összefüggő nemzetközi választottbírósági esetjogot is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/9-10

Vélekedések az inflációról. Megalapozatlan feltételezések és megdönthetetlen elméletek

ÁBEL ISTVÁN – NAGY GYULA

Súlyos következményei miatt a magas infláció világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ez az írás az infláció kiváltó okaival, valamint azok hatásmechanizmusával és a közöttük érvényesülő kölcsönhatásokkal kapcsolatos lakossági és szakértői vélekedéseket tekinti át. Ezek hátterében olyan általánosan elfogadott feltételezések húzódnak meg, amelyek nem képesek elégséges magyarázattal szolgálni az inflációra, mivel a tényezők és tendenciák statisztikai jellemzőinek ismerete is hiányos. A felszínes vagy pontatlan vélekedések azzal a veszéllyel járnak, hogy azok a jelenséggel kapcsolatos várakozások alakításával inflációs tényezővé válhatnak. Az infláció értelmezésének hátterében a széles körben használt tankönyvek és tanulmányok elméleti dogmáinak hatása húzódik meg, így a jelenséget kiváltó komplex tényezők feltárása és a hatékony kezelés koherens elméleti megalapozása új kihívást jelent a közgazdaságtan teoretikusai számára is. A tanulmány ezen elméletek alapjául szolgáló feltételezések, alapvetések kritikáját tekinti át. Az okok összetettsége és a mélyreható elemzés hiánya miatt kérdéses, hogy vajon lehetséges-e a hagyományos elméletekre építve az inflációt orvosolni képes gazdaságpolitikai lépéseket meghatározni. Az ismertetett viták a megkérdőjelezett feltételezések kapcsán számos pontosító javaslatot tartalmaznak, és egyúttal további kutatási irányokat nyithatnak meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E3, E4, E5, E6

Exportellenőrzés az akadémiai szférában

CSEKŐ KATALIN – JUHÁSZ TÍMEA

Az akadémiai tevékenységek szabadsága olyan általánosan elismert és tiszteletben tartott alapelv, amellyel kapcsolatban az exportellenőrzés fogalma és különösen annak korlátozó, tiltó és szankcionáló intézkedései nehezen értelmezhetők. A 21. század globális világgazdaságában azonban az akadémiai szféra mint szenzitív információk létrehozója, megosztója és oktatója az egyre szigorodó exportellenőrzés alanyává vált. Az egyetemeken jelen lévő jelentős számú külföldi hallgató, kutató és oktató miatt egy új fogalmat és szabályt, az exportnak tekintendő, exportként kezelendő jelentésű deemed exportét vezették be az Egyesült Államok és az Európai Unió joganyagába. A cikk áttekinti és elemzi a deemed export szabályait, majd egy illusztratív jellegű, egy- és többváltozós módszerrel, az SPSS 28-as verziójának felhasználásával készült megkérdezés eredményeit mutatja be. Az empirikus adatfelvétel fő következtetése szerint a megkérdezettek számára a deemed export fogalma teljesen új. A kutatási eredmények felhívják az akadémiai szereplők, különösen az egyetemi menedzsment figyelmét a kutatási-oktatási compliance rendszerek bevezetésének, ezen belül pedig az etikai kódexek és a kutatásmódszertani kurzusok megújításának szükségességére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F59

Az innovációmenedzsment-kutatások térbeli és időbeli szerkezetének változása 1975 és 2021 között

FORMAN NORBERT – KÁSA RICHÁRD

Az innováció mára a gazdaság minden területén és az üzleti élet minden vonatkozásában megkerülhetetlenné vált. A termék- és folyamatfejlesztés, a piacbővítés és a fogyasztók hatékonyabb kielégítése mellett innovációnak tekinthető az új szabályoknak és előírásoknak való megfelelés, továbbá azok az operatív és stratégiai változtatások és fejlesztések, amelyek a szervezet és érintettjei számára bármilyen pozíciójavulással járnak. Jelen cikk témája bizonyítékok gyűjtése az innováció fogalmi bővülésére a szakirodalom minél szélesebb körű feltérképezésével és adatbányászati módszeren alapuló áttekintésével, illetve e fogalmi bővülés folyamatának a leírása. Ehhez a tudományos szakirodalomban 1975 és 2021 között megjelent mintegy 75 ezer cikket vetettek alá a szerzők az általuk kifejlesztett algoritmusnak, hogy a címekben és absztraktokban szereplő szavak, szókapcsolatok kinyerésével egyrészt időbeli tendenciákat lehessen azonosítani, másrészt a szerzők kutatóhelyi adataiból a térbeli átrendeződés trendjeit is láthatóvá lehessen tenni. A kutatás egyik fő következtetése, hogy az innováció értelmezésében egyre inkább a holisztikus megközelítések kerülnek előtérbe: az innováció mára már nem csupán egy funkcionális vállalati területen végrehajtott fejlesztés, hanem a vállalat határain messze túlnyúló komplex megközelítés a fenntarthatóbb jólét irányába.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O30, M19.

TUDOMÁNYOSTÁJÉKOZTATÓ

A digitáliskarbonlábnyom-paradoxon feloldhatóságának problémája a kis- és középvállalkozások esetében

GUBÁN ÁKOS – SÁNDOR ÁGNES – MEZEI ZOLTÁN

A klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök és a digitalizáció által történő károsanyag-kibocsátás. Ebben szerepet játszanak a közvetlen kibocsátás olyan komponensei, mint az energiafelhasználás és hőtermelés, valamint az eszközök üzemeltetése, de a közvetett káros kibocsátások is, mint az eszközök gyártása és megsemmisítése. Ez az írás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) károsanyag-kibocsátására koncentrál. Vajon biztos, hogy a felhőszolgáltatások (a távoli adattárolás és adatkezelés) sokkal kisebb karbonlábnyomot hagynak, mint a saját használatú IKT-eszközök? E két megoldás paradoxonhoz vezet: a kevesebb károsanyag-kibocsátást célzó korszerűbb eszközhasználat több energiát igényel, és több hő termelését eredményezi. A cikk ennek a paradox helyzetnek a feloldását elemzi a kkv-k esetében.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q56, Q55, O33, M15

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019) (Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 264 oldal) című könyvről

GYŐRFFY DÓRA

A cikk Benczes István új könyvét mutatja be, amely intézményi perspektívából vizsgálja Magyarország gazdasági teljesítményét a 2010-es években. Kiinduló kérdése: mivel magyarázható az első pillantásra jó teljesítmény annak ellenére, hogy az évtizedet az intézményrendszer folyamatos romlása jellemezte? Az első rész a magyar szakirodalomban hiánypótló módon vizsgálja az intézmények és a növekedés kapcsolatát, míg a második rész a vizsgált időszak gazdaságpolitikájának alapos elemzését nyújtja. Rámutat arra, hogy a látszólagos sikerek mögött már a koronavírus-járvány előtt is jelentős problémák voltak láthatók, ezeket leginkább az EU-átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás jelezte. A recenzió arra a kérdésre is megpróbál választ adni, hogy miért korlátozott a könyv két része közötti kapcsolat, és milyen külső korlátokkal találkozhatott a szerző.
Journal of Economic Literature (JEL)kód: B52, O52, Y30.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/5-6

Az Aid for Trade és a közepes jövedelmű országok csapdája

TIMOTHY YAW ACHEAMPONG – UDVARI BEÁTA

Közepes jövedelmi csapda az, amikor a fejlődő országok nem tudnak a magas jövedelmű országok csoportjába kerülni. E csapda okai és megoldásai nem egységesek a kutatók között, az azonban általánosan elfogadott, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek kiemelt jelentősége van a csapdából való kikerülésben. A gazdasági növekedés egyik motorja a nemzetközi kereskedelemben való részvétel, és a 2006- ban elindított Aid for Trade (AfT, segély a kereskedelemért) nemzetközi kezdeményezés igyekszik támogatni a fejlődő országokat, hogy ők is tudjanak ebből profitálni. E folyamatok összekötésével jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az Aid for Trade hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a közepes jövedelmi csapdában ragadt országok kikerüljenek onnan. Az elemzés során 76 közepes jövedelmű ország 2008 és 2018 közötti exportteljesítményét vizsgáltuk panelkvantilis regressziós modell segítségével. Eredményeink szerint az AfT eltérő hatást gyakorol az alsó és a felső közepes jövedelmű országokban, és a gazdasági infrastruktúra kiépítésére vonatkozó támogatásnak van a legnagyobb hatása a közepes jövedelmű országok csapdájából való menekülésre.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F35

A posztszovjet térségbe irányuló tőkekivitel – országkockázat az elméletben és a hazai gyakorlatban

KLAUDA ZALÁN

A tanulmány az a hazai vállalatok tőkekivitelének egy kevéssé tárgyalt irányát elemzi: a posztszovjet térségbe, ezen belül az Oroszországba és Ukrajnába irányuló tőkekivitelt. Tizenegy mélyinterjú alapján bemutatja, mit jelent a hazai vállalatok számára az a megállapítás, hogy a posztszovjet térség a jelentős kockázat/átlagon felüli megtérülés kategóriájába tartozik, hogyan nyilvánult meg az országkockázat a gyakorlatban, és hogyan kezelték a vállalkozások ezeket a kockázatokat. A kutatás a közvetlentőke-befektetés különböző aspektusait az eklektikus paradigma és a behaviorista elméletek együttes alkalmazásával vizsgálja. Fő következtetése, hogy a posztszovjet térségben rejlő fokozott kockázatot elsősorban a piac mérete és a konvergenciavárakozások ellensúlyozzák. Az interjúk és az elemzés az Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja előtti fél év során készült. Mivel a háború után a két ország súlya és szerepe várhatóan jelentősen meg fog változni az európai kapcsolatrendszerben, a tanulmány egy drasztikus hirtelenséggel véget ért gazdasági-politikai korszak utolsó hónapjainak pillanatképét mutatja be befektetői szemszögből.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, F23, O17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások

VÖLGYI KATALIN

A tanulmány Japán kereskedelempolitikájával és azon belül is a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozik. A 2007–2009. évi globális gazdasági és pénzügyi válságot követően számos megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásról indultak el tárgyalások. Japán vitathatatlanul fontos szerepet játszott a megaregionális megállapodások hullámának elindításában és azok megvalósításában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági érdekekkel bír Japán az átfogó és előremutató transz-csendes-óceáni partnerség (CPTPP), az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás és a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) esetében. Összességében megállapítható, hogy Japán ezekkel az egyezményekkel gazdasági növekedését szeretné elősegíteni az export növelése és a külföldön befektetett japán vállalatok hatékonyabb működésének támogatása, valamint a hazai strukturális reformok révén. Megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásait Japán a legnagyobb gazdasági partnereivel kötötte meg, amelyek hatása így nagyobb lehet a japán gazdaságra, mint a korábbi bilaterális megállapodásoké.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F15

A műanyaghulladékok újrahasznosításának globális és lokális tényezői és hajtóerői, különös tekintettel az EU-ra

BERA PÉTER – MÉSZÁROS ANETT

A tanulmány a műanyaghulladékok Európai Unión belüli újrahasznosításával kapcsolatos ellentmondásokat elemzi, és az újrahasznosítás jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket tárja fel globális kontextusban. Vezérfonala az EU-n belüli és kívüli statisztikai adatok elemzése alapján a műanyaghulladékok keletkezése és kezelése jellemzőinek, újrahasznosítási arányainak és a hasznosításból származó megtérülési anomáliáknak a feltárása, bemutatása és elemzése a globális gazdasági trendek és más nemzetközi összefüggések fényében. A tanulmány a helyzetelemzés és a hatásvizsgálat eredményeire és következtetéseire támaszkodva szakpolitikai javaslatokat tett, ami a gyakorlat és az elmélet közötti kapcsolat megteremtésére tett lépésnek tekinthető. Tudományosan újszerű eleme annak sokoldalú, a műszaki-technológiai feltételek, a piaci viszonyok, piaci szerkezet, az ártrendek, a világgazdasági környezet, az export és az import, a vállalati méretek stb. alapján történő igazolása, hogy a globalizáció körülményei között a műanyagokat újrahasznosító iparág lokális jellegű. Azzal kapcsolatos példák egyike, amikor egy globális kihívásra lokális választ célszerű adni. Ezt a folyamatot adekvát nemzetközi, regionális és nemzetállami szintű szabályozással lehet és kívánatos előmozdítani.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M21, M1, M11

JOGI MELLÉKLET

Az európai uniós reklámszabályozás és a kiskorúak védelme – a digitalizáció kihívásai

KOVÁCS-SZÉPVÖLGYI ENIKŐ

A gyermekek médiafogyasztási szokásai az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A lineáris médiaszolgáltatások helyett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a lekérhető médiaszolgáltatások, valamint a videómegosztó platformokon közzétett tartalmak. A kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos, lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási minimumokat egységesítette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS-irányelv) 2018. évi módosítása. Az audiovizuális médiaszolgáltatások egységes európai piacának kielégítő működése mellett szükséges a gyermekvédelem megfelelő szintjének biztosítása, beleértve a gyermekek kereskedelmi közleményekkel szembeni védelmét is. A módosított AVMS-irányelv tárgyi hatályának a videómegosztóplatform-szolgáltatásokra történő kiterjesztésével az Európai Unió reagált a megváltozott médiafogyasztási szokásokra és a médiakonvergenciára, továbbá előirányozta a kiskorúak fokozott védelmét, beleértve a platformokon megjelenő kereskedelmi közleményeket és az ezeket tartalmazó felhasználók által közzétett tartalmakat is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K230

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/3-4

Konjunktúraelemzések 2022 tavaszán

Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor, GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank – Várnai Tímea, Századvég Konjunktúrakutató Zrt. – Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ezt a hagyományt követi a mostani szám is. „Az Ukrajnában folyó háború súlyos humanitárius válságot idézett elő, amely megköveteli a békés megoldást. A konfliktusból származó gazdasági kár ugyanakkor jelentősen lelassítja a világgazdaság növekedését 2022-ben, és felgyorsítja az inflációt. Az üzemanyagok és az élelmiszerek ára gyorsan megugrott, ami a legsúlyosabban az alacsony jövedelmű országok lakosságát sújtja. A világgazdaság növekedése a tavalyi 6,1 százalékról az idén 3,6 százalékra lassulhat, és ekkora növekedés várható 2023-ban is. Ez 0,8, illetve 0,2 százalékponttal alacsonyabb a januári prognózisunkban szereplő értékeknél” – közölte idei tavaszi globális kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap. Ugyanakkor a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD becslése szerint a konfliktus a világgazdaság egészének korábban prognosztizált növekedését egy százalékponttal mérsékli, a már az év elején is magas inflációt pedig legalább 2,5 százalékponttal megemeli ahhoz képest, mint ha nem tört volna ki a háború. A Magyar Nemzeti Bank és a Külgazdaság által felkért hazai kutatóintézetek szintén rákényszerültek arra, hogy korábbi kitekintéseiket átdolgozzák, és felbecsüljék az ukrajnai háború hatásait. Elemzéseiket április 10-e és 12-e között küldték el szerkesztőségünkbe.

Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Az Ukrajna elleni háború globális értékláncokra gyakorolt hatásai

KOPPÁNY KRISZTIÁN – VAKHAL PÉTER:

A tanulmány világkereskedelmi indikátorok és nemzetközi input-output táblák segítségével elemzi azokat az elsőkörös gazdasági hatásokat, amelyek Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében az értékláncokban végbemennek. A két ország globális világkereskedelmi súlya ugyan csekély, néhány termékcsoport, illetve termék (gabonafélék, napraforgóolaj, fémek, nemesgázok stb.) terén azonban meghatározó, ennek következtében a kínálat visszaesése vagy teljes kiesése zavarokat okozott, illetve okoz egyes régiók élelmiszer-ellátásában és bizonyos felhasználó ágazatok termelésében. A világ összes országát magába foglaló Eora globális input-output adatbázis alapján végzett elemzés fő következtetése szerint a legnagyobb gazdasági károkat rövid távon Ukrajna, a FÁK-országok (Független Államok Közössége1), Oroszország, valamint a közép- és kelet-európai EU-tagállamok szenvedik el. Magyarország számára a kockázatok számottevőek, különösen az Oroszország elleni embargó által gerjesztett keresleti és kínálati sokkokon keresztül, azonban a kitettség inkább csak erősen közepesnek tekinthető a balti köztársaságokkal és Szlovákiával összehasonlítva. Ezzel kapcsolatban a tanulmány igazolta rövid távon a diverzifikáció, hosszú távon a technológiai fejlesztések fontosságát. A tanulmány tudományos újszerűsége a közvetlen gazdasági kitettség számszerűsítésére kidolgozott input-output módszerhez kapcsolódik, amellyel az embargó és a háború következtében előálló értékesítés- és termeléskiesés hatásait vizsgálja. Ennek segítségével tudjuk megragadni azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyeket a rövid távon nem

helyettesíthető export és import kiesése okoz (különösen az energiahordozók terén) a világgazdaságban azáltal, hogy a termeléshez szükséges alapanyagok nem állnak rendelkezésre.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C67, F40, F51.

KONFERENCIABESZÁMOLÓ

Global Value Chains and Multinational Corporations – how do they relate? Beszámoló az ELKH KRTK Világgazdasági Intézet nemzetközi tudományos konferenciájáról (Budapest, 2021. december 9–10.)

TÚRY GÁBOR

A kétnapos nemzetközi konferencián elhangzott előadások, a multinacionális vállalatok globális termelési hálózatainak elemzése mellett, tárgyalták a koronavírus-járvány következtében a világméretű ellátási láncokban bekövetkezett zavarok hatásait és az arra adott válaszokat. Az ismertetett eredmények megerősítik, hogy a globális értékláncban való részvétel bizonyos mértékig megvédi a vállalatokat a negatív sokkoktól. Az ellátási lánc zavarait a vállalatok ugyanakkor csak korlátozott mértékben tudják kezelni, mert nincs mód a beszállítói kapcsolatok gyors diverzifikálására. A globális értékláncok földrajzi szerveződésében ugyanakkor megfigyelhető egyfajta regionalizálódás, amelyet több kutatási eredmény is alátámaszt. Az ellátási lánc hosszának csökkentése a termelés fenntarthatóságának szempontjából is kulcsfontosságú. Erre nemcsak a divatipar globális szerveződésével kapcsolatos problémák hívják fel a figyelmet, hanem a ritkaföldfémek bányászatának vizsgálata is. Több vizsgálat is rámutatott a helyi vállalatok globális értékláncokhoz történő kapcsolódásának nehézségeire, valamint az alacsony és lassan növekvő hazai hozzáadott értéktartalomra. A helyi gazdaságok ugyanis korlátozottabb képességekkel és erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy növeljék részesedésüket a magasabb hozzáadott értéket képviselő tevékenységekből.

ÚJ KÖNYVEK

Nemzetközi menedzsment Ismertetés Blahó András, Czakó Erzsébet, Poór József (szerk.) (2021). Nemzetközi menedzsment (Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 592 oldal) című könyvéről

SASS MAGDOLNA – SZALAVETZ ANDREA:

A Nemzetközi menedzsment című kézikönyv ismertetője hangsúlyozza a témában magyar nyelven és magyar szempontból írott könyv fontosságát. A hármas tagolású könyvben a menedzsment teljesítményét befolyásoló makrogazdasági környezetet és az egyes vállalati funkciók sajátosságait mutatják be részletesen, és érdekes vállalati esettanulmányok szolgálnak ezekhez illusztrációként. A könyv erényei mellett (alapos és jól tanítható, néhány kiváló fejezettel és esettanulmánnyal) a jelen ismertetés szerzői néhány hiányosságra is felhívják a figyelmet. Így többek között a vállalati esetek felől való megközelítést, a nemzetközi szakirodalomban folyó aktuális diszkussziók rövid ismertetését, valamint a fellelhető adatok problémáit és adatforrások megadását javasolják. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M1, M2, M3, M5.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/1-2

Körkérdés a pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról

Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Csillag István, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Horváth Diána, Karsai Gábor, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Soós Károly Attila, Szalavetz Andrea, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Körkérdés A pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról Óvatos optimizmus uralta el az őszi hónapokban a nemzetközi szervezetek és a kutatóintézetek elemzőit, ám az év végéhez közeledve egyre több kockázatot emlegettek. Ezek között a legfontosabbak: Megjelentek a koronavírus újabb és újabb mutánsai, amelyek ismét korlátozásokhoz vezethetnek – országhatárokon belül és a nemzetközi érintkezésben is. A globális termelési láncokban zavarok mutatkoznak, a nyersanyag- és alkatrészhiány egész szektorokat fenyeget, megugrottak az energiaárak. Mindez közrejátszik abban, hogy gyorsul és egyre tartósabbnak mutatkozik az infláció, pedig a fogyasztói árak felpattanását a világ nagy jegybankjai néhány hónapja még átmenetinek tartották. Így viszont korábban rákényszerülhetnek a laza monetáris politika feladására, mint eredetileg tervezték. A kamatemelés visszafoghatja a kibontakozást, megnehezítheti a megugró államadósságok finanszírozását, holott az egyes nemzeti költségvetések csak lassan konszolidálódnak. Az Európai Unió új eszközöket vetett be a válságkezelés során, ám azok felettébb lassan indulnak be. A pénzbőség felturbózta a tőzsdei cégek értékét, az amerikai indexek 2021-ben csúcsra futottak, a londoniak megközelítették a pandémia előtti értékeket, kérdés, meddig tart ki a lendület. A Külgazdaság ezúttal azzal a kérdéssel fordult szerzőihez: Melyik a leggyengébb láncszem, amely elpattanhat, amely megzavarhatja a helyreállítás folyamatát? A kérdés értelemszerűen a magyar gazdaságra is vonatkozik. A globális gazdaság részeként a magyar a felsorolt kockázatok mindegyikét érzékeli. A növekedés szempontjából extra súlyú járműipar termelése akadozik, az energiaárak meglódultak, bár azok egy részét a kormány adminisztratív eszközökkel lefogta. Az infláció ennek ellenére évtizedes csúcsra futott, folytatódott a forint leértékelődése az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank már a nyáron észlelte az inflációs veszélyt, és kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel és más eszközökkel szűkíteni kezdte a hitelkínálatot és a likviditást. A költségvetési politika 2020-ban élénkítő üzemmódra váltott, és így vág neki a 2022-es esztendőnek is. Az államadósság ismét átlépte a hazai össztermék 80 százalékát. A magyar kormány súlyos 4 Körkérdés vitákba bonyolódott az Európai Unióval, amivel a megítélt támogatási keretek igénybevételét kockáztatja. A BUX szintén rekordot döntött. Mindemellett a magyar gazdaság perspektíváját az országgyűlési választások is befolyásolják. Szerzőinket arra kértük, hogy a globális vagy nemzeti dilemmák bármelyikét vizsgálják meg, elemezzék a szokásos alapossággal, vagy új szempontokkal gazdagítsák azokat. A válaszok 2021. december 30. és 2022. február 7. között érkeztek szerkesztőségünkbe

JOGI MELLÉKLET

A New York-i Választottbírósági Egyezmény – 60 év a hazai gyakorlatban

SCHMIDT RICHÁRD

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén aligha létezik olyan sikeres nemzetközi jogi szerződés, mint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban

1958. június 10-én kelt Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény), amely a mai napig meghatározó befolyást gyakorol a nemzetközi és nemzeti választottbíráskodás jogára. Az Egyezmény idén ünnepli magyarországi hatálybalépésének 60. évfordulóját, és a közelmúltban jelent meg magyar fordításban az ICCA (International Council for Commercial Arbitration) Útmutatója az Egyezmény értelmezéséhez, amely e jogterülettel foglalkozó bírák és szakemberek számára foglalja össze annak nemzetközi joggyakorlatát. Ez a tanulmány áttekinti az Egyezmény hazai bírói gyakorlatát, egyrészt azonosítja azon területeket, ahol joggyakorlatunk konvergál az Egyezmény pro-arbitration megközelítéséhez, másrészt rávilágít azokra a kérdésekre, ahol lemaradás, illetve divergencia tapasztalható a hazai bírói gyakorlatban a domináns, illetve vezető nemzetközi trendekhez képest.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K410

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2021/11-12

A hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége és külpiaci tevékenysége közötti kapcsolat néhány kérdése

SZABÓ ZSOLT ROLAND – SZEDMÁK BORBÁLA – TAJTI ANNA

A digitális transzformáció jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban, a társadalomban és a vállalatok életében. Az új technológiák felgyorsítják a globalizációt, azonban sok kis- és középvállalkozás (kkv) lemaradásban van a nemzetköziesedés terén. E cikk célja a kkv-k digitális fejlettsége (digitális rendszerhasználata) és külpiaci tevékenysége közötti összefüggések feltárása. A hazai és a nemzetközi szakirodalom eddig jellemzően külön tárgyalta a kkv-k nemzetköziesedését és a kkv-k körében a digitális vállalati technológiák alkalmazását. Ez az írás a két terület közötti kölcsönhatások vizsgálatával egészíti ki a szakirodalmat. A szerzők a kutatási hipotéziseket kérdőíves felmérés segítségével 316 kkv körében vizsgálták. A tanulmány fő következtetése, hogy a legtöbb digitális megoldás használata a nemzetköziesedés húzóereje: azok a vállalatok, amelyek külföldi piacra terveznek lépni, nagyobb arányban támaszkodnak különféle digitális megoldásokra és rendszerekre, mint azok, amelyek már jelen vannak valamelyik külföldi piacon, és/vagy amelyek nem tervezik a külső piacra történő kilépést.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F20, L10, M15, M16, O19.

A startupok állami finanszírozásának nemzetközi gyakorlata

KARSAI JUDIT

Az államnak fontos szerepe van a startupok minden egyes fejlődési szakaszának finanszírozásában. A startupok finanszírozásának túlnyomó részét vissza nem térítendő állami támogatás és kedvezményes hitelnyújtás biztosítja, mely utóbbit állami garanciavállalás is segíti. A kockázati tőke szerepe sokkal kisebb. Az állam azonban ezt is előmozdíthatja, mégpedig elsősorban a privát befektetőkkel való társfinanszírozás és a privát kockázatitőke-alapok tőkéjének megemelése révén. A kockázatitőke-alapok feltőkésítésének előmozdításához fontos eszköz az alapok privát befektetői által igénybe vehető állami garancia. Az állam a startupok finanszírozásában legeredményesebben nem a cégeknek közvetlenül nyújtott pénzeszközökkel, hanem a finanszírozás katalizátoraként, a piac privát szereplőinek ösztönzésével tud részt venni. Ez az elemzés bemutatja, hogy az állami segítség nemzetközileg kialakult megoldásai közül melyek és milyen sikerrel terjedtek el.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, G20, G23, G24

Verseny helyett versengés. A személyes kapcsolatok szerepe a késő modern kapitalizmusokban

KOLLAI ISTVÁN

Közgazdaságtani definíciója szerint a verseny olyan cserekapcsolatot jelöl, amelyet személytelennek nevezhető piaci és bürokratikus intézmények koordinálnak: ezek alakulásában elvileg nem játszik szerepet a két fél között fennálló személyes viszony. A mai szakirodalom azonban számos esetet ír le, amikor a csere kimenetelére mégis befolyással lehet a vevő és eladó közötti személyes – egymással szembeni etikusságra vagy agresszivitásra törekvő – nexus. Ez alapján a késő modern gazdaságok működésének minél jobb átlátásához a piac és a bürokrácia megértésén túl szükséges a személyes kapcsolatok koordináló erejének konceptuális feltárása is. Jelen tanulmány az effajta, személyes kapcsolatok révén is alakított cserehelyzeteket tág gyűjtőnéven verseny helyett versengésnek nevezi, és megkísérli ennek minél pontosabb leírását az intézményi közgazdaságtan eszköztárával. Az

elemzés alapján arra lehet következtetni, hogy nemcsak helyi kulturális normák segíthetik elő a személyes kapcsolatokkal átitatott kapitalizmusok kialakulását, hanem önmagában a technológiai fejlődés és az ezt követő gazdasági szerkezetátalakulás is. Az is láthatóvá válik, hogy miként destrukturálódhatnak a versenyintézmények – helyet adva a személyes kapcsolatoknak –, illetve ellenkezőleg, a személyes kapcsolatok hálójából miként fejlődhetnek ki versenynormák

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: P10; P51.

ÚJ KÖNYVEK

Hagyományos iparág új köntösben

Molnár Ernő: A félperiféria ipara és a globális termelési hálózatok. A bőrfeldolgozó ipar átalakulása Magyarországon (Didakt Kiadó, 2021, Debrecen, 302 oldal)

SASS MAGDOLNA – SZALAVETZ ANDREA

A magyarországi bőrfeldolgozó ipar átalakulását elemző könyv jelen ismertetője három jellemzőt emel ki. 1. Feljebb lépési eredményeik ellenére az iparági szereplők továbbra is leginkább a gyártásra szakosodnak, ami csupán a túléléshez elegendő. 2. A könyv megismertet a félperiféria fogalmával, és elemzi, hogy e köztes állapotból Magyarország számára miért csupán lefelé nyitott a pálya. 3. Az elemzés a globális értékláncok elméletét és az ipar térbeliségét tárgyaló földrajzi szemléletet integrálja: esettanulmányokkal világítja meg, miként alakultak ki ennek a könnyűipari fogyasztási cikkek gyártójából fokozatosan autóipari beszállítóvá váló iparágnak a sajátos térbeli mintázatai. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L67, P31, R12.

JOGI MELLÉKLET

Önvezető autók a WTO műhelyében – A nemzetközi kereskedelmi jog technológiai kihívásai

HORVÁTHY BALÁZS

Az új technológiák megjelenése és elterjedése a jogrendszert is kihívások elé állítja, így nem véletlen, hogy az elmúlt években a jogtudományi kutatások is egyre gyakrabban fordulnak technológiai témák felé. Az alábbi írás e diskurzushoz csatlakozva a nemzetközi kereskedelmi jog nézőpontjából vizsgálja, hogy az új technológiák, ezen belül kifejezetten az önvezető autók elterjedése nyomán milyen kihívások érik e jogterületet. Az elemzés alapvető kérdése, hogy képes-e a jelenlegi normarendszer adekvát válaszokat adni ezekre a kihívásokra, és a nemzetközi kereskedelmi jog dogmatikája alkalmas-e arra, hogy befogadja és kezelje a technológiai forradalom eredményeképpen előálló újszerű problémákat. A tanulmány első része áttekinti a nemzetközi kereskedelmi jog és a technológia kölcsönhatását, bemutatja, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog normarendszere milyen módon hat magára a technológiára, és fordítva, a technológia hogyan és milyen szabályozási feladatok elé állítja a nemzetközi kereskedelmi jogot. A tanulmány második része az érdemi összefüggések kapcsán a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) jogát vizsgálja, majd a következtetésekkel zárul.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13; O33

ÚJ KÖNYVEK

Szabados Tamás: Economic Sanctions in EU Private International Law (Hart Publishing, 2020, Oxford, 280 oldal) című monográfiájának ismertetése

PÁZMÁNDI PATRIK

A gazdasági szankciók kiemelkedő jelentőségű instrumentumok, amelyek révén egy állam vagy államok közössége (például az Európai Unió) gazdasági erejét kihasználva juttathatja érvényre politikai törekvéseit. A legtöbb esetben e szankciókat politikatudományi, nemzetközi gazdaságtani vagy nemzetközi jogi vonatkozásban elemzik, Szabados Tamás monográfiája azonban egy másik, nem kevésbé jelentős aspektusát vizsgálja azoknak: a nemzetközi magánjogi megítélésüket, azaz a gazdasági szankcióknak mint jogszabályoknak az adott bírói fórum általi alkalmazásának a kérdését. Szabados Tamás könyve a gazdasági szankciók definiálásán túl ismerteti azok meghozatalának különböző jogalapjait is, továbbá az eltérő elméleti álláspontok mellett bemutatja az Európai Unió Bíróságának, valamint az EU tagállami bíróságainak gyakorlatát, felhíva a figyelmet e gyakorlat megosztottságának problémáira, végül pedig lehetséges megoldási javaslatokat is ismertet az olvasóval.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13; F51

Kategória: 2021. évi számok összefoglalója, Külgazdaság